A KSH adatai szerint tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 213 100 forint volt, nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset pedig 141 100 forint. Ennyiből él elvileg átlagosan – az átlag.
Ám arról még a Fideszen belül is megoszlanak a vélemények, vajon meg lehet-e élni 47 ezer forintból. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint ez a summa „a biztonságos megélhetés felé vezeti azokat, akik korábban 28 ezerből, rejtélyes módon, de meg tudtak élni”. Zsiga Marcell képviselő úgy vélte, meg lehet élni ennyiből, Lázár János frakcióvezető pedig úgy: nem. Pintér Sándor belügyminiszter szerint elég lehet ekkora összeg „ha az ember megtermeli a saját településén azokat a javakat, amelyek az élelmezéséhez szükségesek”. Mondjuk, ha van kecskéje…
Mi a vélemények helyett a tényekre voltunk kíváncsiak, nevezetesen arra, vajon mennyiből is lehet megélni. És illetlen módon mások „zsebében turkáltunk”. Megkértünk egy szolid keresetű kétgyermekes pedagógus házaspárt – a nettó fizetésükből egy főre a 47 ezernél azért több, durván 55 ezer jut –, mondják el, hogyan osztják be a pénzt. Még a hűtőszekrényükbe is bekukkanthattunk…
Viktor, a férj (30) egy budapesti általános iskolában tanít angolt, a keresete a helyettesítésektől függ, 100-110 ezer forint. A felesége, Évi (31) mozgássérültekkel foglalkozó gyógypedagógus, az ő borítékjába 110 ezer kerül. Ha hozzáadjuk még a 26 ezer 600 forintos családi pótlékot és a pluszmunkát is – Viktor vasárnaponként takarítást és a tanév alatt angolkorrepetálást vállal – egy jobb hónapban még nettó 260 ezer is összejön. (Ez már alig kevesebb, mint két hazai nettó átlagkereset! – A szerk.) Nyáron pedig, amikor nincs maszekolás, jó, ha 210 ezer. Így már fejenként – az 5 éves óvodás Bercit és a 2 éves, bölcsődés Petrát is beleértve – kijönne náluk fejenként 60 ezer is. Csakhogy a pár azzal indít: – Keresztény családban nevelkedtünk, a Szabadkeresztyén Gyülekezet tagjai vagyunk, természetes, hogy minden jövedelmünk, még a családi pótlék és a maszekolás után is fizetünk tizedet. Ha azt levonjuk, akkor egy jobb hónapban 234 ezerből, egy gyengébben pedig 189 ezerből gazdálkodunk. Hogyan lehet kijönni ebből? Úgy, hogy nem kell fizetnünk lakbért vagy albérletet. Évi szülei építették a téliesített nyaralót, amiben itt a főváros szélén, az üdülőövezetben ingyen lakunk. És nincsen kölcsönünk sem…
Vegyük sorra kiadásaikat! A villanyszámla 15 ezer. A gáz átalánydíja télen-nyáron 18 ezer. Vízszámlájuk nincs, kút van a kertben. Csatornadíj sincs, ám az emésztőt üríteni kell, az 3-4 ezer egy hónapra számítva. A gyerekeknek az óvoda és bölcsőde havi 20 ezer. Éva BKV-bérlettel jár 10 ezerért, Viktor autóval, a 8 éves verda havi 30-35 ezret visz el. Már százezer közelében járunk, egyikük fizetése lassan elfogy.
A két mobiltelefon és az internet együtt újabb 12 ezer forint. Berci néptánc szakkörbe jár heti ezerért, édesanyja tornázni ötszázért, együtt az is havi 6-7 ezer. Viktor idén felhagyott a focival, amiért alkalmanként neki is csak 500 forintos terembérleti díjat kellett fizetnie, ám a 25 kilométeres út benzinszámlája még 6-700 forint lenne, azt már nem győzték.
A családi kasszából elillant újabb 19 ezer. Maradt nagyjából egy fizetés, 105-110 ezer forint. Ennyit költhetnek négyük havi kosztjára, ruhára, játékra, szórakozásra, bármi másra.
Bekukkanthatunk a hűtőjükbe így hó végén? Évi kinyitja és szabadkozik: – Nem főzök hét közben, azért ilyen üres. Az egyik polc tele van orvosságokkal. A gyerekek gyakran fáznak meg, kivált a kicsi, aki most új a bölcsődében, minden fertőzést elkap a többiektől. Vitamin, köptető, lázcsillapító, köhögés elleni szirup, együtt vagy 5 ezer forint… Van itt még egy kis vaj, felvágott, savanyú uborka és káposzta, hat tojás, hagyma, krumpli, zsír, és joghurt reggelire… Ha most kellene összeütni valamit? Talán paprikás krumplit főzhetnék. És zöldborsólevest is, mert a mélyhűtőben van még egy adag borsó, és lefagyasztva 30 deka csirkemáj meg pár csirkecomb. A gyerekek az oviban, a bölcsiben ebédelnek, én pedig a munkahelyemen kedvezményes áron, alkalmanként 144 forintért, az 20 munkanapra számolva csak 2880 forint. Viktor a hét végi maradékot viszi magával ebédre vagy pizzát rendel – arra is elmegy heti 3000. Mit szokott főzni? – Hús- vagy paradicsomlevest, paprikás csirkét nokedlivel, sütök pizzát is. Szeretjük a krumplis tésztát, a tarhonyás húst. De hónap elején a nagy bevásárlás után azért kerül a hűtőbe Túró Rudi, sajtkrém is…
– Sokan élnek cudarabbul, mint mi. De kérdés, mi lenne, ha nekünk is lenne egy növekvő törlesztésű hitelünk – mondja Viktor. – Ami az adót illeti, a múlt évi családi kedvezmény a két gyerek miatt nekünk jól jött, de idén a kompenzációval együtt már alig nyertünk, talán néhány ezret. Tavaly mégis kevesebből kellett kijönnünk, mert a párom gyeden volt, akkor ő csak 76 ezret kapott. Azért ment idén vissza dolgozni, hogy meg tudjunk élni…
Hogyan is? Mostanában nehezebben. A talajvízkút vize jó mosni, tisztálkodni, de venniük kell a palackozott ivóvizet, a két gyereknek pedig, mert az a kedvencük, a tiszta, nem agyoncukrozott almalevet. Annak literje idén 70 forinttal lett drágább, már 289-be kerül! A gázszámla is megugrott, havi 14 ezerről 18 ezerre… És az autóval a múlt héten koccant Viktor, az 50 ezerbe lesz. Meglehet: szülői segítség is kell majd. A mosógépet is cserélni kellene, arra talán munkahelyi kölcsönt kérnek.
