Lázár feltámadása

Mintha gyűjtené a konfliktusokat Lázár János, de megbirkózni nem mindegyikkel tud. Sokat tárgyalt téma rivalizálása Rogán Antallal, volt már nyilvános üzengetés közte és Csányi Sándor OTP-elnök között, nekirontott a „veterán” Pokorni Zoltánnak is, új – és nehézsúlyú – ellenfele Simicska Lajos, legutóbb pedig Schmidt Mária küldte őt el nyilvánosan melegebb éghajlatra. Arra, hogy az egységet az erővel azonosító, s ezért erre oly kényes Orbán Viktor kormányát és annak holdudvarát súlyos személyes ellentétek szabdalják, egy heti esemény is utal: váratlanul felmentését kérte a belső elhárítással foglalkozó titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Göbölös László. A vezetőváltás a titkosszolgálatok körüli irányítási-befolyásszerzési tusakodás, vagyis Pintér Sándor belügyminiszter és Lázár János harcának következménye – állították lapunknak a kormány napi működésére rálátó forrásaink.

A kormányzati struktúrában a belső elhárítás, vagyis az Alkotmányvédelmi Hivatal felügyelete a belügyminiszter, Pintér Sándor alá tartozik, a külföldi hírszerzéssel foglalkozó titkosszolgálatot, az Információs Hivatalt pedig Lázár János irányítja. Az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője információink szerint nem magától távozott, az eredetileg is átmenetinek szánt főigazgatónak Pintér akaratából kellett mennie – mégpedig azért, hogy a belügyminiszter bizonyíthassa: az általa irányított szolgálat jobban képes kiszolgálni a miniszterelnök igényeit, mint a Lázár-féle hírszerzés.

A titkosszolgálatokat is elérő belső konfliktusok feltárását talán onnan érdemes kezdeni, hogy Lázárt a Miniszterelnökség számos alkalmazottja csak Potrien őrmesterként emlegeti: a miniszter tökéletesen hozza Rejtő Jenő legionárius altisztjének természetét, vagyis hol bájosan kacag beosztottjaival, mint egy hiéna, hol torkaszakadtából üvölt, mint egy oroszlán. Rapszodikus viselkedése azonban a kisebbik gond, hiszen – információink szerint – úgy kormányozza a Miniszterelnökséget, ahogy Hódmezővásárhellyel tette. Magyarán: az összes jogkört és kompetenciát maga alá gyűri, és kézivezérel. Ennek hátulütője, hogy lelassul a Miniszterelnökség működése, már csak azért is, mert a szakmai vezetők inkább kivárják utasításait, saját fejük után nem tesznek semmit, abból baj nem lehet. Az amúgy is döcögős üzemmenetet tovább lassítja, hogy Lázár többfrontos háborút kénytelen vívni.

Egyrészt adott Orbán Viktor és Simicska Lajos villongása – amiben Lázár személyesen érintett lehet, amennyiben Simicska Lajos „külön utazik” rá. A Fidesz-világ pletykái szerint anno még a miniszterelnök kérte meg Simicskát, hogy segítse Lázár felépítését afféle utódszerűséggé. Ez a mutatvány állítólag több százmillió forintjába kerül az ország első számú oligarchájának, aki nehezen nyelte be, hogy Orbánnal való összeveszése után a különböző minisztériumok és állami vállalatok „simicskátlanítását” éppen Lázár János menedzseli – Simicska ezért személyes ellenfelének tekinti már a „főminisztert”.

A másik fronton Rogán Antallal csörtézik Lázár. Emlékeztetőül: rossz viszonyuk április óta tart; sokáig szó volt róla ugyanis, hogy Orbán kabinetje vezetőjévé emeli Rogánt, aki így névlegesen is legalább akkora potentát lett volna, mint Lázár, sőt. Ám a miniszterelnök kegyétől erős Lázár nehezen boldogulna riválisával, ugyanis Rogán nagyhalakkal, Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadóval, Matolcsy György jegybankelnökkel, illetve Andy Vajnával áll védés dacszövetségben.

