Lássuk a zsebeket! – Jöhet a fapados nyugdíjszámla

A parlament döntése értelmében nulláról indulnak a nyugdíjszámlák, de a kormány állítólag az év végéig jóváírja a korábban befizetett összegeket. „Ha mindez meglesz, el kell dönteni, hogy az egyéni számlán szereplő befizetéseket milyen formában veszik majd figyelembe a nyugdíj számításakor, azaz dönteni kell a jövő nyugdíjrendszerének az alapjairól”, de a részletek csak a választások után derülnek ki – mondta Rogán Antal frakcióvezető, miután kitört a botrány Varga Mihály nyilatkozata miatt. A nemzetgazdasági miniszter ugyanis közölte: a nyugdíjrendszerben olyan változások történtek, amik nem teszik indokolttá a korábbi magán-nyugdíjpénztári megtakarítások jóváírását.
Tehát egyelőre semmilyen további információ nincs arról, hogy lesz-e összefüggés a befizetett összeg nagysága és a nyugdíj mértéke között. Ez pedig azért sem mellékes, mert az idén már nincs a nyugdíjjárulék fizetésénél felső korlát. Elvben tehát a jelentős (a korlát korábban a 660 ezer forint felett keresőknél lépett be) jövedelemhez jutók nyugdíja is magasabb lenne. Varga egyébként arról is szót ejtett, hogy szerinte indokolatlan lenne a magán-nyugdíjpénztári pénzek egyéni számlára vezetése, amit – mint állította – nem is ígért meg a kormány. Rosszul emlékezett: elődje, Matolcsy György ugyanis 2010 novemberében, jelentette be, hogy 2011. január 30-ig kell eldönteniük a munkavállalóknak, hogy átlépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe. Ekkor mondta azt is: „az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők megtakarításai egyéni számlára kerülnek majd, és a házastárs számára örökölhető lesz”. A kormány azzal az ígérettel nyugtatta a 3 millió pénztártagot a vagyonuk államosítása előtt, hogy később is pontosan fogják tudni, mennyit gyűjtöttek össze, csak ez a pénz már az állami számlán pihen. Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár tavaly december 21-én nyilatkozta azt, hogy „mindazok, akik pénztártagok voltak, azoknak a számláját most már az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) fogja vezetni egy elkülönített számlán, amelyen csak ez az eddigi befizetésük fog megjelenni”. Most azonban az egyéni nyugdíjszámla bevezetése és a korábbi vagyon „jóváírása” kézzelfogható változást nem hoz; a számlán vezetett pénz valójában nem is létezik. Ha valaki a magánnyugdíjpénztárban gyűjtött 5 millió forintot, akkor az valóban az ő vagyona volt, amelyre a nyugdíjba vonulás után számíthatott. Az állami számlára ráírhatják ezt az 5 millió forintot, de ennek önmagában semmilyen értelme nincs, az összeget nem fogja megkapni a nyugdíjba vonulásakor.

„A kormány most megkísérli „fapados” formában létrehozni az egyéni nyugdíjszámlákat. A módosítás szerint az állampolgárok azonosító adatain kívül csak „a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó” adatokat kellene nyilvántartani. A pénztártörvényből is kiveszik azt a kifejezést, amely szerint a megtakarítás „a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírásra kerül”, ehelyett csak az marad, hogy ezt nyilván kell tartani a nyugdíjrendszerben.

Ígéret más is akad. Ilyen, hogy a nyugdíjak reálértékét konzerválják – ami amúgy ellentmond annak, hogy nyugdíjat csak nyugdíjjárulékból lehessen fizetni. Január óta már az ONYF kezeli a társadalombiztosítási egyéni számlát. A szaktárca hangsúlyozta is, hogy az egyéni számla működése a funkciójából adódóan nem hasonlítható a bankszámlához, a nyugdíjakat pedig továbbra is a jelenlegi szabályok szerint állapítják meg.

