A legismertebb európai offshore ország, Ciprus csődhelyzetéről szólt most a legtöbb gazdasági hír az egész világon.
Ciprus, Izlandhoz hasonlóan a túl nagyra nőtt bankszektora rossz hitelei miatt került a csődhöz közel. A bankjainak mérlegfőösszege a teljes éves ciprusi GDP-nek hétszeresét teszi ki. Ezek a bankok a beáramló offshore vagyon miatt nőttek ilyen hatalmasra, majd ezeket a hiteleket később rossznak bizonyuló görög hitelekbe helyezték ki, így kerültek az összeomlás szélére.
A történetben a legmeglepőbb fordulatot az Európai Unió válságkezelési ajánlata hozta. A remélt 17 milliárdos segítség helyett csak 10 milliárdot ajánlott fel, a maradékot Ciprusnak kellene előteremtenie, méghozzá a bankbetétei nek az egyszeri megadóztatásával, ahol a 100 ezer euró alatti betétek 6 százalékkal, afelett pedig 9,9 százalékkal adóztak volna. Egyrészt érthető, hogy az unió nem szeretné megmenteni az adóelkerülők és orosz oligarchák vagyonát az adófizetők pénzén, de egy soha nem látott, veszélyes precedenst teremt a bankbetétben tartott magánvagyonok megkurtításával.
A déli államok lakói, ahol a bankszektor szintén komoly bajban van, könnyen arra a következtetésre juthatnak, hogy ők lesznek a következők, ahol a bankbetétesek pénzéből fogják megmenteni az országot. Ezért inkább veszni hagyják az 1 százalékos eurós kamataikat és ki akarják venni a pénzüket a bankból. Ez pedig a teljes bankszektor csődjét jelentené azonnal.
Ennek megértéséhez fontos tudnunk, hogy a bankok a működésük során a betétesek pénzét nem őrzik meg, hanem kihelyezik azt hitelekbe, jellemzően többéves, vagy évtizedes lakossági hitelekbe. Mindössze egy kis részét, 2-5 százalékát hagyják meg abból a célból, hogy ki tudják fizetni azokat, akik idő előtt szeretnék kivenni a pénzüket a bankból.
Amikor egy bankról akár joggal, akár ok nélkül rossz hírek kezdenek el terjedni, a lakosság megrohanja a bankot, hogy mindenki másnál hamarabb ő még kivehesse a pénzét. Ez az úgynevezett bankpánik. Azonban a bank nem tud fizetni, hiszen a betétesek pénze (általában) megvan, csak kihelyezték azt például 20 éves lakáshitelre. Hogy okafogyottá tegyék a betétesek rohamát a legelső rossz hírre, az európai államok vállalták, hogy 100 ezer euróig minden esetben vállalják a bankbetétek kifizetését. Így már a legtöbb embernek nincs miért rohanni a bankba, ha bizonytalan abban, hogy a bank fizetőképes marad-e. Ezt rúgták most fel az uniós ultimátummal, mostantól senki nem lehet benne biztos, hogy valóban megkapja minden betétes a pénzét, ha a bank bajba kerül. Ezzel a lépéssel sikerült egy évtizedek alatt a bankszektor felé felépített bizalmat lerombolni egész Európában, különösen a bajban lévő déli államok állampolgárai előtt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!