Ahogy a tavalyi, úgy az idei menekültellenes kormányzati kommunikációs kampány is sikeresnek bizonyul. Korábbi kutatások sora tanúskodik arról, hogy a magyarok alapvetően idegenellenesek (a legemlékezetesebb a Tárki 2006-os felmérése, amelyben az általuk kitalált piréz népcsoportot a megkérdezettek 59 százaléka nem akarta a befogadni az országba, a következő évben pedig már 68 százalék idegenkedett a nem is létező néptől), a menekültválság tavalyi kitörése óta pedig egyre erősödik hazánkban az idegengyűlölet. A Tudta? plakátok minden szembeszökő logikai és ténybeli tévedésük ellenére hatékonyan építenek erre az alapvető attitűdre és az elmúlt hónapok terrorcselekményei következtében kialakult félelemre – mutatja a Publicus közvélemény-kutató cég és a Vasárnapi Hírek közös reprezentatív felmérése, amely egyben azt is feltárja, hogy az emberek tudatában vannak annak, hogy a félelmeikre épít a kampány.
Míg tavaly ilyenkor menekültek tízezrei haladtak át naponta az országon, idén nyáron már csak a déli határsáv mellett élők láthattak menedékkérőket, mégis jóval erősebb az idegenellenes hangulat itthon, mint tavaly ilyenkor. A 2015 szeptemberében megkérdezettek nagyobb arányban (52 százalék) gondolták úgy, hogy a menekülteket emberségesebben kellene kezelni és hogy kötelességünk segíteni rajtuk (64%). Idén ehhez képest a kutatásban résztvevők 44 és 35 százaléka viszonyult hasonlóan érzékenyen a menedékkérőkhöz – ennek oka lehet az is, hogy már nincs személyes tapasztalatszerzési lehetőség, márpedig az idegengyűlölet legfőbb forrása a tudatlanság: azon országokban, amelyekben tartósan és nagyobb számban jelen vannak bevándorló csoportok, jóval kisebb a xenofóbia.
A szolidaritás is nagymértékben csökkent a tavalyihoz képest. 2015 szeptemberében még a megkérdezettek 56 százaléka volt szolidáris a menekültekkel, idén már csak 21 százalékuk, ugyanekkor már tavaly is alacsony volt azok száma, akik az ország teljesítőképességének megfelelő számú menekültet befogadtak volna: akkor csupán 37 százalék gondolta úgy, hogy a lehetőségeinkhez mérten fogadjunk be menedékkérőket – ez a hajlandóság mostanra 21 százalékra zsugorodott.
A különböző társadalmi csoportok elfogadottságát mérő „Ön elfogadná, hogy a szomszédjába költözzön…?” kérdéstípusra adott válaszok alapján a menedékkérők a leginkább elutasított rétegbe kerültek, a megkérdezettek 21 százaléka viselné csupán jól, ha egy szíriai menedékkérő költözne mellé, érdekes módon egy afrikai bevándorlót 3 százalékkal jobban elfogadnának.
A kutatás szerint válaszadók 79 százaléka menekültellenes, miközben úgy gondolják, hogy a keletről érkező migránsok 42 százaléka életveszélyből menekül. 57 százalékra tették a gazdasági bevándorlók és 2 százalékra a terroristák arányát.
Azzal az állítással, hogy „A legjobb lenne, ha Magyarországon nem telepednének le menekültek” a megkérdezettek 78 százaléka tudott azonosulni – az igazán meglepő a pártpreferencia szerinti megoszlásuk volt. Azt sejteni lehetett, hogy a Fideszszavazók 92 százaléka, a jobbikosok 94 százaléka gondolja így, de az MSZP-szavazók 69 százaléka is elutasítja a menekültek befogadását. Ugyanilyen magas százalékban vélekednek úgy, hogy a „menekültek veszélyesek”: a Fidesz-szavazók 92 százaléka és az MSZP-szavazók 73 százaléka. Hatvan százalék közelébe kizárólag a diplomások körében megy ezeknek az állításoknak az elfogadása. Ennek az adatnak köze lehet ahhoz, hogy sokak meglepetésére Molnár Gyula, az MSZP elnöke is úgy nyilatkozott: a párt támogatná a kvótaellenes harcot. Több elemző is figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy e párt eddig a népszavazás bojkottjára szólította fel híveit, így Molnár nyilatkozata összezavarhatja a szocialista szavazókat.
