Életveszélyes is lehet egy 1 kilogramm alatti babának, ha zötyögős úton szállítják egyik intézményből a másikba, és az sem mindegy a fejlődése szempontjából, hogy 24 órán át mellette lehet-e az édesanyja vagy sem. Ezért pánikba estek a szülők, mikor kiderült, hogy átmenetileg lehúzza a rolót az ország egyik legjobb koraszülött-ellátó centruma a Honvédkórházban, mert nincs elég orvos.

 

A kórház ugyan nem válaszolt kérdéseinkre, de megtudtuk: akik december 16-a után is ellátásra szorulnak, azokat átszállítják máshova, és január elejéig biztos nem fogadnak új betegeket.

Szeifert Orsolya gyermeke vidám, testileg és szellemileg is egészséges, 2,5 éves kisfiú, akiről valószínűleg kevesen mondanák meg, hogy valójában a 27. hétre született, méghozzá 830 grammal. Életét a most időszakos bezárásra ítélt Honvédkórház Perinatális Intenzív Centrumának (PIC) köszönheti. Ott ugyanis az egészen kis súlyú és válságos helyzetű babákat is el tudják/tudták látni.

A múlt héten azonban a HVG közölte: orvoshiány miatt ellehetetlenült a Honvéd PIC működése, ezért december 15-én bezárják. A kórház persze közleményben próbálta cáfolni a bezárást és magyarázni a helyzetet. Eszerint kapacitáshiány miatt december 16-tól átmenetileg a Semmelweis Egyetem és a Szent János Kórház azonos profilú osztályaira irányítják a veszélyeztetett kismamákat és a koraszülött csecsemőket. Nem bezárás tehát, hanem átirányítás, de a lényeg ugyanaz: koraszülés esetén oda nem mehetnek a nők, nem látják el a babákat.

Kerestük az ügyben a kórházat, de kérdéseinkre, például, hogy miképpen oldják meg a szakorvoshiányt, nem kívántak reagálni. Annyit informális úton megtudtunk: azokat a babákat, akik 16-án még ott tartózkodnak, más intézménybe szállítják, a terv pedig, hogy január 3-a után ismét fogadják a koraszülötteket. Bár ez még messze nem biztos. A Szent János Kórház sem reagált a kérdéseinkre. Csupán a Semmelweis Egyetem adott részletes tájékoztatást a témában. Ebből kiderült, hogy jelenleg 51, intenzív kezelést igénylő koraszülöttet és beteg újszülöttet gyógyítanak, a létszám az átlagosnál valamivel több. Hangsúlyozták azonban, felkészültek a többletfeladatok ellátására és mindent megtesznek, hogy a Honvédkórház osztályának újranyitásáig folyamatos legyen az ellátás.

Kérdés, ezt mennyire zavarja meg például az, hogy visszavonták a Semmelweis II. számú szülészeti klinika PIC-osztályának vezetői megbízását – erről a 24.hu számolt be. Kocsis István az egyetem szerint továbbra is az osztályon dolgozik majd. Azonban a hírek szerint egy kollégája távozik.

Megfizethetetlen érték

„Ha bezár egy ilyen intézmény – hiába van más hasonló ellátó is –, túlterheltté válhat a rendszer, ami mindenkinek rossz lesz. Hiszen hiába tudja fogadni más intézmény ezeket a családokat, ez az ott dolgozóknak rengeteg pluszmunkával jár” – mondja Szeifert Orsolya.

Felidézte, hogy egy nővérre 2,5 éve 3 inkubátor jutott, amelyekre folyamatosan figyelniük kellett. Hálapénzt pedig sem ők, sem az orvosok nem fogadtak el soha. A  szülők aktívan segítettek, a Honvédkórház szemlélete ugyanis az, hogy a szülőket is be kell vonni az ellátásba. Tanítják őket, és az inkubátor helyett gyakran órákon át a mellkasukra fektetve tartják a babákat, ez az úgynevezett kengurumódszer. Ilyenkor a baba folyamatos kontaktusban van a családtag bőrével, érzi a testmeleget, ami lényegében megmenti a kihűléstől. De számtalan egyéb, pozitív hatása is van a fejlődésére.

Ő és babája szerencsések, hiszen – akármi is zajlik például a Honvédkórház sürgősségi osztályán – tény, hogy az intézmény PIC-ellátása kiemelkedő színvonalú, és az ott dolgozók szakértelmének köszönhető, hogy a 27. hétre született gyermeke egészséges, teljes életet él. Ez pedig megfizethetetlen érték. Korábban nem minden baba volt ilyen szerencsés.

