Hatalmas zavart okozott a héten, hogy az érintett szülők és a szakemberek egy része sem tudta pontosan, kire vonatkozik a Taigetosz-törvény néven emlegetett jogszabály-módosítás. Magyarán: érinti-e a diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás gyerekeket? Ugyanis az új szabályozás értelmében a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) gyerekek – számuk sok tízezer – 2018 augusztusa után nem kaphatnak felmentést az osztályozás alól.
Az ügyben Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa próbált rendet tenni, több helyen is azt nyilatkozta: a „diszesekre” nem vonatkozik a szigorítás, mivel ők egy másik kategóriába tartoznak, az úgynevezett SNI, vagyis sajátos nevelési igényűek közé (ebbe a kategóriába 88 ezer gyereket soroltak). A helyzet mégsem ennyire egyszerű: a BTMN-kategóriában is rengeteg olyan gyerek van, aki írási, olvasási vagy éppen számolási nehézséggel küzd, csak épp nincs „diszesnek” nyilvánítva.
Amikor a szülő szembesül azzal, hogy a gyereke valamilyen tanulási zavarral küzd, a járási szakértői bizottság igazolhatja, hogy BTMN-es. Az SNI-ről szóló igazolást viszont már csak a megyei bizottságok adhatnak ki, ez viszont egy hosszabb procedúra, amit nem mindenki vállal, mert ha elhúzódik, a gyerek közben megbukhat – mondta el lapunknak Erdész Ferenc az SNI-s és BTMN-es szülőket tömörítő Csak Együtt Van Esély csoport tagja, aki azt is kiemelte: maguk a szülők is sokkal jobban örülnének, ha nem kellene felmenteni a gyereküket az osztályozás alól. Hiszen például az olvasási nehézség és a diszlexia között nincs éles határvonal, az előbbi enyhébb és megfelelő tanítási módszerekkel könnyen kezelhető lenne, de a szülők éppen ezt hiányolják. Megfelelő módszerekkel, fejlesztéssel ezek a problémák kiküszöbölhetőek lennének, de a magyar oktatási rendszerből ez a szemlélet teljesen hiányzik.
A törvénymódosítás másik nagy felháborodást okozó pontja, hogy a jövőben a fogyatékossággal élő gyerekekkel olyan tanárok is foglalkozhatnak, akiknek nincs gyógypedagógiai végzettségük.
Ezzel az intézkedéssel a minisztérium valószínűleg a gyógypedagógus-hiányra ad egyfajta választ, a szakértők szerint nagyon rosszat.
Mindehhez képest kevésbé tűnik fontosnak, hogy a törvénymódosítás szűkítette az oktatási jogok biztosának jogköreit, gyakorlatilag a minisztérium alá rendelte a működését és a jövőben „nem járhat el olyan ügyben, amelyben tőle pártatlan magatartás tanúsítása nem elvárható”.
A kormány eddig is ritkán hallgatott Aáry-Tamás Lajosra, aki nem aggódik jogkörei csorbítása miatt, sőt a módosítás rá vonatkozó részét „tulajdonképpen felminősítésnek éli meg, hiszen a hivatal jogállására vonatkozó részeket egy miniszteri rendeletből emelték át törvényi szintre” – nyilatkozta az ATV-nek.
"Gál Judit rendkívül embertelennek és igazságtalannak gondolja a kormány érvelését, mely szerint a felmentés megvonása "motiváló" lesz a BTMN-es gyerekek, szüleik és tanáraik számára, hogy leküzdjék a tanulási nehézségeket. Hiszen most már meg is buktathatják ezeket a diákokat. "Aki ilyet állít, annak fogalma sincs arról, felmentéssel együtt is mennyit kell küzdeniük ezeknek a gyerekeknek és szüleiknek azért, hogy a gyerek helytálljon. Hogy lehet olyat mondani, hogy majd ettől lesznek motiváltabbak?" – fogalmazott a szakértő."
További részletek: "Lex Taigetosz: emberten, elfogadhatatlan" - Népszava, június 3.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!