Aszályok, árvizek, elsivatagosodás – ez még csak a kezdet ahhoz képest, ami ránk vár, ha a világ nem veszi komolyan a klímaváltozás elleni vállalásait. Mindenesetre 2010-ben a nagy ígéretek nem teljesültek: rekordot döntött a globális szén-dioxid-kibocsátás. Pedig a hatások más most érvényesülnek. A mi nyarunk is melegebb és szárazabb lesz a szokottnál.

 
Melegebb, szárazabb nyarunk lesz

Valóra válhat a klímaváltozás miatt aggódók rémlátomása! A Nemzetközi Energiaügynökség szerint tavaly 1,6 gigatonnával 30,6 gigatonnára nőtt a Földön kibocsátott szén-dioxid mennyisége, mert a világgazdaság a krízis után ismét mozgásba lendült. És ennyi még soha nem volt… Nem is lehetne, ha azt tekintjük: 2020-ra mindenképp évi 32 gigatonna alatt kell maradnia a kibocsátásnak, ha a feltétlenül kívánatos – a cancúni klímacsúcson elfogadott – legfeljebb 2 fokos globális felmelegedési határt nem kívánja átlépni az emberiség. Jelzi a veszélyt, hogy a németek számításai szerint már a 1,5 Celsius- fokos hőmérséklet-növekedés is 30 centimétert emelhet a világtenger szintjén 2250-re, ha pedig a jelenlegi üvegházgáz-kibocsátás megmaradna vagy nőne, akkor az elszabaduló, jóval nagyobb felmelegedés és olvadás miatt még 2500-ban is 2 méterrel(!) magasabb lenne a tengerszint.

A szélsőséges időjárás okozta kilengések következményei mára az egész világra hatással vannak. Csak az Egyesült Államokban tavaly majd ezer tornádó söpört végig, több mint 500 ember életét követelve és közel 9 milliárd dolláros kárt okozva. Középnyugat-Amerika az elmúlt 116 év legesősebb áprilisán van túl, míg az amúgy is vízhiánnyal küzdő Texas az évszázad legszárazabb hónapját volt kénytelen elszenvedni. A 2010-es kánikula Oroszországban becslések szerint 15 ezer ember életét követelte, míg az ausztrál és pakisztáni áradások további 2000 ember halálát okozták. Kínában az aszály több millió hektárt tett tönkre. A hőmérséklet pedig folyamatosan növekszik: a tavalyi év volt a legmelegebb a Földön.

Becslések alapján a globális melegedés mértéke a 2090-2099 időszakra vonatkozóan az 1,7-4,4 Celsius-fok közötti értéktartományban várható, jelenleg azonban úgy néz ki, 2,4-6,4 Celsius-fok közötti középhőmérséklet-emelkedés is bekövetkezhet. Pedig az emberi szervezet számára 18 Celsius-fok az optimális napi átlaghőmérséklet, ennél magasabb értékeknél romlanak a halálozási mutatók. Magyarországon ennek hatására felmelegedés és szárazság várható: a melegedés következtében gyakoribbá és tartósabbá válnak a nyári extrém hőmérsékletek, a hőhullámok.

De milyen is lesz a mi nyarunk? Az átlagosnál 1-2 fokkal melegebb és 20 mm-rel kisebb csapadékú, azaz szárazabb nyárral számolhatunk – tájékoztat Kiss Gergő, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Júniusban az átlagos középhőmérséklet 18-19, júliusban 20-21, augusztusban 19,5-20,5 Celsius-fok szokott lenni – ezekhez képest lesz most melegebb. Persze a szakember felhívja a figyelmet: egy hétre előre még 80-90 százalékos prognózist tudnak készíteni, hosszabb távra csak bizonytalant, tán 60 százalékosat. Ami a nyaralást illeti: nincs meteorológiailag garantáltan verőfényes két hét.

