A közvélemény-kutatások már régóta jelezték a közhangulat romlását, a Medián szeptemberi felmérése nyomán mostanra tagadhatatlanná vált: a lakosságnak nem tetszik az, amit az országban lát.
A magyarok hangulatáról sokat elárul, hogy immár a kétharmadot is meghaladja azok aránya, akik szerint az országban rossz irányba mennek a dolgok. A tendenciák alakulhattak volna másképp is, hiszen a tavalyi választásokat még a közhangulat látványos javulása követte, és nagyjából egy éve, tavaly októberben 40 százaléknál alacsonyabb volt a borúlátók aránya. A kormányváltás évfordulóján azonban a válaszadók több mint hattizede, szeptemberben pedig már 69 százalék látott rossz irányt. A borúlátók mostani aránya még messze van az eddigi abszolút „rekordtól” (ami a 2009 márciusában mért 91 százalék), ám fideszes kormányzás alatt korábban soha nem volt ekkora a pesszimista tömeg.
Súlyos problémákat jelez az is, hogy húsz éve nem látott mélypontra, 40 százalékra süllyedt a magukat „biztos” szavazónak vallók aránya. Nehéz például a sokat emlegetett „választani tudó biztos szavazók” preferenciáiról beszélni a mostani helyzetben, amikor a választópolgárok nagyobb része olyannyira kiábrándult a politikából, hogy valószínűleg el sem menne szavazni, és a megmaradt „biztos” szavazók egyötöde jelenleg egyik párthoz sem kötődik. Mindezek ellenére azok körében, akik „biztosan” részt vennének a választáson, és választani is tudnak a pártok közül, a Fidesz támogatottsága még most is 51 százalékon áll, vagyis a kormánypárt elméletileg még egy most tartandó választáson is több szavazatot gyűjthetne, mint az összes többi együtt.
Távol a következő rendes választásoktól azonban fontosabb lehet az az információ, hogy egy párt a teljes választókorú lakosság mekkora részének támogatására számíthat.
A Fidesz pedig – így nézve – tavaly június óta jelentősen gyengült, és a népszerűsége mostanra olyan szintre süllyedt, ahol utoljára 2005-ben, tehát még az (elveszített) 2006-os választások előtt járt. Az már más kérdés, hogy – az akkori helyzettel ellentétben – jelenleg a Fidesszel szemben nem látható esélyes ellenfél. Az MSZP képtelen volt új szavazókat gyűjteni, és az LMP, bár fontos tényezővé erősödött, még nagyon messze van a „nagyok” súlycsoportjától. A helyzetből a Jobbik profitált a leginkább, és a radikális párt támogatottsága szeptemberre azonos lett a szocialistákéval a Medián mérései szerint. Vona Gábor pártját azonban a választók jelentős része (44 százalék) nem tartja szalonképesnek, mint ahogyan az 56 százalék által elutasított MSZP is nehezen válhat ismét komoly erővé. Ez az ellenfél nélküli helyzet azonban megváltozhat, és akkor a Fidesznek nagyon fog hiányozni az a mintegy másfél millió szimpatizáns, aki tavaly június óta elfordult tőlük. Jelzésértékű az is, hogy azoknak, akik emlékeik szerint tavaly a Fideszt támogatták, ma már csak héttizede döntene ugyanígy. Az egykori fideszesek több mint egyötöde jelenleg a pártpreferenciával nem rendelkezők népes táborába tartozik.
A „biztos” pártválasztók körében mért fölény ellenére nem látható olyan tendencia, ami a kormányoldal számára elégedettségre adna okot. Nemcsak a lakosság általános közhangulata romlik, de a kormány teljesítményének értékelése is, amelynek 100 fokú skálára kivetített 37 pontos értéke már csak egy hajszállal jobb az első Orbán-kormány (1999. decemberi) mélypontjánál. A megmaradt fideszesek többsége (71 százaléka) elégedett ugyan, még körükben is mindössze 6 százalék (más szavazói csoportokban pedig nullára kerekíthető) azok aránya, akik a kormány munkáját nagyon jónak értékelik. A lakosság tipikus véleménye ezzel szemben az, hogy a kormány idáig gyengén teljesített (a megkérdezettek 47 százaléka gondolja ezt), sőt, további 21 százalék nagyon gyenge teljesítményt lát. A bizalomvesztés nemcsak a Fidesztől és általában a politikától való elfordulásban mutatkozik meg, hanem Orbán Viktor népszerűségének alakulásában is. Közvetlenül a választások után még Orbán mögött állt a „kétharmad”. Az akkori 68 százalékos népszerűségéből azonban mostanra csak 38 százalék maradt, ez pedig a Medián kutatásaiban Orbán teljes politikai pályafutásának leggyengébb támogatottsági szintje.
A miniszterelnöknek egyedül a Fidesz – időközben jócskán beszűkült – szavazótáborában töretlen a kedveltsége, az Orbán-szimpatizánsok aránya mostanra minden más szavazói csoportban a töredékére csökkent.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
