Ha minden igaz, múlóban van a politikai apátia, legalábbis erre utalnak a héten közzétett közvélemény-kutatási adatok. A TÁRKI reprezentatív felmérése szerint a februári 47 százalékról 44 százalékra csökkent a pártszimpátiájukat titkolók vagy e tekintetben bizonytalanok aránya, míg a Medián szerint csak a népesség 38 százaléka nem tudott megnevezni olyan pártot, amelyre voksolna.
A Századvég arra jutott, hogy a népesség fele (49 százalék) biztosan részt venne most egy parlamenti választáson. Az Ipsos szerint december-január óta 33-ról 40 százalékra nőtt a választási hajlandóságot mutatók aránya.
Ami a pártpreferenciákat illeti, eltérő eredményekre jutottak a felmérések. A Medián szerint csekély az elmozdulás, az MSZP támogatottsága 3 százalékkal 16-ra nőtt a teljes népességben. A Fidesz–KDNP-é 43 százalék. A TÁRKI ezzel szemben a Fidesz támogatottságának 20-ról 25 százalékra növekedését, míg az MSZP 13-ról 12-re csökkenését jelezte. A politikai piac stabilizálódást említette a Századvég is. Az olló összezárulását regisztrálta viszont az Ipsos, ennek fő nyertese az MSZP és a Fidesz – táboruk együtt az év eleje óta negyedmillióval nőtt. Sőt, a főváros teljes népessége körében 2010 májusa óta megfordult a támogatottságuk trendje (a Fideszé 28-ról 24 százalékra csökkent, míg az MSZP-é 18-ról 21-re nőtt).
Mi lehet az oka, hogy míg az aktivizálódást tekintve hasonló megállapításokra jutottak a közvélemény-kutatók, ám a pártszimpátia-változás tekintetében feltűnőek köztük a különbségek? – kérdeztük Závecz Tibortól, az Ipsos kutatási igazgatójától.
– Minden cég észlelte a politikai apátia csökkenését. Ám ez még a trendforduló ideje. A folyamat alighogy elkezdődött, s mivel kicsi, néhány százalékpontos mozgásokról van szó, egy „forrásban lévő katlanban” sosem mérnek azonos adatokat a közvélemény-kutatók. Ugyanis bár hasonló, de mégis más módszerekkel dolgoznak; nem szóról szóra azonosak a kérdéseik, más a reprezentatív mintájuk kiválasztási módja és az adatfelvételi technikájuk is. Mivel a cégek kissé eltérő módszerekkel dolgoznak, nem is célszerű egymáséhoz hasonlítani az adataikat. A trendekről, a folyamatokról többet árul el, ha egy-egy kutatóintézet korábbi és újabb adatait vetjük össze. Ehhez képest szerintem az igazi érdekesség az, hogy a bizonytalanok számának csökkenéséről mindenki beszámolt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
