A rövid ideig tartó kevés pénzért való foglalkoztatással látványosan javulhat a statisztika, de a valóság emögött az elnyomorodás lesz – így vélekedik a szakértő a közmunkára épülő kormányzati munkahelyteremtő tervekről. Otthonuktól nagy távolságra is kötelesek lesznek elfogadni a felajánlott közmunkát a munka nélkül élő rászorultak, ráadásul mindezt a minimálbérnél kevesebb pénzért. A programcsomagból az is kiderül: a szakszervezeteket kiűzik a munkahelyekről.
A kormány két hónapos csúszással, hat átdolgozás után fogadta el még május végén a Magyar Munka Terv (MMT) elnevezésű, a Széll Kálmán-tervben, valamint a Konvergencia Programban vázolt strukturális átalakítások végrehajtását jelentő intézkedéscsomagot, amely alapjaiban kívánja átalakítani a munka világát. A kormány 2014-ig 300 ezer, 2015-ig 400 ezer új munkahely létrehozásával számol. A program feltételezései szerint 2011-ben az új munkahelyek nagyobb részben a versenyszférában jönnek létre, majd 2012. január 1-jétől a munkanélküli-segély folyósítási idejének csökkentése miatt lényegesen megugrik a közmunka, illetve a fehéredés révén teremtett új munkahelyek aránya.
Otthonuktól nagy távolságra is kötelesek lesznek elfogadni a felajánlott közmunkát a közfoglalkoztatás új szabályai alapján a munka nélkül élő rászorultak. Legfeljebb napi hat óra utazással járó munkát kell elfogadni, de a távolabbi lehetőséget is akkor, ha szállást, tisztálkodási lehetőséget és étkezést is ajánlanak mellé. Közfoglalkoztatást nemcsak az állam és az önkormányzatok, de vízitársulat, erdőgazdálkodó, egyház, civil szervezet vagy állami vagyont kezelő más szervezet is végezhet majd, vagyis az önkormányzatok által szervezett közmunkáktól áttevődik a hangsúly a nagy közmunkaprojektekre.
Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője szerint az új munkahelyek a közfoglalkoztatás kiterjesztésével jöhetnek csak létre. A rövid ideig, kevés pénzért való foglalkoztatással egy statisztikailag látványos foglalkoztatás-bővülést el lehet érni, de e mögött „elnyomorodás, abszolút életszínvonal-csökkenés van” – hangsúlyozta.
Eddig számos településen nem tudtak értelmes elfoglaltságot adni a közmunkásoknak, csak a szokásos falucsinosítást, fűnyírást. Az emberek tisztában vannak azzal, ha látszatmunkával, teljesen felesleges dologgal töltik az idejüket. Így a közcélú foglalkoztatásnak csekély a munkára ösztöntő hatása. Furcsa módon sokszor a feketemunka jobban segít abban, hogy az állástalan kapcsolatokat építsen ki. Ez a felemás vélekedés a Magyar Szegénységellenes Hálózat szegénységben élő gyerekes családokkal készített vizsgálatából is kiderült – tudjuk meg Farkas Zsombortól. A kutató szerint éles helyzeteket eredményezhet, hogy például a diplomásoknak is el kell vállalniuk bármilyen feladatot. Több kistelepülésen előfordult, hogy az interjúalanyok szégyenkezve kijelentették: én inkább éhen halok, de nem megyek ki utcát seperni. Más kérdés, hogy a közmunkák jelentős részét a romák végzik, akiknek nincs választásuk: mennek és csinálják – már ha engedik őket; megesik ugyanis, hogy a romák még a közfoglalkoztatásból is kiszorulnak.
Az új közfoglalkoztatási rendszer megvonja a segélyt attól, aki nem fogadja el a felajánlott közmunkát. Azt, hogy a kormány mind több embert ki akar zárni a jóléti ellátások rendszeréből, jelzi az is: a jelenlegi 270 nap helyett 90 napra jár majd az álláskeresési járadék.
Új fogalom is megjelenik: jön a közfoglalkoztatási minimálbér. A közfoglalkoztatásban résztvevők bére alacsonyabb lenne, mint a minimálbér. Vagyis nem kell majd kifizetni a mostani bruttó 78 ezer forintot az egyhavi, napi 8 órás munkának megfelelő munkáért – a minimális bér várhatóan bruttó 46 800 forint lesz. Ráadásul az önkormányzatok már most rendezett lakókörnyezethez köthetik a segélyek folyósítását.
