Zsákmányra éhesen

„A dohánylobbi erősebb volt” – az inkriminált mondat nem most hangzott el, amikor kiderült, hogy az évi 500 milliárd forintos piacot szabályozó trafiktörvény-tervezet társszerzője az egyetlen hazai tulajdonú vállalkozás, a Continental vezetője, hanem tavaly nyáron, amikor egy máig ismeretlen eredetű módosító javaslat az utolsó pillanatban törölte a dohányadót. Az azóta alkotmánybíróvá avanzsált Balsai István magyarázkodása előtt akkor is olyan értelmetlenül állt a közvélemény, mint most, amikor a trafiktörvényt a nevére vevő Lázár János Fidesz-frakcióvezető azzal érvelt, hogy az üzletember közreműködése maga a társadalmi egyeztetés. Amely egyébként – hogy, hogy nem – nem terjedt ki egyetlen szakmai, civil vagy érdekvédelmi szervezetre sem. A két esetet összeköti az is, hogy tavaly Hörcsik Richárd képviselő módosító javaslata jelentősen csökkentette volna a két adóemelési lépcsőt. A külügyekkel foglalkozó lelkész képviselő sem adó-, sem egészségügyi kérdésekben nem mutatott korábban semmiféle aktivitást, viszont ő Sátoraljaújhely egyéni képviselője. Itt működik a Continental Dohányipari Zrt. gyára, melynek tulajdonosai Hódmezővásárhelyhez és Szegedhez kötődnek – emlékeztetett a Vastagbőr blog. A Continentalban felügyelőbizottsági tag egyébként Dancsó József fideszes képviselő, aki a Hírszerzőnek az ezt firtató kérdésére tavaly azt nyilatkozta: „gyakorlatilag az a feladata az egyéni képviselőnek, hogy lobbizzon”.

Egy államtitkár viszont ezt bizonyosan nem érezte feladatának: Ángyán József. Az agrártárca nemrég lemondott tisztségviselője érdekében viszont hiába lobbizott több mint száz(!) ci­­vil szervezet, és hiába szeretett volna a miniszterelnökkel beszélni az államtitkár; Or­­bán Viktor hónapokon keresztül nem adott időpontot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egyik vezetőjének, és minden cécó nélkül elfogadta a lemondást. Ángyán azt írta: a társadalom túlnyomó többsége által támogatott programmal szemben „mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam, maffiacsaládok, spekuláns nagytőkés oligarchák és volt tsz-esek, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos zöldbárók koalíciója jött létre”. Szerinte „az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt maffiahálózat mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig […] magam, munkatársaim, valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzeti vidékstraté­giánk e zsákmányszerzés útjában álltunk”, és mivel „gyökeresen” elkezdték átalakítani a vidékprogramot, azt „gazdasági érdekcsoportok üzleti tervévé züllesztették”, és Ángyán érezte, hogy „elfogyott körülötte a levegő”. A politikus idézte Orbán egy mondatát, amely szerint a „gazdasági elitet távol kell tartani a politikai döntéshozataltól”, amely szerinte jelzi, hogy a miniszterelnök is érzékeli a konfliktust.

Ennek legalábbis ellentmondani látszik, ami a fejlesztési tárcánál történik. Hiába nyert Matolcsy György gazdasági miniszterrel szemben oly sok csatát Fellegi Tamás, végül lemondásra kényszerült: nem cáfolt sajtóhírek szerint a miniszternek több konfliktusa is támadt azzal a több nagy állami vállalattal is kapcsolatban álló gazdasági érdekcsoporttal, amelynek meghatározó figurája Simicska Lajos és Nyerges Zsolt. Az utód, Németh Lászlóné a mai napig kerüli a nyilvánosságot, ami legalábbis furcsa egy olyan az időszakban, amikor például bezárja komáromi gyárát a Nokia és csődbe megy a Malév – mindkettő elég sajátos körülmények között. A „bujkálás” valószínűsíthető oka, hogy Némethnének nincs diplomája, és eddig jóformán csak annyit tudunk a tevékenységéről, hogy Nyerges korábban állatorvosként dolgozó testvérét, Nyerges Attilát maga mellé vette politikai főtanácsadónak. A Blikk pedig a héten írt arról, hogy noha eredetileg havi nettó 29,6 millió forintot nyert a pályázaton a Századvég cégcsoport, végül több mint duplájáért kötöttek velük szerződést: három éven keresztül havi nettó 68,3 millió forint értékben adhat tanácsokat a tárcának, vagyis összesen több mint 3,1 milliárd forinthoz juthat.

A jelenség nem új keletű: még felsorolni is sok lenne azokat a Fidesz-közeli vállalkozásokat, amelyek az elmúlt két évben jutottak zsíros állami megrendelésekhez, és tavaly nyáron hosszú cikkben írtunk arról, hogy gazdasági érdekcsoportok is alakíthatják a magyar törvényeket, mivel gyakran az utolsó pillanatban, és igen érdekesen változnak a rohamtempóban készülő jogszabályok. Az egyes gyógyszergyáraknak, kiskereskedelmi áruházláncoknak, energetikai cégeknek, élelmiszer-gyártóknak kedvező módosítások mellett januárban hatályba lépett az új közbeszerzési kerettörvény, amely a Transparency International és szakértők szerint az eddiginél nagyobb teret enged a közbeszerzési korrupciónak. Nem csak azzal, hogy átláthatatlanabbá vált az eddigi rendszer, hanem azzal is, hogy akár tízmilliókat is fizethet előre az a cég, amely egy milliárdos közbeszerzés egynél több elemét kifogásolja. Az üvegzsebtörvény megszüntetését pedig csak a miniszteri biztos igyekezett cáfolni: szerinte az új Polgári törvénykönyvben azért nem szerepelnek már az azzal kapcsolatos rendelkezések, mert azok átkerülnek az adatvédelmi törvénybe. De ha nem, akkor sincs miért aggódni: visszaszorulóban van a korrupciót elősegítő magatartásforma – jelentette ki az Amerikai Kereskedelmi Kamara budapesti rendezvényén október végén Pintér Sándor belügyminiszter, akinek a volt cége, a Civil Biztonsági Szolgálat sorra nyerte az immáron milliárdos összegűre hízott állami megbízásokat.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!