„Tizenhárom éve a 27. hétre született a babám. Naponta kétszer, húsz percet láthattam, 12 hetes korában vehettem először kézbe. Sajnos van olyan osztály Magyarországon, ahol most is ez a helyzet. A fiam halmozottan sérült, de nem a koraszülés miatt. Bár nem tudom bizonyítani, hogy 13 éve kinek volt egy rossz mozdulata vagy döntése, ami ehhez vezetett, amennyire ma belelátok a rendszerbe, sejtem, hogy hol veszítette el a minőségi túlélés esélyét. De ezen már nem tudok változtatni. Az elmúlt 13 évem arról szólt, hogy megpróbáljam elfogadni, és azért dolgozok, hogy más ne kerüljön hasonló helyzetbe” – mondja Nagy Lívia, a Melletted a Helyem Egyesület alapítója. Az egyesület fő célja, hogy Magyarországon csökkentse a koraszülések számát és javítsa a koraszülöttek egészséges túlélési arányát.

Pánikba esett szülők

„Jó hír, hogy végre elkészült az ajánlás az egységes koraszülött-ellátásra. A cél, hogy a 96 irányelvet minden európai uniós ország bevezesse. A skandináv országok koraszülött-ellátása 30 évvel előbbre jár, mint a kelet-európai országoké, és 15 évvel megelőzi a nyugat-európai országokét. Van tehát hova fejlődni” – szögezi le az egyesület alapítója.

Nagy Lívia szerint a szülők pánikba estek a Honvédkórházban történtek miatt, és komoly tragédia, hogy ha időszakosan is, de bezárt az ország egyik kiemelkedő PIC-e. „Az ottani dolgozók tanították a szülőket, akik hazamenetelkor kompetensekké váltak egy akár 2 kilogrammos pici baba ellátására is. Nem mindegy, hogy rettegnek-e minden mozdulattól, vagy tudják, mit hogyan kell.”

„A Honvédkórház PIC-központja egyedülálló a családbarátság szempontjából is, ez volt az első intézmény, ahol elindult, hogy a család bármely tagja bemehet a babához. Elkeserítő, hogy kénytelenek időszakosan bezárni” – ezt már Sevcsik M. Anna, a Babagenetika mozgalom elindítója mondja a VH-nak. A mozgalom célja, hogy szélesebb körben legyenek ismertek és elérhetőek a különböző genetikai vizsgálatok. Kiemelte, hogy a Honvédkórházban 0–24 óráig ott lehet az édesanya és az édesapa is a babával, ami óriási pluszt ad.

Katonás fegyelem

A Honvédkórház egyik dolgozója arról tájékoztatta lapunkat: brutális fegyelem uralkodik az intézménynél, semmit nem kommunikálhatnak. Bár ez az utóbbi időben szinte minden kórház esetében jellemző. Arra a kérdésre, mi az oka annak, hogy az ország egyik legjobb PIC-központjába nem találnak szakorvosokat és többen is felmondtak, azt a választ kaptuk: nem csak a pénz a probléma, sőt főleg nem az. Inkább a megfelelő szakmai elismertség hiánya, ezen pedig csak a vezetőség tudna változtatni.

Arról egyelőre nincs információ, hogy amíg nem fogad betegeket a PIC-központ, mi lesz azokkal, akik ott dolgoztak. Az 1 kilogramm alatti babáknak egyébként nagyon nem mindegy, hogyan szállítják őket a mentővel, egy ilyen út ugyanis akár életveszélyes is lehet a rázkódás miatt. De az anyának sem jó, hogy a babája egy másik intézménybe kerül, nem oda, ahol ő maga fekszik.

Szabó Miklós neonatológus, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Neonatológia Tagozatának elnöke nemrégiben arról írt a MEDICINA évkönyvben: 2013 és 2017 között mintegy 30 százalékkal sikerült csökkenteni a csecsemőhalandóságot. Az éretlen koraszülöttek életben tarthatósága kitolódott, és a minőségi túlélés lehetősége is nagymértékben javult. Az új eljárások napi gyakorlatba ültetése, a dráguló orvosi műszerpark fenntartása és a magas szakápolási igény biztosítása pedig rendkívüli kihívást jelent.

FOTÓ: AFP

 

Címkék: egészségügy

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!