Az olaj világpiaci ára akár 20-30 százalékkal is nőhet, ha leáll az iráni export: amíg az OECD-országok nem tudják pótolni az iráni olajat, a kőolaj hordónkénti ára 110 dollárról akár 140 dollárra is emelkedhet. Az Európai Unió hétfőn döntött úgy, hogy az amerikaiak példáját követve embargót vezet be az iráni olaj importjára, hogy ezzel gyakoroljon nyomást a közel-keleti államra, amely nem hajlandó felfüggeszteni atomprogramját.
A döntést követően kis mértékben nőtt a világpiaci ár, de további emelkedésre lehet számítani, mert az iráni kormány a hétvégén tárgyal arról, hogy megtorló akció gyanánt azonnal leállítja az európai exportot. Ez Európa egészét nem érinti különösebben érzékenyen (Magyarország nem vásárol iráni olajat, az itthoni árakat csak a világpiaci változások befolyásolhatják majd), de az embargó éppen a legnehezebb helyzetben lévő államokban okozhat gondokat, mert Görögország szükségletének negyedét, míg Olaszország és Spanyolország 13, illetve 10 százalékát vásárolja Irántól. A zavart oldhatja, hogy Szaúd-Arábia máris jelezte, pótolni tudja a kieső termelést.
Tavaly Irán kőolajtermelésének 20-20 százalékát értékesítette Európában és Kínában, és jelentős partnerei voltak Dél-Korea, India és Japán. Szöul és Tokió egyelőre Amerika-barátság ellenére sem hajlandó embargót hirdetni, míg az, hogy Peking felére csökkentette az Irántól vett kőolaj mennyiségét, inkább taktikázás, mint diplomáciai figyelmeztetés. Elemzők szerint Kína csak árengedményt szeretne elérni a bevételkieséstől tartó Iránnál.
Azonban ezt a forgatókönyvet módosíthatja, ha Teherán lezárja a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szorost. Irán már több mint három évtizede hozakodik elő azzal, hogy blokád alá vonja a szorost, amelyen a világ napi olajkereskedelmének 20 százaléka halad át. Csakhogy a forgalom döntő része Ázsiába irányul, így ha Irán valóban blokkolja a forgalmat, azzal magára haragíthatja Indiát és Kínát. De ha nincs olaj, akkor barátság sincs.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
