Nem érzik őszintének a szakszervezetek Kósa Lajos visszakozását a rabszolgatörvényt illetően. A Fidesz képviselője úgy változtatna, hogy csak akkor lehessen elrendelni az akár évi 400 óra túlmunkát, ha a dolgozók egyetértenek vele. A szakszervezetek a hétfőn folytatódó egyeztetés ellenére december 8-ra országos tüntetést szerveznek.
„Egyéni képviselői munkám során 2010 óta foglalkozom a munka világának a speciális szabályozásával” – ezt válaszolta az Egyenes beszédben Kósa Lajos arra a kérdésére, hogy miért egyéni képviselői indítványként nyújtotta be Szathmáry Kristóf képviselőtársával a túlórakeretet 400 órára, annak elszámolását három évre emelő javaslatot.
„Ezek szerint Kósa Lajos képviselő úrnak ennyi idő alatt sem sikerült igazán megértenie a munka világát, további tájékozódást javaslunk neki” – ezt Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke reagálta a fideszes beterjesztő magyarázata nyomán a VH kérdésére pénteken. Az érdek-képviseleti vezető hozzátette, a Munka törvénykönyvét érintő változások közül nincs gondjuk a munkaerőkölcsönzést érintő szabályokkal, de két pontból nem engednek: elfogadhatatlan a 400 óra túlmunka és a 36 hónapos elszámolás elképzelése is.
„Vissza kell térnünk az érdekegyeztetés normális, Európában bevett formáihoz, amellyel ilyen fajsúlyú kérdéseket rendezni illik, és amelyre azért volt már nem egy példa Magyarországon is” – jelentette ki Kordás László.
A szakszervezetek továbbra sem tartják hitelesnek Kósa Lajos visszakozását (vagyis a túlmunka dolgozói egyetértéshez kötését), miután Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón ellentmondott a képviselőnek, jegyezte meg a MASZSZ elnöke.
A munkavállalók a közösségi platformokon a tüntetésre buzdítanak, miközben többen kétségbe vonják a javaslat puhítását.
„Mennyire életszerű, hogy a munkaadó többletmunkára kéri a munkavállalót, aki belenéz a naptárjába, és rövid gondolkodás után nemet mond” – jegyzi meg egy dél-dunántúli kisváros szakszervezeti vezetője. Szerinte nem a munka, hanem a bér „mennyiségével” van gond Magyarországon.
Radikális megmozdulásokhoz térne vissza a munkavállalók védelmében a Magyar Szolidaritás Mozgalom. Székely Sándor parlamenti képviselő, a mozgalom elnöke úgy nyilatkozott: felelősségük van azoknak az összefogásra képtelen ellenzéki erőknek, akik összehozták a Fidesznek a kétharmadot. Székely szerint álságos a kormány beavatkozási kísérlete, mert miközben dübörgő gazdaságról beszéltek és döbbenetes fejlesztési pénzek érkeztek az országba, aközben elvették a cafetériát, a lakáskasszát, és most a Munka törvénykönyvével is a munkavállalókat büntetik.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének korábbi főtitkára sem fogadja el az egyeztetés hiányát, és nem érti, nem ismeri a munkaadók részéről jelentkező igényt sem. Szerinte a 36 hónapos elszámolási keret pedig életszerűtlen, mert még a 12 hónap sem gyakorlat: általában hamarabb megkapják a pénzüket a dolgozók.
„Mindez vagy figyelemelterelés, vagy a társadalmi párbeszéd teljes arcul ütése” – mondta a közgazdász, ki egy ATV-interjúban emlékeztetett: a Munka törvénykönyve 1992-es változatát a jobboldali-polgári kormány a szakszervezetekkel és a munkaadókkal együtt fogadta el. Akkor a kollektív szerződés nélküli éves túlórakeret 144 óra, a szerződéses 200 óra volt. Dávid Ferenc szerint ahol 26 év technológia fejlődése után a munkaidőalap extenzív fejlődése a kitörés, ott nagy a gond. A szakember felvetette azt is, hogy a majdnem ember feletti túlórát elváró történetben vajon hol van az extraprofiton osztozás ígérete.
Megnéztük a Fidesz honlapját, hogy megszámoljuk: a közmédiában büszkeséggel említett, soha nem látott méretű, 4,5 millió munkavállalói bázist érintően mennyi hírt szentelnek a Munka törvénykönyve drasztikus módosításának. Csak egyetlenegyet találtunk, amelyben Kósa Lajos már visszakozik, mondván, csak akkor lehet alkalmazni a túlórás keretszabályt, ha a dolgozók beleegyeznek. Több szót a kormánypárti honlapon nem érdemel a történet.
FOTÓ: GETTYIMAGES
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