„Az én pénzem” című elemzői oldal szerint az egyéni számla (vagyis az, amikor a magánnyugdíjpénztáraknál gyűjtött járandósághoz hasonlóan az időskori ellátás a járulékbefizetéstől függ) továbbra is csak marketingcímkeként létezik. A valós egyéni számlás rendszer, az úgynevezett svéd modell bevezetésének következménye a nyugdíjak összegének folyamatos változása, és az induló ellátás jelentős csökkentése lehetne – mondják a szakértők. „A kormány nyugdíjra vonatkozó elképzelései egyelőre valamiféle fából vaskarikának tűnnek. Ennek azonban minden apró momentumát lázasan törvénybe foglalják. Jogszabály tehát akad már bőven, az azonban még mindig nem világos, hogyan is képzelnék el az időskori ellátásokat. Az egyéni számla választások előtti újabb felbukkanását egyébként már többen valószínűsítették, ha másra nem, kampányfogásnak is jó” – fogalmazott a pénzügyi tanácsadó portál főszerkesztője. B. Varga Judit szerint a kulcskérdés nem az egyéni számla felállítása (beleértve az azon jóváírt összegeket is), hanem az, hogy lesz-e egyenes összefüggés a befizetett összeg nagysága és a nyugdíj mértéke között. Ez pedig még mindig nem tisztázódott. Ilyen körülmények között különösen felértékelődhet a magán-nyugdíjpénztári megtakarítás. Jelenleg a hosszú távú takarékosságok közül messze ez a forma tekinthető a legjobbnak: a legkisebb költségek mellett a legnagyobb hozamot adja. Minderre ráadásul állami garancia van. Tény azonban, hogy a politikai kockázat nem tűnt teljesen el, a kormányzat bármikor új szabályozást vezethet be – teszi hozzá a főszerkesztő. Már eddig is kifizetődő döntés volt magánnyugdíjpénztárban maradni: tavaly magasan a betéti kamatok felett gyarapodott ugyanis a tagok pénze, sokan az inflációnál 10 százalékponttal is több hozamot könyvelhettek el, miközben az állami rendszerben csendben elpárolgott a nyugdíjvagyon – állapította meg azenpenzem.hu egy korábbi elemzése. Az átlagszámítások szerint 509 ezer forintot könyvelhetett el egy átlagos, 2,65 millió forintos vagyon tulajdonosa a legjobban teljesítő magánnyugdíjpénztárban, míg a leggyengébben szereplőnél is 211 ezer forintos jóváírással számolhatott egy-egy pénztártag. A szakértők szerint ezek alapján teljességgel érthetetlen, hogy a magánnyugdíjpénztárak mellett eddig kitartó tagok közül miért nem sietnek másikat választani azok, akiknek a pénztára bedobta a törülközőt, azaz elindította a végelszámolást. Mint megírtuk, az OTP Magánnyugdíjpénztár tagjainak mindössze 11 százaléka lépett már át vagy kérelmezte az átlépést másik pénztárba az év végéig.

Így úszott el 2690 milliárd

Ha jóvá is írják az egykori magánnyugdíj-befizetéseket az egyéni nyugdíjszámlákon, a mögöttük lévő fedezetet már hiába keresnénk. 1400 milliárd forint úgymond jó helyre került, hiszen a magánnyugdíjvagyon állampapír állományának visszavonásával csökkent 2011-ben az államadósság. Amit az adatok is mutatnak, hiszen az év közepén az állam forintadóssága 11,5 ezermilliárd forintról, egyik hónapról a másikra 10 ezermilliárd forint közelébe csökkent, egyúttal a teljes (a devizaadóssággal együtt számolt) államadósságot is a bűvös 20 ezermilliárd forint alá tolva. Ekkor csökkent a GDP-arányos adósság is rövid időre 77 százalék alá. Sajnos az államadósság ma már a 21 ezermilliárd forintot is meghaladja, ráadásul ezen belül a forintadósság is túl van a 12 ezermilliárd forintos határon, s GDP-arányosan is 78 százalék fölött vagyunk. Összességében tehát még ez az 1400 milliárd is a költségvetés feneketlen bendőjében landolt. A maradék 1545,7 milliárd forintból le kell vonni a reálhozamot, 216 milliárd forintot, amit kifizettek az állami nyugdíjrendszerbe átlépőknek. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap így praktikusan nagyjából 1340 milliárd forintos vagyontömeggel startolt 2011 derekán. Amiből már abban az évben 459 milliárd forintot átutaltak a költségvetésnek, magyarán a korábbi nyugdíj-megtakarításnak ez a hányada is folyó hiányt fedezett. Majd’ 200 milliárd pedig az állami vagyonkezelésnek eshetett áldozatul, hiszen a 2011 végén a portfolió értéke 684 milliárd forint tett ki, miközben a „költések” alapján valamivel több, mint 880 milliárdot kellett volna érnie. Pikáns színezetet ad a 200 milliárd elillanásának, hogy a korábban a magánkasszák elleni kormányzati támadás legfőbb érve az volt, hogy a pénztárak eltőzsdézik a tagok pénzét. Kérdés, hogy értékeli ezek után a saját teljesítményét a kormány: még tavaly október végén is 673 milliárd forintot ért a portfolió (részvények, kötvények, befektetési jegyek és számlapénz). Tavaly decemberben aztán drasztikusan lecsökkentették a magyar részvények állományát és a pénzkészletet is, amit az államadósság csökkentésére fordítottak. Azóta a havi adatok 310 milliárd körüli összeget mutatnak. Más szóval, az átadott 3000 milliárdos vagyon alig több mint a tizedére apadt. (Faragó József)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!