Orbán teljes kormánya év végére állhat össze. - A miniszterelnök nem tett mást, csak nevén nevezte a gyereket. - Lázár János minden eddigi miniszternél nagyobb hatalmat kapott.
Esküdött és már inalt is partizni Orbán Viktor – a harmadszor is miniszterelnök a Gundel különtermébe toborozta össze ünneplő hadát. Tehette, hiszen rendszere – Madáchot parafrazeálva – eljár tengelyén, fogaskerekeit egyhamar újítani nem kell. Ennek egyértelmű jele, hogy Orbán Viktor arról beszélt: politikusokat kíván kinevezni a tárcák élére. A kormányfő, miután a választás újólag legitimálta – nem tett mást, csak nyilvánosan is szentesítette a jelenlegi gyakorlatot: a sok, korábban önálló minisztériummal bíró ágazatot maguk alá gyűrő „gigatárcák” rendszere nem változik. A kormány rendszere 2013-ra tisztult le, akkorra purgálták ki a szakmai szempontokra is figyelmező államtitkárokat, kötöttek útilaput egy külsős miniszter talpára, illetve ekkorra fejeződött be a különböző lobbicsoportok miniszteriális térfoglalása. Mindezt az új kormányszerkezet betonba önti – Orbán Viktor esküvése után ugyanis a Fidesz beterjesztette a tárcák felsorolásáról szóló javaslatot.
Ennek főüzenete: Orbán minisztériumi rangra emeli a Miniszterelnökséget, így Lázár János, Orbán jobbkeze miniszterré, mégpedig csúcsminiszterré növi ki magát. Ugyanis a politikai irányítás az origo.hu információi szerint egyértelműen a Miniszterelnökséghez kerül át, azaz Lázár lesz a megrendelő, a többi tárcavezető pedig a végrehajtó (még a közigazgatás felügyelete is itt köt ki, míg a közigazgatási végrehajtás a Belügyminisztériumé lesz). És nemcsak a hatalmat koncentrálja Orbán új szisztémája, hanem a pénzeket is: összesen majdnem tízezermilliárd forint uniós fejlesztési, illetve vidékfejlesztési forint fölött diszponál majd az újsütetű miniszter. (Nem véletlen, hogy az agrártárca – melynek élén kitart Fazekas Sándor – a jövőben csak Földművelésügyi Minisztériumként fut, a vidékfejlesztést szót lekapargatják majd a tábláról.) Világos tehát: soha ekkora hatalmi központ nem volt még a kormányban: Lázár a külföldi hírszerzéstől a közigazgatáson át az uniós pénzek és az európai politika felügyeletén keresztül a kormányzati kommunikációig mindent visz.
Lázár első számú főnöke Orbán – politikai pletykák szerint –, második számú „irányszabója” Simicska Lajos. Így különösen fontos, hogy a nyilvánosság előtt Lázár–Rogán párbajnak tűnő birkózásban a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője maradt alul. Ezt jelzi az uniós fejlesztési pénzek „miniszterelnökségi koncentrációja”, hiszen Rogán Antal a jelek szerint szívesen beült volna a fejlesztési miniszter székébe – ám a tárca, a közösségi források elvonása után lényegében energetikai és közlekedési minisztériummá laposodik vissza.
Úgy tűnik, ez a feladat nem hozza lázba Rogánt (pedig hely biztosan akadna, hiszen Németh Lászlóné tárcavezető nem folytatja), annál is inkább, mivel az energetikai területet gyakorlatilag Simicska Lajos és Nyerges Zsolt dominálja.
