Lakmuszfigurák

Képesek vagyunk letarolni az országot, nyilatkozta Szél Bernadett, már az LMP miniszterelnök-jelöltjeként. Magabiztosságát többek között az a mérés adhatja, amelyik szerint az LMP sok balos és számos jobbikos szimpatizáns esetében másodlagos preferencia.

Ez annyit tesz, hogy amennyiben egy biztos pártszavazó favoritja hirtelen eltűnne, akkor „kínjában” simán voksolna a Lehet Más a Politikára”, magyarázza Závecz Tibor.

És az LMP „háttérkedveltségét” állítólag egy közvélemény-kutatás is alátámasztja, ami azelőtt készült, hogy Szél Bernadettet miniszterelnök-jelöltté emelték volna. Az említett mérés egy hipotetikus helyzetet vizsgált, miszerint mi történne akkor, ha a miniszterelnök-jelöltek hirtelen visszalépnének.

A kutatás úgy találta, ha az MSZP-s Botka László fejezné be, akkor híveinek mintegy 79 százaléka tartaná „csereszabatosnak” az LMP miniszterelnök-jelöltjét, és voksolna is rá. Amennyiben pedig Vona Gábor szállna ki a választási vetélkedésből, úgy támogatóinak körülbelül 54 százaléka szavazna át Szél Bernadettre. Csakhogy ez egy hipotetikus szituáció, érdemi helyzetté akkor válna (és az LMP címerfigurájának elvi népszerűsége akkor konvertálódna érdemi támogatottsággá), ha valamelyik miniszterelnök- jelölt félreállna. Erre pedig egyelőre nincs reális esély.

Ezek a hipotetikus mérések azonban mégsem haszontalanok, állítja a ZRI Závecz Research Intézet vezetője. Ugyanis az országos politikusokkal előállított hipotetikus helyzetek azt jól jelzik, miképp alakul a szavazói hajlandóság a választókerületekben.

Ahol, ugye, nem vagy sokkal kevésbé dúl az országos szervezeteket jellemző dominanciaharc. Azaz, ha a miniszterelnök-jelöltek esetében ilyen erősek a másodlagos preferenciák, akkor valószínűleg nem lesz gond az egyéni választókerületekben az átszavazással, sőt.

Így ha a pártok képesek koordinálni a jelöltállítást (értsd: egy választókerület, egy ember), akkor a tagság támogatja, legyen szó szocialistáról, LMP-sről, jobbikosról.


Eltűnnek az árnyalatok

„Már csak azért is, mert egyre inkább úgy tűnik, a rendszerellenességre egyszerűsödik a legfontosabb politikai kérdés néhány hónappal a választások előtt: Orbán vagy nem Orbán” – vélekedett László Róbert. És a választók egy jelentős része számára akkor is ilyen egyszerű a kérdés, ha a politikailag aktív polgárok árnyaltabban látják a helyzetet, és rengeteg fenntartásuk van a Fidesz „kihívóival” szemben. Mégis – a Political Capital választási szakértője szerint – összességében a pártszimpátia egyre inkább háttérbe szorul. Helyben azt támogatják, akiről elhiszik, hogy le tudja győzni a Fidesz egyéni jelöltjét, országosan pedig azt, aki hitelesen kommunikálja, hogy el tudja vezetni az Orbán utáni Magyarországot. Ehhez azonban szintén erőt kell mutatni – és azt László Róbert egyelőre nem fedezte fel az ellenzéki miniszterelnök- jelöltekben. Úgy vélte, Szél Bernadett népszerűsége – Botka Lászlóval vagy Vona Gáborral szemben – „az LMP-s politikus szeplőtlenségének” is köszönhető.

Ráadásul, figyelmeztet a választási szakértő, annak idején Dávid Ibolya személyes népszerűsége is jelentősen meghaladta az MDF-ét, ám ezt pártja sosem tudta voksokra váltani.

Azt egyébként az elemző nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy Szél Bernadett az MSZP-szimpatizánsok vagy éppen a Jobbik-szavazók tömegeinek a voksát tudná megszerezni. „Ez legfeljebb abban a nagyon hipotetikus esetben képzelhető el, ha egyedül Szél Bernadett állna szemben Orbán Viktorral, de ez nem életszerű forgatókönyv.”


Nem automatikusan

Ráadásul Szél Bernadett egyelőre az ellenzéki mezőt sem tarolta le, igaz, törekszik rá.

„Noha a szocialista frakcióból hozzájuk átült Demeter Mártával és a korábban az MSZP-t segítő kampánytanácsadó Ron Weber »„leigazolásával « az LMP kétségkívül az MSZPszimpatizánsok körében próbálja magát pozicionálni, kérdéses, mindez mennyire lehet sikeres. A kutatások azt mutatják, hogy a szocialisták támogatói előbb szavaznának át a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalícióra, mint a gyakran MSZP-ellenes politikai retorikát vivő LMP-re” – érvelt Virág Andrea.

A Republikon Intézet elemzője szerint egyébként az Együtt megrendelésére, az úgynevezett új pólus pártjainak (az LMP, az Együtt, a Momentum és a Párbeszéd) szavazóit szondázó közvélemény-kutatás biztató jel lehet az LMP-nek, hiszen a számokból az látszik: az említett körből az LMP támogatottsága a legmagasabb, és ez így van a pártvezetők esetében is, azaz Szél Bernadett a legnépszerűbb. „Ezt persze nem jelenti automatikusan, hogy önállóan is megugorná a párt a parlamentbe jutási 5 százalékos küszöböt. Viszont, ha úgy dönt, hogy nem egyedül indul, akkor az új pólus pártjai között létrejövő bármiféle összefogás legerősebb szereplőjeként léphet fel” – árnyalta a képet az elemző.


Botka és Szél

Virág Andrea az LMP és a Jobbik támogatói között is lát hasonlóságot: mindkét párt rendszerellenes, ki nem állhatja az Orbán-kormányt, illetve ugyanolyan távolságtartó az MSZP-vel szemben. Szimpatizánsaik közt már csak azért is reális lehetőség az „átszavazás”, mert a másodlagos pártpreferenciát érintő felmérések szerint az LMPszavazók mintegy 10 százalékának szimpatikus a Jobbik, és ez fordítva is igaz. Ez azért nem meglepő, mivel a Jobbik „néppártosodása” miatt éppen radikális szimpatizánsai fordulhattak el pártjuktól, akik pedig maradtak, már nem feltétlenül utasítják el az LMP-t.

Ami az MSZP-t és az LMP-t illeti, bár Botka László is Szél Bernadetthez hasonló intenzitással „robbant be” miniszterelnök-jelöltként, ám a szocialistáknál a felfutást belső pártcsatározás követte, no meg az esetleges összefogás körüli állandósult magyarázkodás. Az LMP-nél viszont ilyen belső konfliktus nem látszik, így nekik maradt idejük a programjukról, elképzeléseikről beszélni. Az Együtt kutatásából is kiderül, hogy az új pólus pártjaival szimpatizáló szavazók túlnyomó többsége kívánatosnak tartana egy valamilyen típusú együttműködést, így lehetséges, hogy idővel az LMP-nek is be kell szállnia az ellenzéki együttműködés valamilyen formájáról – vélhetően nem a közös listáról, csupán a koordinált indulásról – szóló vitába.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!