Ha ez nem lenne elég, akkor még itt van a Pintér–Lázár-ellentét, amit csak tovább bonyolít, hogy Pintér évtizedek óta véd- és dacszövetségben van a Lázár által csak a „legnagyobb uzsorásnak” nevezett Csányi Sándor OTP-vezérrel, akinek éppen Rogán a bizalmi kapcsolata a Fidesz-frakcióban.

Azaz Lázár nincs könnyű helyzetben.

Olyannyira nincs, hogy az év elején információink szerint a miniszterelnök azt fontolgatta, másik pozícióba buktatja Lázárt. Nem is volt véletlen tehát Lázár minapi parlamenti elszólása, miszerint „erőmet, képességeimet meghaladó feladatokat bízott rám a miniszterelnök”. Úgy tudjuk, Orbán leginkább az Információs Hivatal működésével kapcsolatban fejezte ki elégedetlenségét, miután meglepetésként érte, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Németország tandemben bírálta a magyar kormányt, illetve az ukrán–orosz konfliktus következményeiről sem kapott pontos képet. Ezekről az ügyekről a hírszerzésnek kellett volna előzetes információkat szolgáltatnia annak a hivatalnak, amely Lázár alá tartozik.

De Lázárnak annyi a feladata, hogy a hírszerzés irányítására már alig marad ideje, ezért is vetődött fel tavaly ősszel, hogy Lázárból belügyminisztert csinálnak, míg a Miniszterelnökség élére Rogánt vezényelték volna. Pintér azonban – fideszes és gazdasági kapcsolatainak segítségével – ellentartott ennek a törekvésnek.

Ezért, a személycseréket elhárítandó, megígérte a miniszterelnöknek, hogy az alá tartozó szervezetek bevonásával ő majd leszállítja Orbánnak azokat az információkat, amiket Lázár nem tudott. Ennek következménye az Alkotmányvédelmi Hivatal élén történt váltás. Egyelőre persze csak belföldön megszerezhető forrásokból dolgozhatnak a Belügyminisztérium alá rendelt szervek, de állítólag már asztalon van a javaslat, hogy a külföldi hírszerzés BM-hez történő visszasorolásával újra egy kézbe kerülne a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása.

Hogy mi motiválhatta a nyugdíjkorhatáron túl lévő belügyminisztert széke megtartásában, arról szórnak a vélemények, ám abban a legtöbb egyezik, hogy nem is elsősorban a pozícióját, hanem leginkább „örökségét” féltette Lázártól, és ha már menni kell, legalább olyan utódot akar a belügy élére, aki visszavonulása után sem veszi elő semmilyen ügyét. Hogy milyen ügyekre gondoltak fideszes forrásaink, arról csak találgatni lehet; mindenesetre a volt olajbűnöző, Portik Tamás az atlatszo.hu-nak adott figyelemre méltó interjújában azt találta mondani, hogy a nagy bizniszek mögött – például a Habony–Rogán kör esetében – ott állt a belügyminiszter is.

A személycserék tavaly év végén elmaradtak, nem függetlenül attól, bedurrant a tüntetési évad (a netadóval kezdődött), így a miniszterelnök a kormányátalakítás látszatától is óvakodott, hiszen ez azt üzente volna: a nép nyomására korrigálja politikáját.

A veszprémi Fidesz-vereség óta azonban újra napirenden van a kérdés, a Népszabadság tudni is véli, hogy a tavasz hoz némi kormányátalakítást, ami érintheti Hende Csaba honvédelmi miniszter pozícióját, de állítólag nem stabil a helye Seszták Miklós fejlesztési miniszternek, Fazekas Sándor agrárminiszternek és Trócsányi László igazságügy-miniszternek sem. Ugyanakkor – hívták fel a figyelmet forrásaink – a viszonylag ismeretlen szakminiszterek cseréje nem elég erős politikai üzenet, akkor főleg nem, ha a Fidesz az áprilisi tapolcai választást is elveszíti. Azt, hogy Orbán megértette, miért is elégedetlenek kormányával a választók, csakis valamely „nagykutya” pozícióváltásával tudja sugallni. Lázár pedig kétségkívül ilyen: nagykutya.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!