Mindez a harmincas évek ínségmunka-programjaira emlékeztet – véli Darvas Ágnes szociológus. A kutató szerint már akkor azt tartották az ínségmunkáról: elég, ha ma egy gödröt kiásatunk, holnap pedig betemettetjük. Szerinte nem elfogadható, ha a szegénységben élőket bűnbaknak tekintjük, és különböző büntetőintézkedésekkel próbáljuk megfegyelmezni őket. Sok helyen nem kivitelezhető, hogy egy család rendben tartsa az otthonát: még mindig több száz olyan telep létezik, ahová rendes út sem vezet, hanem esetleg térdig sárban gázolva lehet odajutni. A házakban a fűtés alig megoldható, gyakorta víz és villany sincs – vagy nem is volt, vagy rég kikapcsolták. Azok számára, akik ilyen kilátástalan körülmények között élnek, nem emberséges dolog feltételekhez kötni a segélyezést – vélekedik a kutató.
Átalakítja a szakszervezeti funkciókat is a kormány. A munkavállalók foglalkoztatását is érintő munkáltatói döntésekbe történő beleszólás jogát az üzemi tanácsok kompetenciájává tennék. - Ez az első olyan kormányzati anyag, ami úgy néz ki, hogy rendesen lett megcsinálva. A megfogalmazott elvek és a mögöttük lévő tartalmak azonban többségében ellentmondásban vannak – így reagált megkeresésünkre Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Szerinte a munkaerőpiac rugalmassága helyett azt taglalja a tervezet, hogy hogyan kell kiszolgáltatottabbá tenni a munkavállalókat. Pataky Péter úgy véli, attól nem lesz versenyképesebb a magyar gazdaság és vállalkozás, hogy a törvényben lerontják a munkavállalók biztonságát. Az Autonóm Szakszervezet Szövetségének elnöke keményebben fogalmazott. Borsik János szerint olyan mértékben lesz kiszolgáltatott a munkavállaló, amilyen eddig elképzelhetetlen volt. Arra számít, hogy a dolgozók még jobban elveszítik a türelmüket, agresszívebbek is lehetnek, mert „elképesztő mértékű beavatkozás történik” a jelenlegi munkaügyi kapcsolatokba.
Ezer cseléd országa?
A „cselédtörvény” lassan egy éve lépett hatályba, de úgy tűnik, ettől sem kapott erőre a kormány által ígért egymilliós foglalkoztatási bumm. Igaz, a Liga Szakszervezetek aggodalma sem teljesült. Ők attól tartottak, a szabályozás „a munkavállalók jelentős tömegeit hajtja egy olyan foglalkoztatási forma felé, ahol se egészségbiztosítás, se nyugdíjjárulék, se munkavédelmi ellenőrzés, se szabadnap, se garantált minimálbér nincs”. E jóslattal a gond az: nyoma nincs jelentős tömegeknek.
– Egészen pontosan eddig 3125 háztartási munkára létesült jogviszonyt jelentettek be a foglalkoztatók. Azaz ennyiszer fizettek be havi 1000 forint regisztrációs díjat, ám van ismétlődés is. Az így alkalmazott személyek száma csak 1039 volt, s átlagosan 3 hónapra jelentette be őket a mindössze 91 foglalkoztatójuk. Nem tévedés: egy munkaadóra, aki csak magánszemély lehet, akár 22 háztartási alkalmazott – szakács, kertész, takarítónő, bébicsősz – is juthat – közölte lapunkkal Honyek Péter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivője.
Május végéig mindössze 2 millió 537 ezer forint folyt be az ezer forintos regisztrációs díjak bevételi számlájára, s ebből a foglalkoztatási formából más adóbevétele nincs is az államnak. Ha ugyanezt az 1039 embert másképp foglalkoztatnák, a bő ötszörösét kasszírozná az állam. A törvényi könnyítéstől azt remélte a kormányzat: fehéríti majd a szürkegazdaságot. A számokból ítélve ez jórészt vágy maradt.
(V. G. P.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
