Megrázó adatok derültek ki abból a kutatásból, amelyet a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) és a Patent Egyesület közös konferenciáján ismertettek a kutatók. Galántai Júlia és Ligeti Anna szociológusok azt vizsgálták, hogy a gyermek- és partnerbántalmazás milyen összefüggést mutat a kikényszerített láthatásokkal.
„Akkor mentesül a gyerek a kényszerláthatás alól, ha az egyik ilyen alkalommal az apa megöli” – összegezte keserűen egy aktivista a kutatás tapasztalatait. Bár a mondat elsőre brutálisnak hangzik, az előadások alapján nem áll olyan messze a valóságtól. Az ismertetett vizsgálat azt mutatta ki, hogy a bántalmazó kapcsolatból kikerült nőknek és gyerekeknek a kényszerláthatás ugyanolyan – ha nem nagyobb – szenvedést okoz, mint a válás előtt elszenvedett fizikai erőszak. A témával foglalkozó szakirodalom ismeri ezt a jelenséget: a gyerekekre leselkedő veszély megnő, amikor a nő elhagyja az agresszív partnert (átfogó vizsgálatokkal igazolt tény, hogy a bántalmazó fél az esetek 95 százalékában a férfi). Részben éppen azért, mert a rendszer akkor is kikényszeríti a láthatást a bántalmazó apával, ha a gyerek retteg tőle a korábban elszenvedett erőszak miatt.
A két szociológus az intézmények (gyámhatóság, bíróság, családsegítő) szerepét is feltárta a kényszer-kapcsolattartásokkal összefüggésben. „Kíváncsiak voltunk, hogy sémaszerű megoldásokat követnek-e ezek az intézmények, vagy képesek kreatívan megoldani helyzeteket? Egyáltalán: van-e jogi következménye annak a gyerekelhelyezési perekben, hogy a nő bántalmazó kapcsolatból száll ki?” – fogalmaznak a kutatók. Ami az utóbbit illeti: a gyerekelhelyezésnél két elvet kell a bíróságnak egyszerre figyelembe vennie. A gyermekek érdekét az egészséges testi-lelki fejlődéshez, illetve mindkét szülő kapcsolattartáshoz való jogát. A bántalmazó kapcsolatok esetében ez a két elv ütközik össze.
Ilyenkor a nők általában nem tudnak megegyezni a gyerek felügyeletéről az apákkal – ezt a kutatás eredményei is alátámasztják.
„A szülői felügyelet kialakítása hosszú és konfliktusos” – ezzel az állítással a nem bántalmazott kapcsolatból kiszálló nők 24 százaléka értett egyet, a bántalmazottak körében 47 százalék volt ez az arány. A adatokból kiderült az is, hogy a gyerekkel való kapcsolattartás a bántalmazónak újra alkalmat ad arra, hogy erőszakos legyen.
A kényszerláthatás rendszerint a gyereknek óriási stresszt okoz, ami meglátszik a viselkedésükön és az iskolai teljesítményükön.
A kutatók a láthatás megtagadására is rákérdeztek. Ha az anya nem biztosítja a találkozást, mert félti a gyereket, akkor az apa perelhet. Ennek következménye pénzbüntetés szokott lenni. A gyámhatóság is fenyegetheti ilyenkor az anyát: ha elmarad a láthatás, a gyereket kiemelhetik a családból, sőt elhelyezhetik őt az apánál. A bántalmazók többnyire kihasználják a jog adta lehetőségeket, az intézményrendszer pedig nem képes megvédeni az áldozatokat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
