Csűrdöngölés helyett

– Miért most? Azt mondta, sokan kapacitálták, de emlékeim szerint sokan kapacitálták akkor is, hogy térjen vissza, amikor Kóka János, majd Fodor Gábor megbukott az SZDSZ elnöki posztján.

– Egyrészt azért, mert látom, hogy mennyire rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon. Másrészt azért, mert ezt nem csak én látom: szemmel láthatóan sokan vannak, akik ugyanígy gondolják. Ezt a közvélemény-kutatási adatok is megerősítik, de a személyes találkozásaim, beszélgetéseim is ugyanerről szólnak. Nagyon sokan kapacitáltak arra, hogy vállaljak valamilyen szerepet, mondjam el a véleményemet, és lehetőség szerint teremtsek terepet azoknak, akik most nem találnak politikai képviseletet a maguk számára.

– De hiszen a Demokratikus Koalíció és az LMP is részben a liberálisokat próbálja megszólítani, és több, mostanában aktivizálódó civil szervezet is liberális célokat tűzött maga elé. Ráadásul ez a szavazóbázis Magyarországon fénykorában sem volt húsz százaléknál szélesebb.

– Az LMP számtalanszor elmondta, hogy nem liberális párt. A DK-ban vannak volt SZDSZ-es politikusok, de ettől még a párt nyilván sokkal inkább szociáldemokrata, mint szabadelvű. Még fontosabb, hogy több mint ötvenszázaléknyian vannak azok, akik most nem tudnak maguknak támogatható formációt választani. Ezen kívül a Fidesz népszerűség-csökkenéséből szemmel láthatóan nem profitált senki. Ez azért nem arra utal, hogy akik megjelenítik magukat, azok el is nyerték maguknak a támogatást.

– Miért egyesület, miért nem párt?

– Az egyesület gondolata 2009 augusz­­tusában született meg, pontosabban először akkor jöttünk össze, hogy beszéljünk róla. Akkor kifejezetten az volt a cél, hogy a liberálisok számára ebben a formában teremtsünk találkozási, beszélgetési lehetőséget. Ezt a formát én megfelelőnek tartom ma is. Éppen emiatt nem is gondolkozunk a párttá alakuláson. Rá­­adásul, ha 2014-ben azok, akik változtatni szeretnének a politikán, külön-külön indulnak el a választásokon, akkor marad minden a régiben. Vagyis nincs nagy jelentősége annak, hogy párt vagy egyesület. A lényeg az, hogy olyan szereplője legyen a közéletünknek, amely képes megszólítani azokat, akik úgy érzik, hogy még nem találtak képviseletet.

– Önök hogyan fogják őket megszólítani? Országjáró körutat terveznek, sajtókampányt tartanak, közleményeket adnak ki, elmennek fórumokra?

– Az elmúlt húsz évben azért sokat változott a világ. Az információs társadalom hihetetlen új lehetőségeket tárt fel. Amióta a nyilvánosság elé léptünk, mindössze néhány nap alatt máris az egész országból érdeklődnek és jelentkeznek belépőnek. Vagyis igen rövid idő alatt épülhet ki az a hálózat, amelyre a későbbiek során számítani lehet majd. Megjegyzem, nem csak személyek jelentkeznek, hanem vidéki városokból, eddig elsősorban helyi témákkal foglalkozó egyesületek is jelezték, hogy felvennék velünk a kapcsolatot, mert szorosabban együtt akarnak velünk működni.

– De azért majd kilépnek a virtuális térből, ugye?

– A későbbiek során természetesen minden technika előfordulhat. Engem már most hívnak vidékre, és nyilván adott esetben a véleményünket a nyilvánosság előtt is el fogjuk mondani. Abban bízom, hogy egyre többen lesznek azok, akik az általunk megfogalmazott gondolatokban a saját gondolataikra ismernek.

– Egy interjúban azt mondta, hogy nem akarnak minden nap minden egyes ügyet kommentálni. De azt el kell dönteni például, hogy a gazdasági vagy az emberi jogi liberalizmust helyezik-e előtérbe.

– Azért nem akarunk minden nap minden ügyet kommentálni, mert nem szeretnénk, ha az egyesület neve a nemek kapcsán válna ismertté, hogy ez sem tetszik, az sem tetszik, azzal sem értünk egyet. Inkább azzal állunk majd a nyilvánosság elé, hogy a különböző ügyekben mit kellene szerintünk tenni. Nem kategorizálom ezt: lehet gazdaság, lehetnek a szabadságjogok, de lehet oktatás, egészségügy. Ma semmi nem működik, és alig van olyan társadalmi csoport, amelyet még ne sértett volna meg a kormány. Azt is látom persze, hogy a különböző területeken változtatni kell, de azt nem lehet ilyen durván, egyeztetés nélkül, az érintettek ellenében megtenni. Ezért sok területen újra kell majd fogalmazni a tennivalókat.

– Mi lesz az első ügy, amelyben konkrét javaslatot tesznek majd?

– Ez kiderül majd, amint a nyilvánosság elé lépünk vele.

