Soros György nagyon gazdag ember. 23 milliárd dollárja van (a TV2 szerint csak 23 millió, de ez valójában csak szemantikai kérdés).
Mi magyarok szeretjük a gazdag embereket? Nem szeretjük. Miért nem szeretjük? Mert mi, magyarok nem vagyunk nagyon gazdagok. Soros György zsidó. A holokauszt elől menekült, nehogy meggyilkolják itt, Magyarországon. Mi, magyarok szeretjük a zsidókat? Nem szeretjük. Miért nem? Mert mi nem vagyunk zsidók, hanem magyarok vagyunk.
Soros György liberális gondolkodású ember. Annyira, hogy szerinte nyitott társadalomban élni sokkal jobb, mint diktatúrában. Mi, magyarok szeretjük a liberális gondolkodású embereket? Nem szeretjük. Miért nem? Mert mi, magyarok illiberális gondolkodásúak vagyunk, és félünk mindentől, ami ennél bonyolultabb.
Nagyjából erre a következtetésre juthatott a miniszterelnök (vagy a mögötte álló háttérhatalmak), amikor előhúzta a Soros-kártyát. De nem most, hanem bő három évvel ezelőtt. Az egyre izmosodó diáktüntetések kapcsán a kormány akkori szócsöve, a Magyar Nemzet írta meg, hogy az Egyesült Államokból érkezett közösségszervezők segítik a hálózat diákjait.
Az amerikaiak a Civil Kollégium Alapítvány szervezésében érkeztek Magyarországra, „a háttérben azonban Soros György magyar származású üzletemberhez vezetnek a szálak”. Tehát a diákok nem a jobb oktatásért tüntettek, hanem mert a Soros által pénzelt alapítvány felbujtotta őket. Nem sokkal később az asszonyverések kapcsán került elő Soros.
A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet jelentésében azt írta, hogy Magyarországon nem kapnak megfelelő védelmet a családon belüli erőszakot elszenvedő nők. Ezzel kapcsolatban a Fideszfrakció szóvivőjének, Selmeczi Gabriellának annyi mondanivalója volt, hogy „a nemzetközi jogvédő szervezetet Soros György is támogatja”. Tehát nem az a baj, hogy verik a nőket (például fideszes parlamenti képviselők), hanem hogy erre egy Soros György által támogatott civil szervezet rámutatott.
És még mindig 2013-at írtunk, amikor a rezsicsökkentés egyik fő ellenzőjéről a párt másik szóvivője, Zsigó Róbert azt találta mondani, hogy „Gyurcsányt, a rezsicsökkentés egyik legnagyobb ellenségét, dollármilliókkal hizlalják homályos pénzügyi körök”. Tehát nem az volt a baj, hogy a rezsicsökkentés nem fenntartható, hanem hogy Soros(ék) pénzelik.
Nagy utat tett meg a Fidesz
(lásd keretben), amely 1992-ben dörgedelmes nyilatkozatban védte meg a Soros Alapítványt Csurka Istvánnal szemben. (Csurka volt az első a magyar közéletben, aki nekiment Sorosnak, mondván: az MDF bukását nem az SZDSZ vagy a Fidesz, hanem a háttérből(!) Soros György okozta. Na, erre fel írta az akkor még Fiatal Demokraták Szövetségének nevezett alakulat, hogy: „Megdöbbenéssel figyeljük mind a Soros Alapítványt, mind pedig Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat.
A fiatal nemzedék és a szakkollégiumi mozgalom támogatásával aktívan járult hozzá egy szabadabb és nyitottabb szellemi légkör kialakulásához Magyarországon”.)
Aztán évek teltek el, és – az alapítvány belső ügyeit ismerők szerint – fagyossá vált Orbán és Soros viszonya. Ennek igen prózai oka volt: az amerikai üzletembernek nem tetszett a Fidesz egyre populistább ideológiája. Az első Fideszkormány idején már szinte semmi kapcsolat nem volt az alapítvány és a kormány között. „Orbán hivatalba lépése után nem sokkal New Yorkba látogatott, ahol egy nagyobb társaságban találkozott Sorossal egy vacsorán. Soros véleménye az volt, hogy Orbán dinamikus és határozott, azt mondta, ilyen vezetőre van szüksége Magyarországnak” – mesélte évekkel ezelőtt Belia Anna, a Soros Alapítvány egyik munkatársa az Origónak. Szerinte Soros véleménye körülbelül másfél évvel a választás után megváltozott, ezt követően már nem szívesen beszélt róla. „Egyáltalán nem volt jó a kapcsolat a Soros Alapítvány és Orbán között a Fidesz kormányzása idején” – mondta Belia.
