4,2 milliárd forint – és még nincs vége! Lapunk számításai szerint a jelöltállításhoz szükséges aláírásgyűjtő-ívek hétfő délutáni leadási határideje előtt két nappal ennyi állami támogatásra már jogosultak voltak az április 6-i választáson induló pártok.
Ez kisebb részt az 1 jelölt után járó 1 millió forintokból, nagyrészt pedig az országos listák után garantált minimum 149, de akár 597 millió forintokból tevődik össze. Lapzártánkig pedig már 38 szervezetnek volt legalább egy indulója.
Szakértők már az új választási szabályok elfogadásakor figyelmeztettek, a rendszer jócskán ad lehetőséget a visszaélésekre, mi több, egyenesen csábít a „kamupártok” létrehozására. A probléma ugyanis az, hogy míg a jelöltek után járó 1 millió úgynevezett kincstári kártyára érkezik meg, és elköltését szigorúan nyomon is követik, addig az országos listákra kiosztott több százmillió forintot a pártok készpénzben kapják, így szinte ellenőrzés nélkül, fiktív számlákkal lekönyvelve tűnhetnek el a semmibe hatalmas összegek. Ráadásul, míg az egyéni jelölteknek vissza kell fizetniük az 1 millió forintot, ha végül nem kapják meg a szavazatok legalább 2%-át, addig az országos listáért járó busás összegeket akkor se kell visszaszolgáltatni, ha a pártra végül csak a tagok és hozzátartozóik szavaznak…
Ha az új kampányfinanszírozási szabályokban nem rejlett volna elég motiváció a haszonlesőknek, jött még a jelöltállítási feltételek könnyítése is, hiszen amíg korábban körzetenként 750 „kopogtatócédula” kellett az induláshoz, addig idén már 500 aláírás is elegendő – márpedig miközben „kopogtatócédulából” mindenkinek csak egy volt, addig aláírni bármennyi párt íveit alá lehet.
Mivel a körzetek is nagyobbak lettek, azaz több a lehetséges ajánló, ez már tényleg az állami pénzek megcsapolására szakosodott „ügyeskedők” paradicsomának tűnik.
A pártok pedig élnek is a kínálkozó lehetőséggel, szombat estig már 40 szervezetnek volt legalább egy indulója, a bejelentett jelöltek száma pedig szombat napközben átlépte az ezret, azaz a 106 egyéni körzetben már most átlagosan 10 jelölt közül választhatnának a szavazók (de lesz, ahol akár 20-ból is). Az üdvösséget jelentő országos listához megfelelő területi eloszlással (legalább 9 megyében és Budapesten) összesen 27 jelöltre, azaz lefordítva: 13 500 aláírásra van szükség. Aki ezt teljesíti, 149 millió forintot kap, de 54 jelölt esetén már 298,5 millió, 80 fölött 447,75 millió, míg 106 induló esetén 597 millió a támogatás, amelynek felhasználását jóformán teljesen el lehet rejteni a nyilvánosság elől.
A 149 millió forintos „első lépcsőt” szombatig 8 párt biztosan teljesítette, de ha a még döntésre váró jelölteket is hozzávesszük, akkor 14 szervezetnek van meg a megfelelő számú indulója. 2010-ben összesen 6 országos lista közül választhattunk, most ez, figyelembe véve, hogy még két nap hátra van, akár meg is háromszorozódhat, és megdöntheti az 1994-es rekordot is (15).
Az indulók közül négyen, a Fidesz–KDNP, a baloldali összefogás (MSZP–Együtt–DK–PM–MLP), a Jobbik és az LMP nagyobb terveket szövögetnek, ám a többi pártnak aligha van esélye, hogy átlépje az 5%-os parlamenti küszöböt, sőt, könnyen lehet, hogy a parlamentbe nem jutó pártok együttes szavazati aránya is 5% alatt marad. Ez azt jelenti, hogy számításaink szerint a 2 milliárd forintot is elérheti az a vissza nem térítendő összeg, amelyet az állam olyan pártoknak fizet majd ki, amelyek mögött nincs valós támogatottság, ráadásul ezen a pénzek elköltése gyakorlatilag ellenőrizhetetlen.
A parlamentből kieső pártokra leadott voksok aránya 2006-ban 4,5% (ebből a MIÉP 2,2%), 2010-ben pedig 3,8% (2,7%-os MDF-fel) volt, és bár a választék most minden eddiginél bővebb lesz, alighanem most sem találkozunk majd ennél lényegesebben nagyobb számokkal (feltéve, ha az LMP bejut). Ez a pár százezer így elvesző voks persze szoros versenyben akár döntő is lehet. Éppen ezért érdemes megnézni, melyek azok a körzetek, ahol szokatlanul sokan szállnak ringbe, gyengítve adott esetben valamelyik nagyobb erő pozícióját.
