Fél évvel a hálapénzt tiltó jogszabály életbe lépése után szinte valamennyi kórházban ugyanúgy „csúsznak” a borítékok – főigazgatói engedéllyel. Úgy tudjuk, csak az egyházi fenntartású intézményekben nem kaptak engedélyt erre az orvosok, ott ehelyett leginkább alapítványi támogatást kérnek.
Érezhetően csökken, de továbbra is szinte mindenütt legális a hálapénz – legalábbis a kórházakban dolgozók szerint. Jelenleg a lakosság az egészségügyi kiadások harmadát, vagyis éppen háromszor annyit fizet ki zsebből, mint a rendszerváltás hajnalán. Ugyan ennek mind nagyobb része kerül magánszolgáltatókhoz, de még mindig jelentős összegek lapulnak a borítékokban. Tavaly nyár közepe óta a Munka törvénykönyve szerint a hálapénz elfogadása bűncselekmény – kivéve, „ha a tilalom alól a munkáltató felmentést ad”.
Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke adott elsőként zöld lámpát a hálapénznek, majd sorra követte őt a többi vezető. Néhányan ugyan berzenkedtek: nem elfogadható, hogy a kórházi vezetők „nyakába varrják” a döntést, de végül sorra kiadták az igazgatói ukázt. Csiba Gábor, a Stratégiai Kórházak Szövetségének elnöke, a miskolci kórház vezetője szerint nemigen volt más választásuk. Van, aki persze így sem fogad el, ő is 8-10 ilyet ismer a nála dolgozó 410 kollégából. Igaz, a borítékok is egyre vékonyabbak és szűkül is az a kör, ahol „adakozók” a betegek, az azonban biztos: a törvény hatályba lépése óta eltelt fél évében sem fehéredett, de még csak nem is szürkült ki a hálapénz piaca, ugyanúgy „láthatatlanul” csúsznak a pénzek az orvosi zsebekbe.
A nyári szigor csakis az egyházi fenntartású intézményekben jelenthetett változást, ott ugyanis nem kaptak engedélyt a dolgozók, hogy elfogadják a betegek „háláját”. Név nélkül nyilatkozó orvosok, ápolók beszéltek arról, hogy kórházaikban a borítékoknak nincs helye, legfeljebb az intézményük fenntartására létesített alapítvány számlájára fizethet hálából, aki adni szeretne. Jóllehet, egy korábbi felmérés szerint a paraszolvencia az egyházi kórházakban is létezik. Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának tanszékvezető docense készített a Budai Irgalmasrendi Kórházban felméréseket. Ezekből kiderült: ahogy az egyházakban hagyomány a hívek adakozása, úgy a kórházaikban is csúszik időnként a boríték a köpenyek zsebébe.
Az egyházi kórházakról egyébként korábban is az a kép élt, hogy nem illendő a hálapénz, egy korábban készült felmérés szerint viszont nagyon is világi gyakorlat folyt ezekben az intézményekben is. Az orvosok nehezen tudják eldönteni, hogy a beteg által fizetett jövedelemkiegészítés minek minősül. A válaszadók 65 százaléka szerint a kórházon belüli szállításért a betegek nem hálapénzt, hanem borravalót adnak. Az orvosok többsége önmagára vonatkoztatva elvetette a borravaló-értelmezést, és 94 százalékban gondolták úgy, hogy hálapénzt kaptak.
A Budai Irgalmasrendi Kórházban olyan megoldáson gondolkoztak, amelyben a betegnek lehetősége van a hálája kifejezésére, az azonban mégsem kerülne a pénzébe, miközben a dolgozók jövedelme kiegészülne a korábban hálapénzként szerzett bevétellel, ráadásul mindez legálisan. A betegek meghatározott számú zsetont kapnának – más-más címletben –, amelyet az orvosoknak, nővéreknek vagy más dolgozóknak adhatnak, akik azt pénzre válthatják. A forrást a rend biztosította – volna, merthogy pénz egyelőre nem volt a megvalósításához.
2009-ben a statisztikai hivatal 460 milliárd forintra tette azt az összeget, amit a lakosság közvetlenül az egészségügyre költött. Egy másik felmérés szerint pedig még ennél is jóval többet, 680 milliárdot fizetünk. Ebből, a különböző felmérések eredményét átlagolva körülbelül 56 milliárd forintot osztottak szét a hálás betegek az egészségügyben dolgozóknak. Egy friss tanulmány szerint minden ötödik páciens átlagosan 16 ezer 900 forinttal honorálja az orvosi viziteken a gyógyítást, a betegek fele pedig a kórházi ellátásért csúsztat borítékba átlag 37 ezer 300 forintot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!