A népszavazásra ráfordulva, úgy tűnik, hogy az emberek némileg értelmetlennek és manipulatívnak gondolják mind a szavazást, mind a kampányt, mivel a válaszadók nagy többsége – 68 százalék – szerint a kényszerbetelepítés nem kivitelezhető, illetve a kormány népszavazás nélkül is elutasíthatja azt. Ötvennyolc százalék úgy gondolja, hogy a kormány az emberek félelmeire építve, azokat növelve kampányol. Mégis: a hatalmas mennyiségben – közpénzből – terített kormányzati üzenetek célba érését mutatja, hogy míg júliusban a megkérdezettek 50 százaléka gondolta úgy, hogy biztosan elmegy a kormánypártok által kvótaellenesnek nevezett, az ellenzék szerint valójában Európa-ellenes népszavazásra, mostanra kicsivel többen, 53 százalék tervezi a megjelenést az urnáknál október 2-án. A júliusi 64 helyett augusztusban már 67 százalék tervezi elutasítani a kormány által sulykolt „kényszerbetelepítést”.
A manipulációnak azonban nincs vége, a kormány az óriásplakátok után most a postaládákat támadja „tájékoztató” anyagival, aminek hatását legfeljebb mérsékelni képesek a Kétfarkú Kutyapárt napokban utcára kerülő ellenplakátjai, a kisebb ellenzéki pártok bojkottra szólító köztéri üzeneti, vagy az, hogy az Amnesty International tényeken alapuló tájékoztató akciókat tart a menekültek helyzetéről.
Részvételi hajlandóság az októberi népszavazáson (pártpreferenciák szerinti bontásban is)
Ha mégis elmenne, hogyan szavazna az EU által előírt kvótákkal kapcsolatban?
Egyes menekültüggyel kapcsolatos vélemények
(Inkább egyetért, vagy inkább nem ért egyet az alábbiakkal:
Semmiképp nem lesz kényszerbetelepítés: az országok ellenállnak és a menekülteket sem lehet kényszeríteni, hogy meghatározott helyre költözzenek
A kormány népszavazás nélkül is megakadályozhatná a kényszerbetelepítést, felesleges erre költeni
A kormány úgy állítja be, mintha a menekültek veszélyes terroristák lennének, akiknek nem jár részvét
A letelepedési kötvények példája jól mutatja, hogy nem a külföldiek betelepedésének megakadályozása a kormány célja
A kormány a valóságnak megfelelően tájékoztatja a magyar embereket a menekültekkel kapcsolatos kérdésekben
A kormány az emberek félelmeire építve, a félelmet növelve beszél a menekültek problémájáról)
A menekültekhez való viszony (menekültellenes - szolidáris - bizonytalan) klaszterei társadalmi, demográfiai csoportok szerint
A menekülteket emberségesebben kellene kezelni (inkább egyetért, vagy inkább nem ért egyet, pártpreferenciák szerinti bontásban is)
A menekültek átlagos megoszlása (gazdasági bevándorló - életveszélyből menekülő - terrorista) az emberek szerint
A menekültekkel kapcsolatos attitűdök változása 2015 szeptembere és 2016 augusztusa között
(inkább egyetért - inkább nem ért egyet:
Túl sok menekült érkezik,
Európa ezt nem fogja bírni
A legjobb az lenne, ha Magyarországon
nem telepednének le menekültek
A menekültek veszélyesek, problémát okoznak ott,
ahol megjelennek
A menekülteket emberségesebben kellene kezelni
Kötelességünk segíteni a menekülteken
Magyarországnak a teljesítőképességének megfelelő
mennyiségű menekültet kellene befogadnia)
A Publicus-VH kutatás módszertana, 2016. augusztus
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!