Hatottak a belső harcok, kizárások, kilépések, lemondások az LMP-nél; az ökopárt ugyanis a parlamenti bejutási küszöb alá „küzdötte” magát – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb, lapunk megbízásából készített közvélemény-kutatásából. A Fidesz még az uborkaszezonból is hasznot húzott, a bizonytalanok tábora pedig tovább nőtt.
Három párt, illetve pártszövetség jutna csak be a parlamentbe, ha most lennének az országgyűlési választások. Az ötszázalékos küszöböt ugyanis már nemcsak a DK, hanem a belső harcoktól megtépázott LMP sem vinné át – olvasható a Publicus Intézet felmérésében. Eszerint a képzeletbeli lécet a Fidesz–KDNP magasan ugraná át, az MSZP–Párbeszéd és a Jobbik pedig a kormánypárttól messze lemaradva halad, egymástól alig egy százalék eltéréssel, hibahatáron belül.
A nyár végének egyik figyelemre méltó politikai folyamata tehát az LMP mélyrepülése, amely a választások után indult belső harcokat figyelembe véve nem is annyira meglepő. Épp a héten mondott le társelnöki posztjáról Szél Bernadett, noha a leszámolások már a választások után elindultak, amikor a párt etikai bizottsága szankciókat hozott azon politikusok, jelöltek ellen, akik nyitottak voltak az ellenzéki összefogásra. (Szél Bernadettet is három évre eltiltották attól, hogy pártbeli tisztségekért induljon.) Csak idő kérdése volt, hogy a dominók dőlése mikor éri el a női társelnököt az ökopártban. A profiltisztítást/tisztogatást (ki hogy értelmezi) azonban a párt választói nem honorálták. Az áprilisban még 7 százalékos eredménnyel parlamentbe jutott párt a nyár közepére 5 százalékra olvadt, majd augusztusra a biztos szavazó pártválasztók körében 4 százalékra csúszott vissza. Vagyis bő 400 ezres bázisának majdnem fele odalett.
Ezzel az LMP lecsúszott arra a szintre, ahol a DK már nyár eleje óta áll, noha a teljes népességen belül még valamivel jobban teljesít az LMP (3 százalék), mint a Demokratikus Koalíció (2 százalék). Érdekesség, hogy a biztos szavazó pártválasztóknál így mindkét parlamenti párt már csak egyetlen százalékponttal előzi meg a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot.
A dobogós helyeken gyakorlatilag változatlan a képlet: a Fidesz némi erősödéssel most már 52 százalékon vezet, míg az MSZP–Párbeszéd és a Jobbik veszített egy-egy százalékot (15, illetve 16). Az alsóházban – már ha az LMP-t nem értjük ide – sem történt jelentős változás. A Momentum Mozgalom jelentősebb akciók, utcai jelenlét híján beragadt a 2 százalékos körbe, minden egyéb, a felmérésben szereplő pártra pedig összesen 3 százalék voksolna a biztos szavazók közül. Így például a Jobbikból kiváltak által útjára indított, Toroczkai László által fémjelzett és most párttá alakult Mi Hazánk mozgalom sem mozgatta meg a szavazókat.
Részben az uborkaszezon, részben az ellenzék harcai miatt a bizonytalanok tábora egyre csak hízik. Ez a csoport júniusban 42, júliusban 47, augusztusban pedig már 49 százalékos volt. Jól jelzi az apátiát, hogy majdnem minden hetedik megkérdezett ember azt mondta, biztosan nem menne el szavazni, ha most lennének az országgyűlési választások. Ez az aktivitás szempontjából a nyár legrosszabb adata. A legnagyobb mértékben (a parlamenti küszöböt elérő pártokat számítva) a Jobbik szimpatizánsai esetében csökkent ez az adat, hiszen most már csak 60 százalékuk menne el biztosan voksolni.
Az országban zajló folyamatokkal egyébként a többség változatlanul elégedetlen. Ez a csoport az előző hónaphoz hasonlóan 52 százalékos, míg a valamilyen szinten elégedettek táborába 100-ból 44-en tartoznak. Érdekesség ugyanakkor, hogy a Fidesz szimpatizánsai között egyre többen vannak, akik úgy érzik, nem feltétlenül mennek helyes irányba a dolgok. Míg a nyár elején még 18, júliusban pedig 19 százaléknyian állították ezt, most majdnem minden negyedik fideszes (23 százalék) vélekedik így.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
