Közanyázás helyett közbeszéd - Ágoston László tükröt tart az elmebajnak

„Heteroszexuális, háromdiplomás, nyelveket beszélő, keresztény értékrend szerint felnőtt, 30 éves férfi vagyok, aki a művészeti, üzleti és oktatási szférában tevékenykedik és kötelességének érzi kiállni a kisebbségek jogaiért” – így jellemzi magát Ágoston László. S bár diákszínjátszóként is számos díjat nyert, mégis operaénekes lett.

A komolyzene szeretetét nem otthonról hozta – igaz, dédnagyapja egy falusi dalárda tagja volt –, de már kamaszként tudta, az éneklés neki való: „14 évesen az iskolai énekkarban az Ének Szent István királyhozt gyakoroltuk, amikor a hátsó sorban három basszus hangtól megrezgett a szék alattam. Akkor azt éreztem, ez valami belülről ható, csodálatos dolog, amivel foglalkozni akarok.” Zenei előképzettség híján három év alatt tízéves tananyagot tanult meg (éneklés, zeneelmélet, szolfézs, zongora), hogy egyáltalán átléphesse a Zeneakadémia küszöbét. Hetente 18 órát tanult a kőbányai zeneiskolában, miközben a Budapesti Kommunikációs Főiskola (ma Metropolitan Egyetem) két szakára is járt. Annyit gyakorolt, hogy a felvételi előtt kimerültség miatt kórházba került. Aztán felvették a Zeneakadémiára, amit sikeresen elvégzett, s így lett végül marketing-tanácsadó és operaénekes.

Nem titkolja: a Zeneakadémián sok sérelem érte. Beskatulyázták, élete első vizsgáján majdnem kirúgták, négyesnél jobbat alig kapott.

Volt olyan tanár, aki eltanácsolta és tehetségtelennek nevezte. Mégis bizonyítani akart: alkalmas a pályára – és nem csak négyes szinten. Ezt már akkor elérte, amikor 2012-ben megalapította a MoltOperát (szóösszetétel: „nagyon opera”), a fiatal tehetségekből álló független operatársulatot, akikkel első két telt házas koncertjük után a harmadikat már a Müpa nagytermében adták a világ vezető zenei menedzserei előtt. Érthető, szerethető operákat adnak elő, az előző évadban 140 előadásuk volt, és nincs megállás. Úgy fogalmaz, a Kékest már megmászta, most a Himalája következik. Egy 30 ezres stadionba álmodik MoltOpera-koncertet: „Ha a cirkuszról a Cirque du Soleil ugrik be, akkor az operáról a MoltOpera jusson az emberek eszébe”. S hogy jó úton halad, mi sem bizonyítja: a MoltOpera szerepelt egy angliai turnén és létrejött már a német MoltOpera is. Közben itthon és külföldön is előadásokat tart gyerekeknek és diákoknak az opera szépségéről, hogy eltüntesse az előítéleteket.


Nem azt akartam bizonyítani,
hogy az emberek hülyék, hanem
azt, hogy hülyére vesznek
minket. Ezzel a kísérlettel
is a humanizmus értékei
mellett kampányoltam.


Az „üzletet” sem hanyagolja: autodidakta módon megtanult programozni, évekig működött együtt az Operaház sokszorosan díjnyertes marketing-csapatával, készített imázskampányt a Háttér Társaságnak. Jól tud dolgokat becsomagolni, olyat nem ad el, amit rossznak, hazugnak tart. (Mostanában a 9D-s szempillák trükkjével ismerkedik, ugyanis ügyvédi irodákon kívül egy dán szépségszalonnak készít honlapot és marketingstratégiát. Szeptembertől online marketinget tanít egy főiskolán, 17-én pedig az Operaházban tartja a MoltOpera új évadának első premierjét.)


Szelim basa a kuplerájban

Számára az opera a műfajok királynője, összművészet, színészettel, tánccal, énekkel. Fő feladatának a sztereotípiák lebontását tartja: „Az opera nem 4 órán keresztül tartó, éneklő fákból áll. Az operaáriákban 3-5 perc alatt olyan lelki mélységeket lehet megmutatni, amit más műfajban nem. Egyszerre hat a tudatos és a tudatalatti énünkre, zsigeri és intellektuális.” Ezt próbálja megmutatni a diákoknak is.