Vannak konkrétabb, bár kevésbé tudományos jóslatok is. Például Dávid Mihály nyíregyházi vízépítő mérnöké, akinek az idei már a 39. éves előrejelzést adó Dávid-naptára. Készítésekor – ami hónapokig tart – a mérnök figyelembe veszi a bolygók tömegvonzását is. Mindenesetre Dávid Mihály szerint nyáron kevés kimondottan kánikulai nap lesz, kevesebb csapadék várható, mint tavaly, de azért okozhat gondot mindhárom nyári hónapban. Akik vízparti pihenést terveznek, júniusban 10-15., júliusban 10-25., augusztusban pedig 10-31. között számíthatnak szép, 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletre. A vilagbiztonsag.hu még azt is idézi tőle: június 13-a és július 21-e lesz az év két legmelegebb napja, a hőmérő higanyszála 40 Celsius-fokig is felkúszhat.

 

 

1 Celsius-fok felmelegedés esetén:

A nyári hónapokra a sarkvidéki jégpáncél jó része eltűnik, ezáltal a tenger több hőt nyel el, tovább gyorsítva a globális felmelegedést. A hőhullámok és erdőtüzek gyakoriak a Földközi-tenger partvidékén, Dél-Afrikában és az Egyesült Államok délnyugati részén. A világ legtöbb korallzátonya kipusztul, a gleccserek olvadásnak indulnak, minek hatására a világ felszínének egyharmadáról eltűnik az édesvíz, megsemmisítve 50 millió ember ivóvízkészletét. Évente 300 ezer embert érintenek az éghajlatváltozással összefüggő betegségek: a malária vagy a sárgaláz.


2 Celsius-fok felmelegedés esetén:

A mezőgazdasági termelékenység ötvenszázalékos visszaesése miatt félmilliárd embert fenyeget az éhínség, a gleccserek további visszahúzódása pedig az egész indiai szubkontinenst arra készteti: küzdjön a túlélésért. A vízhiány és éhínség az egész régiót destabilizálja, a katasztrófa középpontja az atomfegyverrel rendelkező Pakisztán. A part menti áradások további 10 millió ember életét keserítik meg, a 2010-ben még létező fajok egyharmada kihalásra van ítélve.


3 Celsius-fok felmelegedés esetén:

Az Amazonas esőerdejéből több millió négyzetkilométer válik a tűz martalékává, még több szén-dioxidot engedve a levegőbe. Dél-Afrika, Ausztrália és Amerika nyugati része elsivatagosodik, milliárdok kénytelenek elköltözni a mezőgazdasági termelésből élő országokból. 30-50 százalékkal kevesebb az ivóvíz Afrikában és a Földközi-tengernél. A tengerszint-emelkedés elárasztja az alacsonyabban fekvő területeket.


4 Celsius-fok felmelegedés esetén:

A jégtakaró eltűnik, minek hatására 5 méterrel megemelkedett a tenger szintje, Anglia nagy része a súlyos árvíz miatt már lakhatatlan, Olaszország, Spanyolország, Görög- és Törökország elsivatagosodik. Közép-Európa nyári hőmérséklete elérte az 50 fokot.


5 Celsius-fok felmelegedés esetén:

Az óceánfenékről eredő metán gyorsítja a globális felmelegedést, az átlaghőmérséklet melegebb, mint az elmúlt 50 millió év során. A jég mindkét sarkkörről eltűnik, a trópusok és szubtrópusok lakhatatlanná válnak, a tengerszint-emelkedés olyan ütemű, hogy minden part menti város a múlté lesz.


6 Celsius-fok felmelegedés esetén:

A Földön az élet apokaliptikus viharokkal és árvizekkel véget ér. Hidrogén-szulfid gáz és metán tűzgolyók rohannak keresztül-kasul a bolygón az atombombák erejével, végül csak a gombák maradnak életben. Óceáni metánkitörések nagy népességközpontok közelében emberek millióit pusztítják el napok alatt.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!