A leadási határidő előtt végső következtetéseket levonni korai, de a fővárosban kirajzolódni látszik egy tendencia, miszerint a baloldal számára erősnek számító körzetekben jóval nagyobb a tülekedés, mint másutt. Budapest 18 választókörzetében lapzártánkig 139 jelöltet vettek nyilvántartásba, azaz a fővárosi szavazó átlagosan 7-8 jelölt közül választhat. Ehhez képest a baloldali karakterű körzetek közül Csepelen 16, Pesterzsébeten pedig 14 név szerepelhet a szavazólapon – köztük rengeteg olyan jelölt, amely az ellenzéki összefogáshoz hasonlóan az elégedetlen szavazók kegyeire hajt, tovább nehezítve ezzel a Fidesz első számú kihívójának amúgy sem túl könnyű dolgát.
A parlamenti küszöb átlépésére esélyes erők mellett várhatóan 10-12 kis párt is képes lesz országos listát állítani, azaz ezekkel a nevekkel alighanem minden választó találkozik majd a szavazólapján. De kik is ők?
Szociáldemokraták: Az ellenzéki összefogásból végül kimaradó Schmuck Andorék a Tisztelet Társaságával a hátuk mögött értékes szavazatokat vehetnek el balról. A volt tűzoltó szakszervezeti vezető Árok Kornél is a színeikben indul, Kaposváron.
JESZ: Azaz Jólét és Szabadság, amely az MDF utódszervezete és Makay Zsolt pártelnök tervei szerint „Dávid és Bokros ámokfutása után” visszatereli a hajdan szebb napokat látott pártot az „antalli útra”.
Munkáspárt: A mindig elinduló, de választásról választásra egyre gyengülő pártra 2010-ben már összesen csak 5000-en szavaztak. A baloldal számára kulcsfontosságú Csepelen azért így is keresztbe tehet az ellenzéki összefogásnak az ott harcba szálló elnök, Thürmer Gyula.
ÚMP: Az Új Magyarország Pártról kevés információt találni, a Heti Válasz című lap mindenesetre nemrég azt állította, az ÚMP mögött a volt MSZP -s Táncsics Péter áll, a párt pedig a többes ajánlás lehetőségét kihasználva próbálja megduplázni a bevételeket.
SEM: Vagyis a Sportos és Egészséges Magyarországért, amelynek célja az aktív életvitel hirdetése. Szórólapjuk szerint „az egészséges életmód nem függ jobb- és baloldaltól, teljesen ideológiamentes”. A kérdés csak az, biztosan a választás a legjobb terep, hogy felhívják ennek fontosságára a figyelmet?
Haza Nem Eladó Mozgalom: „Eltörlésre kerülnek a devizahitelek” – hirdeti nagy betűkkel a Kásler Árpád vezette mozgalom honlapja, közvetlenül egy árpádsávos zászló szomszédságában.
FKGP: Az 1930-ban alapított párt az utcákon a „Péter üzeni: Újra erősek vagyunk!” plakátokkal keltett némi feltűnést – és értetlenséget. Nos, ez a bizonyos Péter nem más, mint Hegedűs Péter újdonsült pártelnök, akinek eddigi leghangsúlyosabb üzenete, hogy ez már nem a Torgyán-féle párt.
MCP: A Magyarországi Cigány Párt szóvivője az a Horváth Aladár, aki 1990 és 1994 között az SZDSZ színeiben országgyűlési képviselő volt. A céljuk természetesen nekik is az, ami eddig egyetlen roma pártnak sem sikerült: maguk mellé állítani a hazai cigány kisebbségét.
SMS: A szellemesnek mondható rövidítés Seres Mária Szövetségeseit takarja. A párt elnöknője négy éve a Civil Mozgalom élén közel 1%-ot szerzett, országos ismertségét ezúttal is több tízezer szavazatra válthatja – ami meglehet, valakiknek nagyon hiányzik majd.
KTI: A KaTI név valamivel találóbb lenne a Közösség a Társadalmi Igazságosságért pártnak, bár a többség alighanem így is beazonosítja, a szervezet a közmédiában mostanság visszajáró vendégnek számító Szili Katalinhoz kötődik. Az Országgyűlés egykori elnöknője egyéniben ugyan nem indul, de – főként Baranyában – így is számottevő szavazatot vihet el egykori pártja elől.
A fentiek mellett jó esélye van az országos listához elegendő jelöltet állítani a szintén a roma szavazatokra hajtó Magyar Cselekvők Pártjának és a Heti Válasz szerint Zuschlag János által is támogatott Új Dimenzió Pártjának. Várhatóan szintén 10-nél több vagy legalábbis a körüli helyen lesz jelöltjük a Zöldeknek, az Aquila Pártnak, a nemrég még nagyobb reményeket tápláló 4K!-nak, valamint két, talán a felületesen olvasó választók megtévesztésére is játszó Összefogás Pártnak és az Együtt 2014-nek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