„Akiknek már lehet beszélni a csajozásról, oda én megyek előadni, a kisebbekhez a karmesterünk, aki évekig volt énektanár” – magyarázza.   László módszere egyszerű. Bemegy az osztályba, felteszi a kérdést: hogy néz ki egy operaénekes?   Jönnek a sztereotípiák, majd magára mutat: akár így, mint én. Aztán nagy kedvencén, a Don Giovannin keresztül avatja be a diákokat – interaktív módon. Szerinte a fiatalok a sok rossz rendezés miatt is ellenérzésekkel gondolnak az operára.

Úgy véli, a mai világban, amikor tévézés közben is okostelefonozunk, az operának is fel kell vennie a ritmust: a színvonalas éneklés mellett minden érzékre hatni kell. Meséli, volt egy rendező, aki a Szöktetés a szerájbólt az amszterdami piros lámpás negyedbe helyezte, Szelim basa volt a kupleráj főnöke. A nézőtér tombolt, de amikor az illető ugyanezt megpróbálta a Traviatával, nem működött. És László elárul egy szakmai titkot is: zeneakadémista körökben vannak a „csúnyista” és a „szépista” szerzők. Utóbbiak filmzeneszerű műveket írnak, az előbbiek például matematikai képletek alapján alkotnak zenét. Van olyan szerző, aki az öt vonalra felírta a Tízparancsolatot, és ahol a betű metszette a vonalat, ott lett a hang.

„Izgalmas kísérlet, de arra nem alkalmas, hogy egy gyerekes családot szórakoztasson. Nem szeretem, ha valami öncélú, ha csak a bravúrokról, a nóvumokról vagy csak a rendezőről szól. Mindig a mondanivalót keresem egy darabban” – mondja a fiatal énekes, aki rendezőként a művet akarja bemutatni. Úgy véli, meg kell magyarázni, ki mit miért csinál, mi a logika. Ez énekesként is fontos mankó.


Orbánnal versenyben

Ágoston László nyilvános Facebook-oldalának több mint 54 ezer követője van. Ezt tartja élete legnagyobb meglepetésének, pedig közéleti ténykedése nem új keletű: a Zeneakadémia Hallgatói Önkormányzatának elnöke volt. A legnagyobb ismertséget azonban azzal szerezte, amikor egy, az iszlámot dicsérő szöveget tett ki saját közösségi oldalára, és 1500 forintért Orbán Viktor és a Fidesz Facebook-oldalán is hirdette. Rengeteg hozzászólást kapott, a többség gyűlölködve reagált. Majd László „bevallotta”, a mondatok Orbán Viktortól származnak, amikor 2015-ben, arab bankárok előtt beszélt. Ezután újabb „anyázó cunami” zúdult a politizáló operaénekesre. „Nem azt akartam bizonyítani, hogy az emberek hülyék – mondja –, hanem azt, hogy hülyére vesznek minket. Ezzel a kísérlettel is a humanizmus értékei mellett kampányoltam. Pont az összetartozást akartam erősíteni, nem a gyűlölködést.” Bár az eset utáni hackertámadás miatt még ma is akadozik a honlapja, és sokak szemében közellenséggé vált, mégis úgy véli, köteles kiállni az elvei mellett.

Facebookos népszerűsége amúgy egy holokauszttúlélő néni történetével kezdődött: Francine sztoriját akarta elmesélni anyukájának és pár barátjának, akik nem tudnak angolul, ezért lefordította magyarra. Néhány óra alatt 100 ezren nézték meg. Oldalával ma már hetente 3 millióan találkoznak, azaz nagyjából annyi embert ér el, mint Orbán Viktor, pedig a miniszterelnök oldalát 534 ezren lájkolják, Lászlóét „csak” tizedannyian. László témái húsba vágóak.

„A melegek ugyanolyan emberek, a migráció komoly probléma, de a muszlimok nem mind terroristák, a nők a legnagyobb kisebbség. Ezek nem új gondolatok, az egyetemes emberi jogok alapjai. Az én szabadságom a te szabadságodig terjed” – mondja ellentmondást nem tűrve. Szerinte vannak ízlésbeli, véleménybeli és ténybeli kérdések, de a közanyázás helyett a közbeszédet szorgalmazza. Napi sok órában válaszol kommentekre, érvel, volt, hogy napi ezer hozzászólást kapott. Persze tudja, hogy ezt nem lehet a végtelenségig űzni, és pénzt ezért nem kap. „Soros még nem keresett meg” – mondja nevetve, mert nem akar megmondó emberré vagy szuperhőssé válni – bár úgy érzi, lenne rá igény.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!