Le a megszokásokkal! Le a tévhitekkel! - Novák Hunor a 'megmondó orvos'

– Az orvoslás Csernus Imréjének tartják. Miért vállalta a megmondóember szerepet?

– Nem tartom magam megmondóembernek, valójában csak közvetítőként ismertetem a tudományos tényeket. A „felvilágosító” munkám onnan indult,  hogy sok fogzástól szenvedő gyereken láttam borostyán nyakláncot, amit veszélyes hóbortnak tartok, és megírtam a véleményemet – Csupor Dezső szegedi gyógyszerész hasonló témájú írása nyomán. A cikkemet felkapták, érezhető volt, hogy nagy az igény az ilyen jellegű tájékoztatásra, ezért folytattam az írást. Tanulni akartam, ezért álltam neki az információszerzésnek és -közreadásnak, ami a tényeken alapuló orvoslás alapja. Az egyetemen például nem találkoztam középfül- vagy mandulagyulladással, főként ritka betegségeket mutogattak, ezért a gyakori betegségekhez nem értettem, csak elméletben tanultam róluk. Ezen az arányon kellene változtatni az oktatásban.

– Mennyire elterjedt szemlélet itthon az evidence based, azaz a szokások helyett a tényeken alapuló gyógyítás?

– Szakmai szervezetek már egy ideje ezt a szemléletet képviselik. De nagyon nehéz változtatni a bevett, évtizedes rutinokon. Sok orvos mellett én is azon dolgozom, hogy ez megtörténjen. A „mi így szoktuk” nem szakmai érv. Például a vírusos betegségek spontán elmúlnak, a legtöbb esetben ilyenkor semmilyen gyógyszer nem szükséges. Sok gyógyszerről derül ki, hogy nem hat, mellékhatásai vannak, én ezt kimondom, és persze sok gyógyszergyárat magamra haragítok.

– Perelték már be, vagy próbálták „megváltoztatni” a véleményét?

– Nem érkezett banki utalás, ha erre gondol. Nem akarok termék- vagy reklámarc lenni, bár volt ilyen megkeresésem. Még nem pereltek be, de több gyógyszergyár akaszkodott rám, ám egy kiváló ügyvéd segít nekem. Cenzúrázni próbálnak, de nem hagyom magam, nem hátrálok meg. Nem személyes véleményt, hanem tudományos tényeket írok le, magyar és külföldi gyermekgyógyász protokollok alapján, ezért szakmabeliek sosem támadtak. Sok konfliktussal jár, ha állóvízbe követ dobunk, de vállalom. Muszáj nyilatkozni is, különben a sarlatánok hangja lesz a hangosabb a tudománnyal szemben.

– Írásaiban a sarlatánok közé sorolja a homeopátia népszerűsítőit is, pedig a termékeket gyógyszertárakban is lehet kapni.

– Sajnos így van, de azért lehet kapni, mert van rá kereslet és jó üzlet, nem azért, mert hatásos. A nemzetközi szakirodalom állásfoglalása egyértelmű: a vizsgálatok szerint a homeopátia teljesen hatástalan, csak placebo. Ugyanakkor a nem kellően ellenőrzött gyártás során szennyezőanyagok kerülhetnek a készítményekbe, súlyos problémákat, sőt halált is okozott már. Azért is veszélyes, mert általában oltásellenes attitűddel párosul.

– A romániai kanyarójárvány bizonyító erejű lehet a szkeptikusok számára? Netán veszélyes lehet ránk nézve?

– Nálunk kötelező a kanyaró elleni oltás, de sajnos vannak orvosok, akik jó pénzért bepecsételik a könyvbe, hogy beadták, de a csapba öntik az oltóanyagot. Most ugyan békeidő van itthon a járványok terén, de ha nő az oltásellenesség, könnyen újra kialakulhatnak.

– A ló másik oldaláról is „jelent”: a túl sok és ártó gyógyszerhasználat, a fölösleges antibiotikum-szedés ellen is felemeli a hangját.

– Ez világprobléma. A szülők nem akarják azt hallani egy orvostól, hogy a vírusfertőzéssel nem tudunk mit kezdeni, várni kell, míg elmúlik. E helyett követelik az antibiotikumot, és sajnos sok háziorvos fel is írja, mert kiszolgáltatott helyzetben van, fél, hogy máshoz viszik a gyereket, ami fizetéscsökkenést is jelent számára a finanszírozási rend miatt.