Valószínűleg nem véletlen, hogy a Simicska-emberként számon tartott Némethné nem marad feladat nélkül – vagy tárca nélküli miniszterként, vagy kormánybiztosként felügyeli a paksi atomerőmű bővítését. Mivel a kevésbé Simicska-barátnak tartott Rogán elbukni látszik a fejlesztési pénzekért folytatott csatát Lázárral szemben, a kérdés marad: az oligarcháknak van-e kormányuk vagy a kormányfőnek vannak-e oligarchái? Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy Lázár már felér Orbán „hónaljáig”, ezt jelzi, hogy nemcsak Orbán, de Lázár is elbeszélgetett a lehetséges miniszterjelöltekkel.
Két kormányzati változás ugyanakkor már biztos. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügy-miniszter előbb külügyminiszterré avanzsál, majd továbbrepül Brüsszelbe, hogy EU-biztos legyen. Posztját Trócsányi László volt alkotmánybíró, jelenlegi párizsi nagykövet kapja. Trócsányi ugyanakkor a korábbi kormányzati struktúrákban megismert klasszikus „jogászminiszter” lehet, hiszen a közigazgatás irányítását Lázár viszi. (Az igazságügy feladata az lesz, hogy az alkotmány szellemét és értelmezésének mikéntjét lecsorgassa a bíróságok és az oktatási intézmények szintjére.)
Úgy tudni, Navracsicsnak Orbán megígérte, hogy őt jelöli uniós biztosnak, ám újabban Pálinkás Józsefnek, a Magyar Tudományos Akadémia napokban leköszönt elnökének neve is bekerült a kalapba. Brüsszelben ugyanis nem politikai kinevezettet, de jó politikai háttérrel rendelkező „valódi” tudóst látnának szívesen a tudományért és innovációért felelős biztos székében – ilyenből pedig nincs sok az uniós színtéren, miközben Pálinkásra illenék a leírás. Ha Brüsszelbe nem is megy, a kormányba visszatérhet a volt MTA-elnök, elképzelhető, hogy Balog Zoltán erőforrás-minisztériumából kiválik az oktatás, vagy csak külön a felsőoktatás, ehhez csapnák a tudománypolitikát és az innovációt, és e terület(ek) felügyeletét bíznák Pálinkásra. Ha marad az eredeti menetrend és Navracsics megy az uniós csúcsposztra, akkor Szijjártó Péter, Orbán hű katonája lesz a külügyminiszter. Információk szerint a posztra külügyi államtitkárként melegít majd Szijjártó, mivel a külügyi tárca nevében is megkapja a külgazdaságot is, elképzelhető, hogy Szijjártó miniszteri kinevezéséig azt csinálja majd, amit eddig: fújja a keleti szelet.
Folytatja a „balhétárca” (oktatásügy szétverése, egészségügy amortizálása) élén Balog Zoltán – Orbán országértékelőinek hoppmestere. A második vonalban – értsd államtitkári szint – azért nagyobb lesz a fluktuáció. Gyakorlatilag egyetlen közigazgatási államtitkáron kívül semelyik államtitkár nem újrázhat. Az egészségügyben Szócska Miklós veheti a kalapját. Az új egészségügyes a pártkatonának tekintett Zombor Gábor, Kecskemét jelenlegi polgármestere lehet. Az oktatásügyben pedig Hoffmann Rózsát menesztik, új arc lesz a köznevelési államtitkár, valószínűleg a frakcióból keres olyan embert Orbán, aki bár arcnak új, az eddigi oktatáspolitikán mégsem változtat majd.
Balog mellett biztosnak tűnik Pintér Sándor belügy-, Varga Mihály nemzetgazdasági és Fazekas Sándor agrárminiszter posztja is. Pintérnek legfeljebb Lázárral kell majd megküzdenie: a hírek szerint a Miniszterelnökség ura a külföldi hírszerzés mellett a belső elhárítást, vagyis immár valamennyi polgári titkosszolgálat irányítását szeretné megkaparintani. Izgulhat némiképp Hende Csaba honvédelmi miniszter, per pillanat azonban nem látszik, ki válthatná posztján. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesi posztját feltétel nélküli lojalitása és az önálló KDNP-frakció biztosítja.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