– Nem fél attól, hogy ebből az egyesületből majd csak ön látszik? Egyelőre a Demokratikus Koalíciót is csak „Gyurcsány-pártként” emlegetik.

– Szerintem nem csak ő látszik a DK-ból. Másrészt a Szabadelvű Polgári Egyesület sem lesz egyszemélyes, de egyelőre én örülök annak, ha a nevemet azonosítják az egyesülettel.

– Várják a volt vagy jelenlegi SZDSZ-tagokat?

– Természetesen bárki csatlakozhat hozzánk, aki demokrata és hasonlóan gondolkodik, mint mi. De én nem visszafelé gondolkodom, hanem előre. Azokra számítunk, akik szeretnék, ha Magyar­­ország jobban működne, ha a közös európai értékrend jobban érvényesülne, és ha az általunk felhalmozott értékeket vinnénk Európába, nem a csűrdöngölős men­­talitást.

– Ha már itt tartunk: azt szerencsésnek tartja, hogy az ellenzék az itthoni gyengeségét azzal próbálja ellensúlyozni, hogy uniós szereplőkhöz fordul? Ez egyelőre elég kontraproduktívnak tűnik, hiszen csak összezárja a másik oldalt, amely sikeresen kommunikálja, hogy „bántanak minket, de Orbán Viktor megvédte Magyarországot”. Ebben az európai liberálisok azért élen járnak.

– Magyarországnak az ilyen típusú politikai problémáit saját magának kell megoldania, mert mások nem teszik meg helyettünk. Téves az a felfogás, amely alapján egyesek azt gondolják, hogy hazai megkeresés alapján „avatkoznak be” kívülről. Azt kellene inkább észrevenni, hogy Európa a saját értékrendje védelmében és érvényesítése érdekében lép fel. De ez az értékrend a miénk is egyben. Van egyfajta félelem Magyarországgal kapcsolatban, hogy ha az általunk alkalmazott módszerek vagy megfogalmazott javaslatok és gyakorlat általánossá válnak, akkor éppen szembe mennek a kívánatosnak tartott európai értékrenddel, illetve gyakorlattal. Például, ha nagyon sok országban bevezetik a bankadót, és kiszívják azt a pénzt, amely egyébként képes lenne mozgatni a gazdaságot, akkor az egyébként is bajban lévő európai növekedés még nagyobb bajba kerülne, és Európa lemarad a versenyben. Nézzen körül: Magyarországon is bajba került a gazdaság ennek következményeként. Az európai vezetők ezt nem akarják, és ezért nem értenek egyet ezzel a lépéssel. De számos más ügyben is le lehet vezetni, hogy mi a baja Európának, például a demokratikus intézményrendszerünk leépítése kapcsán. Európa védekezik, azt szeretné, ha nem elkülönülnénk, hanem integrálódnánk. Ez ráadásul Magyarország elemi érdeke is.

– Visszakanyarodva az egyesülethez: azt mondta, vagy együtt mozdul az ellenzék 2014-ben, vagy marad az Orbán-kormány. Az összefogást egyelőre a Szolidaritás Mozgalom által gründolt Demokratikus Ellenzéki Kerekasztal próbálja megteremteni. Csatlakoznak?

– A nyilvánosság elé lépésünk nem a mi szándékaink szerint történt. (A Heti Válasz az egyesület szándékainál jóval korábban közölte a Kuncze visszatéréséről szóló hírt – a szerk.) Nincs ellene kifogásom egyébként, de azzal nem kalkuláltunk, hogy beszálljuk a kerekasztal-tárgyalásokba. A látszatát is szeretném annak elkerülni, hogy azért jöttünk elő, mert oda akarunk érni a DEKA-hoz. Természetesen, ha ők úgy gondolják, hogy kell a tudásunk, a támogatóink jelenléte a kerekasztalnál, akkor szívesen részt veszünk a tárgyalásokban. De én nem ezt tartom most számunkra az elsődleges célnak, hanem azt – és ez hosszabb távú –, hogy az együttműködés jöjjön létre, és abban vegyen részt mindenki, aki változtatni akar, és akinek megfelelő támogatottsága van.

– Azt nyilatkozta, hogy ha létrejön az ellenzéki összefogás 2014-re, és van erre vonatkozó igény, akkor indul a választásokon. Ön 2006-ban bejelentette, hogy visszavonul a politikai élettől, majd riporteri pályára lépett. Miért gondolta meg magát?

– Ez egy korai kérdés, de nem zárkózom el előle. Most úgy látom, hogy változtatni kell, és azt is gondolom, hogy ebben mindenkinek részt kell vennie, aki képes volt valamilyen bizalmi tőkét felhalmozni. Úgy látom, hogy ez a bizalmi tőke körülöttem létezik. A dolog engem akkor érdekel, ha az a bizonyos összefogás létrejön, és lesznek, akik úgy gondolják, hogy ehhez én is kellek, akkor vállalkozom a képviselőjelöltségre. De csak ebben az esetben.

 

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!