Lapzártánkig még nem tudni, mely pártok csatlakoznak a tervezett parlamenti kordonbontáshoz. De még az sem biztos, hogy lesz kordon. A rendőrség korábban azért jelentett be fokozott biztonsági intézkedéseket az Országház körül, mert több magánszemély és civil szervezet is tüntetést szervezett a parlament keddi alakuló ülésének idejére a Kossuth térre.

  -
  -
- – Kép 1/2

Április 21-én a nagy ellenzéki tüntetés szervezője, a „Mi vagyunk a többség” csoport jelentette be, hogy május 8-ra, a parlament alakuló ülésére a Kossuth térre hívja a Fidesszel és a kormánnyal elégedetlen embereket. Ugyanerre a napra és előző estére is több kisebb eseményt jelentettek be magányszemélyek (az Élőláncot a Parlament köré Facebook-csoport már előző délutántól tiltakozna az Országház és a képviselői irodaház körül, a Civil Ellenzéki Kerekasztal pedig 8-án reggel 10 órától tüntet az Alkotmány utcában). A rendőrség erre válaszul közölte, megnöveli a területzárásokat és korábbra hozza a kordonozást. Az indoklás szerint nem a tüntetések, hanem „a védett személyek és delegációk biztonsága” miatt 

A Jobbik a hír megjelenése után, első frakcióülésén határozott úgy, hogy ha lesz kordon, azt képviselőik lebontják. A többi ellenzéki párt még nem döntött arról, bontanak-e vagy sem. A Párbeszéd egy dodonai közleményben jelentette be, hogy „az ellenzéknek aznap a nép között van a helye”. Ennek némileg ellentmond Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője, aki azt mondta a Mércének, hogy valószínűleg nem csatlakozik a kordonbontáshoz, mivel szerinte biztos kudarcra van ítélve az akció. „Egy ilyen akciót nem bejelenteni kell, hanem megcsinálni – mondta – Így, hogy a Jobbik előre bejelentette, fel tudnak készülni rá a rendőri erők, ez pedig azt jelenti, csak úgy tud megvalósulni az akció, ahogy azt ők engedik majd.” Sajtóhírek szerint koránt sem biztos, hogy tényleg kordont építenek a Parlament köré. Felmerült, hogy csak rendőri egységekkel védik majd a lezárt területet, és lapzártánkkor olyan verzió is létezik, amelyben a részleges kordonokat rend- őri egységekkel egészítik ki. 

(Eddig mindössze egyszer fordult elő, hogy a parlament köré vont kordont politikusok lebontották: 2007-ben, az akkori kormányellenes megmozdulások idején az Orbán Viktor vezette Fidesz képviselői mozdították el a fémkorlátokat, ahogy Orbán akkor fogalmazott: „tűrhetetlen, hogy a rendőrség vasfüggönyt húz a nép és megválasztott képviselői közé”.) 

A mögöttünk lévő hét sem múlt el tüntetés nélkül. A magyar közmédia tarthatatlan állapotára és az egyoldalú tájékoztatásra hívták fel a figyelmet a Mérték Médiaelemező Műhely, a Magyar Újságírók Szövetsége és az aHang digitális mozgósító platform az MTVA Kunigunda utcai székháza előtt. Polyák Gábor, a Mérték vezetője arról beszélt, hogy a közmédia csak bitorolja az elnevezést, sokkal inkább tekinthető állami vagy pártmédiának. Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke szerint az állami média azon szeletének, amely a közélettel, politikával foglalkozik nincs olyan részlete, amely törvényesen működne. Kiemelte, hogy miközben az ellenzéki pártok alig kapnak lehetőséget a közmédiában, a kormányfő minden pénteken „élő mikrofonállvány” előtt beszélhet ugyanott.

Papp Dóra, az aHang kampányigazgatója elmondta, a „Szabadítsuk fel a közmédiát, szüntessék meg az MTVA-t” című petíciójukhoz né- hány nap alatt 8000 aláíró csatlakozott. 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!