A mai magyar ellenzék állapotát látva Orbán Viktor továbbra is zavartalanul építheti társadalmi viszonyaiban feudális, ám oligarchagyarapításban korszerű rendszerét. A rá leselkedő legutóbbi fegyver Ungár Péter (LMP) leleménye, aki váratlan és jól irányzott egyetértéssel akarja eltalálni a kabinetet „migránsügyben”. Oszoljanak, nincs itt semmi látnivaló!
Mi a magyar ellenzék most? – a költő keserű fortyogása lüktethet mindazokban, akik nem szavaztak az illiberalizmusra, és nem is láttak élő embert, aki a semjéni– rogáni–kósai–tiborczi–mészárosi kereszténydemokráciára szavazott volna. Sokan voksoltak viszont arra, hogy ne lepje el az országot a szakmányban erőszakoskodó muszlimok hada. A Fidesz két dolgot hazudott: csak ő tudja megakadályozni ezt a valószínűtlen víziót, és ha az ellenzék nyer, akkor a Karácsony–Szél–Vona– Gyurcsány kvartett a fogával tépi le a déli határkerítést, Árpád népére szabadítva a merkeli–macroni végítéletet. A rezsim elszenvedői április óta két dolgot kérdeznek: mikor indul a repülő és mikor lesz az ébredés?
Válságos állapotban
A politikai elemzők nem látják rózsásnak a kormánnyal szembeni erők lehetőségeit. „Az ellenzéki pártok egyenként és együtt is válságos állapotban vannak” – mondja Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. „Nem találtak megoldást arra, hogy milyen stratégiát kellene folytatniuk akkor, amikor megkérdőjeleződik az ellenzéki pártok szerepe. Nem változtattak azon a kiindulóponton, hogy választáson kell megverni a Fideszt; nem folytatták le ezt a vitát, ami szerintem hiba. Nem azért, mert nincs igazuk, hanem mert azt a benyomás keltik, hogy nincs válaszuk arra az erős nyomásra, ami a véleményformálók felől érte őket.”
Az ellenzék helyzetét a politikai rendszeren belül kell vizsgálni, ami tágabb annál, mintha a választási rendszeren vagy a médiatéren belül figyelnénk meg. Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa mondta ezt, aki szintén azt gondolja, az Orbán-féle autoriter rendszerben az ellenzéknek nincs esélye választáson leváltani a kormányt. „Illúzió volna mást állítani. Ez csak kivételes helyzetben történhetne meg, ami nem azt jelenti, hogy az ellenzéki erők kollaboránsok volnának, de az biztos, hogy nem találják a kivezető utat.”
Nem alternatíva az egyetértés
Nem véletlenül mondják 2016 óta egyre többen, hogy ha nem lehet megnyerni, akkor bojkottálni kell a választásokat, vagy nem kell a parlament ellenzéki biodíszletét alakítani. Tóth Csaba viszont azt mondja, a médiatér és a választási rendszer eltorzulása már 2018 tavasza előtt is ismert volt, és az ellenzék úgy döntött, elfogadja e körülményeket. „A Fidesz előnyét ráadásul csak részben magyarázzák ezek az elemek. Nehéz lenne úgy érvelni, hogy az ellenzék kitalálta, kinek, mit és hogyan akar mondani, csak nem sikerül neki eljutni a választókhoz.”
A Republikon stratégiai igazgatója nem nagyon lát okos válaszkísérleteket a kialakult helyzetre. „Egyet látunk csak, ami Ungár Pétertől jelent meg a minap, hogy menekültügyben el lehet fogadni a Fidesz álláspontját, és más ügyekben kell konfrontálódni. Erről érdemes vitázni, de azt gondolom, Ungárnak nincs igaza. Nem lehet úgy alternatívát építeni, hogy a legfontosabb kérdésben azt mondja az ellenzék, a Fidesznek voltaképpen igaza van. Az LMP-nek esetleg jelenthet ez némi politikai teret, de a baloldali ellenzék hibát követne el, ha egyetértene ezzel.”
Tóth Csaba úgy látja: igény inkább arra van, hogy az ellenzék egészen mást mondjon, mint a kormány. Az ősz szerinte ezzel az ellenzéki útkereséssel és sodródással fog telni, nagy innovációt viszont nem vár az elemző.
Kormány, ármány, korrupció
Joggal kérhető számon az ellenzéken (bár a kormánymédia ellenszelét az ostorozás mellett sem érdemes feledni), hogy az ügyetlen összefogás-keresésen túl nincs arca, karaktere, narratívája a Fidesszel szemben. Több elemző hangsúlyozza, hogy nem érdemes a korrupcióval foglalkozni, hiszen az Elios-botránnyal a középpontban ez tavasszal sem jött be. Juhász Attila azonban nem osztja ezt. Szerinte lehet, hogy a választók több mint 40 százaléka nem rezonál a korrupcióra, de majdnem ugyanennyien igen. „Több mint 2,5 millióan a Fidesz ellen szavaztak, és jelentős részüknek a rendszerszintű korrupcióból van elege. Nem hinném, hogy a korrupciós ügyek említése ne lenne érdekes egy ellenzéki politikai erő számára, részben ez a dolguk egyébként. A közvélemény látja, hogy hiába derülnek ki egyre-másra korrupciós botrányok, az ügyészség működése és egyértelmű politikai elfogultsága miatt ezekből nem lesznek ügyek.”
