Ember nem tudja, mi van a magyar fejekben – de úgy tűnik, a választókat tripla ellentmondás mozgatja. - A Fidesz és a Jobbik tábora a leginkább paranoiás, a politikai mítoszok beépültek az identitásukba - A Publicus kutatása felrajzolta egy összeesküvéselmélet-hívő portréját
Eddig a radikális jobboldal sajátja volt, de a kormány áldozatos munkájának köszönhetően immár a jobbközéptudatban is meggyökereztek a titkos háttérhatalmakról szóló hipotézisek – ez derül ki, ha összevetjük a Political Capital öt évvel ezelőtti kutatását azzal, amit a Publicus Intézet most készített a Vasárnapi Hírek megbízásából. A Publicus anyaga kaotikus társadalmi lelkületet ad ki, tanulsága az, hogy a logika nem köti gúzsba a választói gondolkodást, ellentmondásokra épül a politikai hit, ha úgy tetszik, mindenkinek megvan a személyes összeesküvés-elmélete, amit az érzelmek hitelesítenek.
Ha az összképet nézzük, a magyar nem paranoid nép, egyelőre a többség nem hiszi, hogy nem a kormány irányítja az országot – ám az sokatmondó, hogy 35 százalék szerint azért nem a kabinet itt az úr. És az a helyzet, hogy a „háttérhatalom”-hívők preferenciasorrendje átalakult vagy némiképp finomodott: a zsidókat (néven nevezve) csak két százalék sejti az ország kormányrúdjánál, Soros György még ennél is harmatosabb – alig 1 százalék tart tőle. És hiába építi az ellenségképet évek óta a Fidesz, Amerikáról alig 4 százaléknyian hiszik el, hogy ő diktál – ez az arány az EU esetében 6 százalék. A háttérhatalmak bronz- és ezüstérmese a pénz lett: a hazai oligarchákat 11 százalék gondolja az ország igazi urainak, míg a nemzetközi tőke (na jó, ez lehet a zsidók, illetve Soros szinonimája) 12 százalék szerint diktál. A pálmát – 16 százalékkal – Orbán Viktor viszi, akit ezek szerint nem tekintenek a kormány részének, sokkal inkább önálló hatalmi ágnak.
Ráadásul nem is a fideszesek miatt áll így a miniszterelnök: a kormánypárt hívei inkább sejtik az imperialista pénztőkét a háttérben (emiatt lehet sikeres a sorosozás), míg a miniszterelnököt az MSZP-sek kezelik kormány felett álló sötét erőként. De nem csoda ez a kavarás, hiszen az még kuszább, amit az emberek magukról az összeesküvés-elméletekről gondolnak. Az egészséges mentális önvédelemre és szkepticizmusra utal, hogy az emberek 78 százaléka szerint az összeesküvés-elméletekkel az a baj, miszerint „nem tudhatjuk, hogy melyik és mennyiben igaz”.
Csakhogy a politikusoknak mégsem kell új, a valóságra épülő kommunikációs módszereket tanulniuk, ugyanis a jelek szerint az embereket nem zavarja, mennyi az igazságtartalma egy „politikai regének”.
Ugyanis 69 százalék úgy véli: „az összeesküvés-elméletek mindig tartalmaznak némi igazságot, még ha nem is minden részletükben fedik a valóságot”. De senki ne vonja le elhamarkodottan a következtetést, hogy az emberek mégiscsak szívesen fogadják a különböző teóriákat. Ugyanis egy harmadik csavar rögvest relativizálja részben ezt az állítást: hiszen csak egy masszív, 41 százalékos kisebbség vallja, hogy az összeesküvés-elméletek a hivatalos üzeneteknél reálisabb képet adnak a világról. Persze az meglehet, hogy senki nem szívesen ismeri be, hogy „manipulált politikai mesékre” ad.
És ez a feltételezés igaz lehet, ugyanis a többség tényleg összeesküvés-elméleteken át nézi a világot: különösen aktívak ebben a Fidesz és a Jobbik szavazói. A két párt támogatóinak 67-68 százaléka gondolja úgy, hogy a világot egy szűk elit irányítja. Ahogy hasonló arányban biztosak abban is, hogy a menekülteket amerikai érdekcsoportok (itt a zsidó és a Soros szinonima is valószínűleg áll) tolják rá Európára. Úgyhogy Soros György bűnbakká emelése bejött, hiszen jó sokan hibáztatják a menekültválságért. Ám amikor arról van szó, hogy a belpolitikát mennyire „torzíthatja” a magyar származású amerikai üzletember, már jóval visszafogottabbak a válaszadók: egyedül a Fidesz 49 százaléka gondolja úgy, hogy Soros megbuktatná a magyar kormányt. Ez az arány pedig annak tudható be, hogy a kormánypártiak érzelmileg sokkal jobban elkötelezettek – az emócióknak pedig a kormány sokéves, idegen erőkre kihegyezett bűnbak-kommunikációja ágyazott meg.
Ugyanis a jelek szerint a kormánypárt tábora akkor „kapja be az összeesküvés” csalit, ha külső ellenségről van szó. Így amikor a Publicus Intézet azt firtatta, a választási eredmények a valóságot tükrözik vagy a háttérhatalmak akaratát, akkor a Fidesz-szimpatizánsoknak majdnem 60 százaléka gondolta úgy, hogy a voksolást nem lehet manipulálni – magyarán a kormány elég erős ahhoz, hogy a támadásokat visszaverje. (És tény, ez az érzület rímel a kabinet erős Magyarországára.) A Jobbik embereinek 60 százaléka viszont szentül hiszi, hogy a választásokat „megrontják”.
Ha fel kellene skiccelni, hogy miképp fest egy tipikus összeesküvés-hívő, akkor a válasz úgy hangzik: leginkább a Jobbik vagy a Fidesz tagja; általános iskolát végzett csak vagy éppen szakmunkás; erősen középkorú, azaz 49–59 éves; Budapesten vagy falun lakik.
Publicus-VH-kutatás - a módszertan: A válaszadók a kérdőív kérdéseire telefonon válaszoltak 2016. június 10–15. között. A nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív mintába 1000 fő került. A teljes mintában a mintavételi hiba +/–3,1 százalékpont.
Tipikus konteó-áldozat: jobbikos vagy fideszes; 8 általánost végzett vagy szakmunkás; 49–59 éves; fővárosi vagy falusi
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!