Ha nagyon megszorulnának, az autóról mondanának le. De akkor nem lenne elég reggel 6-kor kelni, hogy a két lurkó oviba-bölcsibe fuvarozása után fél 8-ra még beérjenek az iskolába. Színházban, moziban régen nem voltak, drága már nekik a jegy. Könyvet sem vesznek, ott az internet. Karácsonyra 35 ezret költöttek, mindenki új télikabátot kapott, a két kicsi játékot is. A gyerekruhát a rokonoktól kapják vagy a turkálóból veszik, Évi ismeri jól a közeli üzleteket. A szülei nyugdíjasok, ők gondozzák a kertet. Terem benne zöldség, eper és barack is. Csak legyen már nyár!
Este fél 8-ra jár az idő, le kell még fektetni a gyerekeket. Viktor így búcsúzik: ha akadnak is gondjaik, mint most az autó meg a mosógép, azért, ne fessünk róluk fekete képet! Sok a munka, kevés a pénz, de ők igazán boldogok. Jut minden napra betevő falat, és bíznak Istenben, hogy nem maradnak kenyér nélkül.
De miben reménykedhet a 35 éves battonyai asszony, akiről így írt a beol.hu a minap: „Meg lehet élni a segélyből, nyomorban”. Ő egyedül neveli két iskolás gyermekét, a kisebbik gondozásra szorul. Havi 22 ezer 500 forint segélyt kap, és még 47 ezer családi pótlékot. Munka arrafelé nincsen, legföljebb napszám, néha, nyáron. Az a büszkesége, hogy tisztán tartja mindig a házat. A hűtőjét kinyitni aligha lenne érdemes: egyszerű ételeket esznek, krumpliból, tésztából. Nincs válogatás. A családi „luxus” a tévé, havi 3 ezerért. És bár a radiátorok hidegek, nem fagytak meg a télen. „Minden gyümölcsfát kivágtunk. Bontom a melléképületet is a faanyagért. Azzal tüzelünk” – mondta. S hozzáfűzte: a januártól 6 ezer forinttal kevesebb segély „az éhen haláshoz sok, de a nyomorgáshoz elég. Emberi méltóságunkban aláznak ezzel az összeggel”…
Mellébeszélés
A mennyiből lehet megélni vitához hasznos az a vélemény, amelyet Ferge Zsuzsa szociológus fogalmazott meg a Vasárnapi Híreknek. Rengeteg a mellébeszélés és félrevezető, amit 200 ezer ember közfoglalkoztatása kapcsán hangoztatnak a kormány illetékesei – vélekedik Ferge Zsuzsa. Azt mondta: valószínűleg most februárban még messze vagyunk ettől a számtól, pedig valóban ennyi ember foglalkoztatását ígérték az egész idei évre. S valóban ennyiét is kellene megoldani a közfoglalkoztatásban, ám nem tudni még, hogyha van is ehhez elegendő pénz, elég-e arra, hogy az értelmes munka feltételeit is megteremtsék: legyen terv, legyen hozzá szervezés, anyag és szerszám is. Ha idén valaki közfoglalkoztatottként teljes munkaidőben dolgozik, akkor a korábbi nettó 58 ezer forint helyett a teljes munkaidőre is csak 47 ezer forint jár neki.
A hírek szerint sokan dolgoznak csak részmunkaidőben. A fél munkaidőért járó nettó kereset pedig annál is kevesebb lenne, mint amennyi a segély. Ezért kellett külön rendeletet hozni, hogy soron kívül megemeljék a félmunkaidő bruttóját. A közmunkára várakozás idejére járó 28 ezer 500 forintos segély összege ugyan éveken át nem változott, de a vásárlóértéke 2008-tól körülbelül 20 százalékkal lett kevesebb, és januártól még az abszolút összeget is csökkentették: 28 ezer 500-ról 22 ezer 800-ra. Pedig egy felnőtt ember létminimuma idén 60 ezer forint felett van… És a közmunkára várakozókat megillető családi segélyt is szűkmarkúbban méri már az állam: két éve még 60 ezer 600 forint volt a „plafonja”, ami idén már csak 42 ezer forint.
– Úgy látom, szó sincs arról, hogy javulna helyzet – mondta Ferge Zsuzsa. – Sőt, a jelek szerint romlottak a közmunka és a segélyezés feltételei is. Egyre kevesebből kell megélniük az ilyen ellátásra szorulóknak és még meg is alázzák őket néhol, amikor például centiméterrel méricskélik, hogy ezért a csekély, az emberi életvitelhez és a család eltartásához messze nem elegendő pénzért megfelelő hosszúságúra nyírták-e a füvet...
(V. G. P.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