– Mely téma okozta eddig a legnagyobb vitát a honlapján?

– A homeopátia témaköre, illetve a lázcsillapítással kapcsolatos modern nézetek, amelyek miatt „gyerekgyilkosnak” is neveztek. Vannak olyan tévhitek, hogy a láztól megfő az agy, kicsapódik a tüdő, sok szülő ezt hiszi és terjeszti is. Nagyon nehéz meggyőzni őket, hogy ez butaság, hiába olvasom fel nekik a szakmai ajánlásokat is.

– Azt könnyebben elfogadják, hogy a kalcium nem csodaszer?

– Sajnos itthon sok orvos is javasolja a kalciumot torokgyulladásra. Pedig ilyen esetekben teljesen hatástalan, ezt már komoly szakmai szervezetek is kimondták. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet adatai szerint egy év alatt több mint egymilliárdos üzletet generál a felesleges indokkal felírt kalcium. A kalciumimádat hungarikum, amit külföldön tágra nyílt szemmel néznek.

– Nálunk hogyan terjedt el ez a tévhit, hogy a kalcium hatásos az allergiás roham enyhítésére?

– Volt egy antihisztamint tartalmazó készítmény, aminek a kalcium benne volt a nevében, és ez tényleg csökkentette az allergiás reakciókat, de beszüntették. Később lett egy nagyon hasonló nevű kalciumos pezsgőtabletta, amit elkezdtek allergiára használni. Eddig nem bolygatták meg kellően ezt a témát, a szokás professzorról szállt orvosra, anyáról gyerekre. Holott küzdeni kell a változásért, az elavult szokásokon muszáj változtatni.

– Mi a következő tévhit, ami ellen harcot indít?

– Fülmelegítés, fülfelszúrás, mandulakivétel, orrszívás. Ezek nálunk nagyon elterjedtek, érdemes megnézni a tudományos hátterüket. Túl sok fölösleges műtétet hajtunk végre (például császár- és gátmetszés), ennek köze van a hálapénzhez is: minél nagyobb a vágott seb, annál vastagabb a boríték.

– A honlapján olvasható: nem azt mondom, amit a szülő hallani akar, hanem az igazat. Feloldaná az ellentétet?

– Irreális elvárás, hogy az orvos nem tévedhet és mindent azonnal meggyógyít. Százszázalékos diagnózist csak ritkán lehet felállítani, és olyan is van, hogy nem jövök rá, mi a baj. A szülő azt szeretné hallani: ha ezt beszedi a gyerek, egyből meggyógyul, nem lesz a gyógyszernek mellékhatása, és írjak fel immunerősítőt, amitől nem lesz többé beteg. Ez utóbbi nem is létezik, csupán marketingfogás. Az ilyen készítmények reklámjai is feltételes módot használnak: az immunrendszert erősítheti, hozzájárulhat stb. De ezek lózungok. Ha lenne is immunerősítő „tabletta”, az annyira megerősítené a szervezetet, hogy a saját szerveinket is megtámadná, autoimmun betegségeket okozva. Mondjuk, mint egy feldühödött pitbull, ami ha bepörög, a gazdáját sem kíméli. A vérnyomás, a vércukor mérhető, az immunerősítés azonban nem.

– De ha egy gyerek indokolatlanul sokat beteg, az jelzésértékű…

– A gyakori gyerekbetegségek is normálisak, ahogy az is, ha a biciklizni tanuló elesik. Hogy mi a kóros, arra sincs konkrét szám, egyéni esettől függ. Ha például többször van tüdő- vagy vesemedence-gyulladása, akkor annak érdemes utánamenni. Amik alakítják a gyerek immunrendszerét: változatos táplálkozás, mozgás, sok és rendszeres alvás, anyatejes táplálás, védőoltások és télen a D-vitamin.

– Nagyon fiatal. Elég erősnek érzi a tudását, tapasztalatait, hogy ennyi vitába beleszálljon, akár kollégákkal szemben is?

– Nagyon sokat kell még tanulnom, azonban fontos, hogy leszámoljunk a tekintélyelvűséggel: nem az számít, ki hány éves, mi a titulusa, hanem kizárólag a tudományos tények és a szakmai szervezetek állásfoglalásai a mérvadóak. Én ezeket képviselem, a modern orvoslást népszerűsítem.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!