Halottak, sérültek, közlekedési káosz. Alig kezdődött el a nyár, és Európában tucatszám szedi áldozatait az egyik legfélelmetesebb természeti jelenség. Belgiumban hárman haltak meg, amikor egy utasokkal zsúfolt vonat belerohant egy tehervonatba. Az ok: villám rongálta meg a jelzőberendezést. A németországi Aichwald településen 13 embert szállítottak kórházba villámcsapás miatt, mert nem tudtak időben elmenekülni a hirtelen jött vihar elől a község sportpályájáról. Németország nyugati részén, a Köln melletti Mendigben rendezett Rock am Ring fesztiválon 42 emberbe csapott bele a villám, egyikőjüket újra kellett éleszteni. Ehhez képest semmiség, hogy Moszkvában a Seremetyevo repülőtéren három parkoló repülőgépbe csapott bele a villám, használhatatlanná téve két Airbust és egy Szuhoj Superjetet.

A Földet naponta csaknem 45 000 zivatar ostromolja nyolcmillió villámmal. Az évi hárommilliárd villámcsapás háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel és erdőtüzeket okoz (csupán az Amerikai Egyesült Államokban átlagosan tízezret). Ennek ellenére a villámcsapás túlélhető. Körültekintés és szerencse kell hozzá.

Villámlik, mennydörög

„Mondtam már, hogy hétszer csapott belém a villám? Egyszer, amikor a kutyámat sétáltattam. Nem látok már sokat a szememmel, a fülemmel is alig hallok. Néha fogalmam sincs, hol vagyok. Mindig elfelejtek valamit. De tudod, mit? Isten mindig emlékeztet arra, milyen szerencsés vagyok, hogy élek” – mondja Benjamin Button a róla szóló filmben, egyszerre két tévhitet is eloszlatva. Az első, hogy a villámcsapást nem lehet túlélni. Miközben a nemzetközi statisztikák szerint 90 százalékos a túlélési esély – ha van a közelben másik ember, aki segít. A legtöbb villámcsapás ugyanis nem közvetlenül éri az embert. Gyakoribb, hogy a közelünkben lecsapó villámot a föld vagy a víz vezeti. Így viszont csak közvetett a hatás. A legtöbb esetben az elektromos töltés nagy része a bőr mentén lefutva földelődik, belső szerveket ritkábban károsít. Persze a sérültet azonnal orvoshoz kell vinni, hiszen a szívritmuszavar, a légzőizmok bénulása, az égési sérülés nem gyerekjáték. A másik tévhit az, hogy a villám nem csap kétszer ugyanoda. Csap. Az Empire State Building épületébe egyszer 15 percen belül tizenötször csapott bele. Egy Roy Sullivan nevű amerikai férfiba pedig, aki a Shenandoah Nemzeti Parkban dolgozott, hét különböző alkalommal csapott bele. Mindet túlélte.

A világ legvillámosabb részén, az Egyenlítő mentén több településen gyakorlatilag egész évben villámlik. A dél-amerikai Maracaibo- tó környékén egyetlen négyzetkilométeren évente több mint 232-szer csap le a villám. A kongói Kifuka faluban pedig 152-szer.

Ehhez képest Magyarország a kanyarban sincs: nálunk országos átlagban 2 és fél villám jut egyetlen négyzetkilométerre – leginkább a Duna és a Tisza között, a Nyírségben és a Viharsarokban számolhatunk 5-6 lecsapó villámmal. A leggyakrabban júniusi délutánokon, sötét és magas viharfelhőkből, miközben a villámcsapások 10 százaléka verőfényes, kék égbolt mellett következik be.

A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés. Két fajtája van: a felhő-felhő közötti (ebből van több), és a felhő-föld közötti. Utóbbit hívjuk lecsapó villámnak. Áramerőssége 20-30 ezer amper, de mértek már 300 ezer amperes villámot is. Sebessége 180 km/másodperc, hőmérséklete körülbelül 30 ezer Celsius-fok. A villámok felmelegítik a körülöttük lévő levegőt. Ez hirtelen kitágul és összeütközik a környező légtömegekkel. Az így keletkező robajt hívjuk mennydörgésnek.

Fusson, ki merre lát!

A villám elől legjobb, ha egy közeli épületbe vagy zárt gépjárműbe menekülünk, ott biztonságban lehetünk. Az autókat az úgynevezett Faraday-kalitka elve védi, vagyis a villám hiába csap bele a karosszériába, a bent ülők ebből semmit nem érzékelnek. Ugyanez a helyzet a repülőgépekkel is, bár a statisztikák szerint minden rendszeres kereskedelmi járatot évente átlagosan egyszer villámcsapás ér, igaz, ezek egyike sem okoz balesetet. (Kivéve az olyan extrém eseteket, mint a seremetyevói.)

Ha nincs hova menekülnünk, akkor mindenképpen kerüljük a kiemelkedő tárgyak (oszlop, torony, fák, elektromos távvezeték), illetve vízfelületek közelségét. A lecsapó villámok általában ezeket keresik, kivéve vízpart közelében. A nedves talaj és aljnövényzet vonzza a villámokat. Magashegyi túránál keressünk törmelékes kőzettel borított helyet, üljünk le, zárjuk össze lábainkat és tegyük a fülünkre a kezünket (ezzel csökkenthetjük a halláskárosodást). Kerékpáros túrázók szálljanak le a nyeregből, menjenek távol a biciklitől.

Közvetlenül a villámcsapás előtt sercegést vagy recsegést lehet hallani, bőrünkön felállhat a szőr vagy bizsergést érzünk rajta. Ha csoportban vagyunk, szóródjunk szét, és guggoljunk le úgy, hogy az emberek között legyen 4-5 méter távolság. Ha az egyik csoporttagot villámcsapás éri, a többiek segíteni tudnak rajta.

Épületen belül is tehetünk óvintézkedéseket. Szakértők azt tanácsolják, hogy maradjunk távol a vízvezetékektől, ajtótól, ablakoktól, ne használjuk a vezetékes telefont, a kézmosót, a zuhanyzót, a fürdőkádat. Az utolsó, hallható villámcsapás után még várjunk 30 percet, és csak aztán folytassuk normál tevékenységünket. Érdemes túlfeszültségvédelemmel ellátott konnektort használni, mert ha nem is a közeli vezetékrendszerbe csap a villám, lehet akkora pillanatnyi feszültségemelkedés, ami tönkreteheti az elektromos készülékeket.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!