Ellenzéki egzisztenciák
Öt hónappal az újabb kétharmados Fidesz-győzelem után még mindig magukkal vannak elfoglalva az ellenzéki pártok. Juhász Attila szerint érdekes módon annál a két pártnál alakult ki a legnagyobb válság, a Jobbiknál és az LMP-nél, amely négy évvel korábbi eredményéhez képest jobban szerepelt.
„Ezek a pártok komoly válságba kerültek, amire a Jobbik esetében a Fidesz is rásegített, jól kitapintható volt, ahogy a kormánybarát média szétszedte Vonát, Toroczkait pedig elkezdte felépíteni, alátéve a nyilvánosságot. Az LMP is borzasztó nehéz helyzetben van, szinte egyetlen ismert politikusa nincs.” Az elemző szerint frusztráltság is dolgozik ezekben a szervezetekben, hiszen van ugyan egy jobb tavaszi eredményük, de ebből semmilyen pozitív kilátásuk sincs a jövő évi választásokra. „Egzisztenciális küzdelem folyik az ellenzéki oldalon, mást nem igazán lehet érzékelni” – mondja Juhász. Szerinte a baloldali pártok között sincs nagy változás, náluk is folytatódik a leépülés, ami az elöregedő szavazótábor miatt évek óta jellemzi őket, és a DK továbbra is az MSZP-től próbál szavazókat elhódítani. „Az ellenzék szervezettsége siralmas, ami újabb súlyos vereséget vetít előre az önkormányzati választásokra. Az európai parlamenti választásra ugyancsak nehéz lesz mozgósítani az ellenzéki szavazókat, igaz, szervezeti szempontból kisebb kihívás, ott meglehet úszni a dolgot egy központi kampánnyal.”
Tóth Csaba szerint hiba lenne, ha az ellenzék a következő időszakban azzal foglalkozna, hogy ki kivel és hogyan működik együtt. „Nincs igazuk azoknak, akik az összefogást erőltetik, de azoknak sincs, akik azt mondják, hogy az összefogás hülyeség: egyszerűen nem ezekről a kérdésekről kell szólnia a politikai közbeszédnek.”
Az LMP marad, ahol volt
Nem egész tízéves története során több megrázkódtatást is átélt a Lehet Más a Politika (LMP), ahol a nyár is a megtisztulás jegyében telt: a kongresszusi felhatalmazás nélküli tavaszi koordináció támogatói nincsenek a pártban (Hadházy Ákos, Ábrahám Júlia, Kassai Dániel), vagy az elnökségi tisztekből távozva másféle szerepben aktivizálják magukat (Szél Bernadett, Ungár Péter). Az ökopárt eddigi története, olykori szakadása a politikai oldalakkal szembeni távolságtartásokról szólt, ezért meglepetést okozott, amikor a tavaszi baloldali közeledést helytelenítő Keresztes László Lóránt új és egyelőre egyedüli társelnök a Jobbik felé nyitott a minap. „Semmilyen szándék nincs, ami jobbra vinné az LMP-t. Az LMP marad, ahol van. Nem lesz teátrális tenyérbe csapás a pártvezetők részéről. Helyi együttműködések lehetnek közös értékekkel és erőforrásokkal, együtt a civilekkel, ami alternatíva lehet a korábbi kormánypárti szavazóknak is” – mondja a társelnök.
A Jobbik felé közeledő kölcsönös nyilatkozatokról elmondta: a helyhatósági választások más kihívást jelentenek, így szó sincs arról, hogy bármelyik pártnak fel kellene adnia az elveit. Az önkormányzati választáson az ideológiai kérdések helyett sokkal inkább egy város vagy egy kerület számára fontos témák lesznek napirenden, és ezek mentén lehet olyan együttműködés a 21. századi pártok részéről, amely a civilek felé nyit – teszi hozzá.
Orbán fölött eljárt az idő
„Ki mondta, hogy a Fidesz még másfél évtizedig kormányozni fog? – ezzel reagált a Momentum megerősödésének ütemezését firtató kérdésünkre Fekete-Győr András elnök. – Orbán Viktor fölött eljárt az idő. Sokan gondolják, hogy ez a rendszer potens, erős és okos, amiben nyilván van igazság, amikor közpénzeket kell kiszivattyúzni és választási eljárásról szóló törvényt kell módosítani. De az a kormány és az a kormányfő, aki szándékosan lerohasztja az oktatást, és szavazógépeket nevel, Magyarország jövőjét veszi el. Ezért tesszük az oktatást és a tudást a középpontba szeptembertől.”
Fekete-Győr úgy látja, a magyarok nagy része szerint az oktatás az egyik legégetőbb problémája az országnak a mélyszegénység, a korrupció és az egészségügy mellett. „Jó dolog, hogy Orbán Viktor megvéd minket a menekültektől, de egyrészt a menekültek innen is menekülnek, másrészt Orbán Viktor nem véd meg minket a holnap kihívásaitól, és emiatt kiszolgáltatott lesz mindenki, aki ebben az iskolarendszerben nő föl.”
Az ellenzéki együttműködésről (a Jobbik elutasítja őket, míg a Lehet Más a Politika nyitottabb a velük való együttműködésre) azt mondja: szövetségben mindig kell gondolkodni, és az önkormányzati választásokon a Momentum a nyitás politikáját fogja képviselni, „ahol csak lehet, keresni fogjuk a szövetségeket”, véli Fekete-Győr András.
FOTÓ: ILLYES TIBOR, MTI
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