Ám nyílt támadást először csak 2009-ben intéztek az alapítvány és Soros ellen. Történt, hogy 2008-ban külföldi pénzügyi körök megpróbálták bedönteni az OTP részvényeit a tőzsdén. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint Soros cége állt a spekuláció mögött. (Ezt Soros cáfolta, és azóta sem sikerült bizonyítani.)
Ezután Orbán országértékelőjében úgy írta le Soros Györgyöt, mint „akit a legkevésbé sem lehet a bankrendszer, a pénzügyi spekulációk ellenségeként feltüntetni”. Egy hónappal később pedig a Fidesz bejelentette, vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Soros Fund Management ellen.
2010 óta a magyar kormány annyi pofont kap Brüsszeltől, Berlintől, a norvégoktól, az Egyesült Államoktól, hogy nem létezik, hogy mindez a véletlen műve legyen. Az nem lehet, hogy mindez a magyarországi korrupciónak, a végtelen kormányzati kapzsiságnak, az európai értékekkel szembe menő kormányzásnak, az alkotmányos jogok megnyirbálásának köszönhető.
Kell, hogy legyen valami rendező elv a háttérben. Ráadásul itt vannak ezek a menekültek (értsd migránsok), akikkel fogalmunk sincs, hogy mit kellene kezdeni, de tény, hogy más civilizációból érkeztek, más nyelven beszélnek, és mindannyian nagyon hasonlítanak azokra a terroristákra, akiket a tévében látni. És persze „tudjukkik” küldték őket a nyakunkra („a Demokrata Párt vezetői mögött… Soros Györgyöt kell látnunk, aki azt hirdette meg, hogy minden évben be kell engedni legalább egymillió muszlimot Európába. És Magyarország akadályát jelenti ennek a Soros-féle amerikai tervnek” – mondta Orbán Viktor).
Mindehhez itt van a magyar gazdaság, amelyik – bár szárnyal, mint az egyszeri turulmadár – valahogy mégis az jön ki a végén, hogy a képzett munkaerő itthagyja az országot, már alig van nővér és orvos, a tanárok tüntetnek és már a McDonald’s se talál munkaerőt. Ha én kormány lennék, és azt látnám, hogy ennyi a baj, és fogalmam se volna, mit kezdjek ezzel, én is keresnék valakit, akinek az egészet a nyakába lehet varrni. És erre a feladatra Sorosnál alkalmasabb embert tényleg keresve se találhatnék. Hiszen magyarok vagyunk, vagy mi a fene, ez meg gazdag is, zsidó is, amerikai is, liberális is. Ráadásul van véleménye arról, hogyan kellene megoldanunk a menekültválságot. Véleménye, amivel lehetne vitatkozni. Feltéve, hogy lenne vita.
Douglas Adams, a Galaxis útikalauz stopposoknak kiváló szerzője valószínűleg látnok volt, amikor megalkotta a világ legokosabb számítógépét. A Bölcs Elme hét és fél millió év alatt számolta ki a választ a végső kérdésre „az életről, a világmindenségről meg mindenről”.
A válasz 42 volt.
Soros György ma a legjobb afrodiziákum azoknak, akik nem vitázni akarnak, csak a válaszokat akarják tudni. Mindenre. Arra, hogy miért élünk ilyen szarul, miért nem tudunk boldogulni a gondjainkkal és általában: miért van ez a rengeteg baj a világban? Soros György a válasz minden kérdésre. Soros György maga a 42.
Kár, hogy nem tudni, mi a kérdés.
Orbán Viktor 1989–1990-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban tanult. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nyílt Társadalomért Alapítvány által finanszírozott TASZ-nál dolgozott, Kovács Zoltán kormányszóvivő pedig a CEU ösztöndíjasa volt. A Közép-európai Egyetemet Soros György alapította 1991-ben. Kövér László 1987–88-ban Soros-ösztöndíjasként a középeurópai társadalmi mozgalmak kutatásával foglalkozott, ahogyan Szájer József, a Fidesz EP-képviselője is. Németh Zsolt volt külügyi államtitkár 1988–89-ben ugyancsak ösztöndíjasként politikaelméletet hallgatott az oxfordi St. Antony’s College-ban.
Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója, Orbán korábbi főtanácsadója 1985-től három évig kutatott a Soros Alapítványtól nyert ösztöndíjjal: a magyar zsidóság 20. századi történelmét tanulmányozta.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!