Lábon lőheti magát Orbán

A siker csak kínos, a bukás vérciki – az Orbán Viktor által kezdeményezett, menekültkvóta-ellenes népszavazás nem feltétlenül menő politikai történet. Ugyanis hiába lesz érvényes és eredményes a népszavazás, az nem köti az EU-t, következésképpen a kormány győzelme a Fidesz támogatottságának megerősítéséről szólhat.

A Medián decemberi felmérése szerint a valasztok mintegy 70 százaléka ellenzi a kvótarendszert, így elvben 5,6 millió támogatója van Orbán kezdeményezésének, ami simán produkálna egy érvényes és eredményes népszavazást.

Bonyolultabb a helyzet, ha a pártok támogatói szerint vizsgáljuk a kérdést, figyelmeztet Keszthelyi András politikai szakértő. A Fidesz mintegy 2,5 millió támogatót tudhat maga mögött, a Jobbik pedig 1 milliót, számol a Political Animal blog szerzője. Egyrészt nem minden támogató aktív szavazó is egyben, másrészt még a jobboldali szimpatizánsok között is körülbelül 20 százalékos támogatottsága van a kvótának.

A népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár fele (körülbelül 4 millió) Elmegy szavazni. Következésképpen egy érvényes referendumhoz a Fidesznek ideáltipikus esetben 500 ezer, a legkeményebb forgatókönyv szerint mintegy 1,5 millió embert kellene voksolásra bírnia.

Tény, hogy ekkora tartalék akad is a bizonytalanok és az ellenzéki szavazók között. Hogy az előbbiek merre mozdulnak, azt nem tudni, az utóbbiak viszont nagyjából a fele nem szereti a kvótarendszert. Ennek ellenére nem valószínű, hogy nyíltan hajlandók lennének elköteleződni a kormány mellett – különösen, ha az ellenzéki pártok világossá teszik: a sikeres referendum durván tovább gyöngíti őket.

Egyébként az oppozíció akkor lehet a leghatékonyabb, ha egységesen „általános bojkottot” hirdet, azaz arra törekszik, hogy ne legyen meg a 4 millió voksoló. Csakhogy, figyelmeztet Keszthelyi, az utóbbi évek ellenzéki marakodását tapasztalva meglehetősen nehéz lesz közös álláspontot kialakítani.

A kisebb pártok imidzs építését akár a nem-mel való szavazásra buzdítás is szolgálhatja.
"Győzni nyilván nem fognak, de legalább jókedvűen nézhetnek reggel a tükörbe. Identitásuk erősödik, Új szavazókat köthetnek magukhoz. "

Ez a stratégia ugyanakkor Orbán pozícióját is erősíti, hiszen így könnyebben lesz érvényes a népszavazás. Márpedig ha az, akkor csak két millió (és egy pár) „kormányigazoló” voks kell, és máris a miniszterelnök akarata szerint alakul az eredmény, hiszen sokkal könnyebb: kétmillió támogatót mozgósítani, mint 4 millió embert szavazásra bírni.

Mindenesetre a jogi helyzet sokkal egyértelműbb a politikainál. „A kérdés nem bocsátható népszavazásra. Egyrészt egy olyan fogalom – a betelepítési kvóta – szerepel benne, aminek nincs értelme. Másrészt nemzetközi kötelezettségről az Alaptörvény értelmében nem lehet népszavazást kiírni.”, zárja rövidre a vitát dr. Nagy Boldizsár. A nemzetközi jogász szerint az utóbbira tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság így nem is engedhetné át a kérdést. Ha mégis megtenné, akkor a Kúriának illetve az Alkotmánybíróságnak kellene kijelentenie: nem lehet referendumot tartani. (A taláros testületek ezt már kimondták a NATO-ból való kilépés és a paksi atomerőmű bővítése kapcsán.)

Azonban nemcsak alkotmányellenes (kivéve, ha a kormány magáévá teszi a Jobbik ötletét – lásd: keretes írásunkat), de értelmetlen is lenne megkérdezni a kvótákról a lakosságot, mivel Európai Unió Tanácsában a belügyminiszterek már szeptemberben határoztak 160 ezer ember áthelyezéséről. „Ez kötelező döntés: hiába jelentené ki a magyar kormány, hogy nem akarja végrehajtani. Egyébként a demokrácia lényegének meg nem értésére vall, amikor a szavazásnál kisebbségbe kerülő fél kijelenti: mivel nem az ő álláspontja érvényesül, nem hajtja végre a törvényt. Ez a jog teljes felrúgása” – magyarázta Nagy Boldizsár. A kvótarendszerről az országok egyetértésben határoztak: a 28 tagállam közül csak Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenezte. Márciusban ismét napirendre kerül a kérdés, immár egy állandó elosztási mechanizmus létrehozatalaként, kérdés. lesz-e több rokonlelke a magyar kormánynak akkor. .
Orbán Viktor azzal indokolta a népszavazási kezdeményezést, hogy a menekültelhelyezési kvótákkal az EU olyan mértékben akar a tagállamok életébe beavatkozni, amire nincs felhatalmazása. Csakhogy 2009 óta a nemzeti parlamentek jelezhetik, ha úgy gondolják egy uniós jogszabály-tervezetről, hogy témáját az uniósnál alacsonyabb szinten hatékonyabban lehetne szabályozni (a szakzsargonban ezt hívják a szubszidiaritás elvének). Így lenne lehetőség arra, hogy a magyar Országgyűlés kifogást emeljen egy átfogóbb uniós menekültügyi rendszer létrehozása ellen, illetve elmondja a véleményét az úgynevezett dublini rendeletet átalakításáról (utóbbi azt szabályozza, melyik tagállam illetékes a menedékjogi kérelmek elbírálásában). Ám ehhez is szövetségesekre lenne szüksége: a saját két szavazatán kívül még legalább 14 szavazat kellene.

Azaz az Orbán-kormány népszavazással sem tudja elkerülni, hogy Magyarország 1294 menekültet befogadjon. Ha mégsem teszi, egy újabb kötelezettségszegési eljárásnak nézhet elébe, melynek a végén bírságot is fizethetne, és a határozatot is végre kellene hajtania. A nyomást fokozza, hogy már nemcsak Matteo Renzi olasz miniszterelnök gondolja úgy, hogy csak az uniós támogatásokkal lehet Magyarországra és szövetségeseire hatni, hanem Alexander Stubb finn pénzügyminiszter uniós tanácsadója is. „Mi is tartsunk népszavazást? Egyetért azzal, hogy Finnország és a többiek a strukturális alapokból 22 milliárd eurót, vidékfejlesztésre pedig 3,45 milliárd eurót fizessen Magyarországnak?” – tette fel a kérdést Twitter-oldalán.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!