Könnyebben lehet kirúgni a jövőben a kismamákat, táppénzeseket, és úgy általában a dolgozókat, kisebb lehet a végkielégítés összege, s kevesebb lesz a szabadság is – derül ki az új Munka törvénykönyvének tervezetéből. A szakszervezetek tiltakoznak, és őszre demonstrációkat, akciókat ígérnek.

 
Heteken belül folytatódhatnak a tüntetések

Embertelennek nevezte az autonóm szakszervezetek elnöke azt, amit a kormány a kismamákkal szemben tervez. Borsik János szerint a változtatás befolyásolhatja a gyermekvállalási hajlandóságot. Bejelentette: nemzetközi szervezetekhez fordulnak a tervezett új munkatörvény ügyében, itthon pedig akár már augusztus 20-ra tüntetést szervezhetnek a szakszervezetek. Erről egyeztetést is kezdeményezett a társkonföderációk vezetőivel. A kezdeményezésről egyelőre az érintettek nem tudnak. Székely Tamás, a vegyészszakszervezet vezetője lapunknak azt mondta: a kormány csak a szakszervezetek akcióegységét erősíti a munka világát érintő további megszorításaival. Emlékeztetett arra, hogy már mintegy 50 szakszervezet csatlakozott a szeptember 29-ével kezdődő akciósorozathoz, amellyel a kormányzati intézkedések ellen tiltakoznak.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke abban bízik, hogy a tervezetről rendes és nem „nemzeti” konzultáció folyik majd a következő hetekben. Pataky Péter szerint az MSZOSZ első számú törekvése az, hogy végre tényleges megbeszélések legyenek, s reméli, Czomba Sándor államtitkár is betartja az egyeztetésre vonatkozó ígéretét. „Demonstrációt akkor kell szervezni, ha kiderül, hogy folytatódik az elmúlt időszak gyakorlata, és a kormány nem veszi figyelembe a döntéseinél a szociális partnerek, köztük a munkavállalók véleményét. A kormány álláspontjával ellentétben, nem attól lesz versenyképes a gazdaság, rugalmasabb a munkaerőpiac, ha megkönnyítik a dolgozók kirúgását, hanem ha megfelelő módon foglalkoztatják őket” – jegyezte meg Pataky. A rejtett munkaidő-növelés ellen is tiltakoznak a szakszervezetek, hiszen azzal, hogy a dolgozó 50 éves kora után kap csak 10 nap plusz szabadságot, azt jelenti, hogy növelik a munkaidejét és csökkentik a szabadidejét. Ráadásul a tervezet semmiféle átmeneti rendelkezést nem tartalmaz azokra nézvést, akik a jelenlegi rendszer szerint már jogosultak a 30 nap szabadságra, de a hatályba lépés után már nem. A visszamenőleges szabályozást az MSZOSZ nem fogadja el. A munkavállalók biztonságát látja veszélyben Pataky a kollektív védelmük megváltoztatásában is, abban, hogy a kormány a munkavállalók választott képviselőinek munkajogi védettségének megszüntetésére készül. „Azért van pluszvédettségük munkajogilag a szakszervezeti tisztségviselőknek, mert konfliktushelyzetben, a munkáltatókkal folytatott tárgyalásokon ők képviselik a dolgozókat. Ha ez a védettség megszűnik, a dolgozók kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek” – mondta a szakszervezeti vezető.

A munkaadók viszont úgy látják: a versenyképességet erősítő intézkedéseket tervez a kormány. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a foglalkoztatás rugalmasságát segíti az új Munka törvénykönyve, amely a korábbinál kevesebb szabályt tartalmaz, ugyanakkor több lehetőséget kínál a munkaadók és munkavállalók közti kölcsönösen előnyös megállapodásra.

 

Ezt tartalmazza a Munka törvénykönyv jövőre életbe lépő tervezete:

• az eddig védelem alatt állókat (várandósok, szülési szabadságon lévők, hozzátartozó gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon lévők, táppénzesek) a védelmi időszakot követően rögtön el lehet bocsátani rendes felmondással

• nem jár az ötéves védettség a nyugdíjas kor előtt állóknak

• a végkielégítést nem az alapszabadság, hanem a távolléti díj után számolják ki

• megszűnik a kispapáknak a gyermek születésekor járó ötnapos fizetett szabadsága

• megszűnik a szakszervezeti vétó is, a szakszervezeti vezetőknek sem marad védett státuszuk

• az alapszabadság 20 nap marad, de csak 26 éves kortól kezd emelkedni, majd öt évente nő, s a jelenlegi 45 helyett csak 50 éves kortól jár a plusz 10 nappal a 30 nap pihenés

• megszűnik a műszakpótlék

• változik a bérpótlék: a javaslat vasárnapi munkavégzés esetén általános jelleggel előírná az 50 százalékos bérpótlék fizetését, ünnepnapokon pedig 100 százalékos bérpótlék illetné meg munkavállalókat

• a kormány rendeletben határozza meg a kötelező legkisebb munkabér összegét, amiről korábban az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjai, a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői közösen döntöttek

• a próbaidő marad 3 hónap

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!