Holnap válik véglegessé a választási eljárási törvényjavaslat. A napról napra változó fideszes módosítók között nehéz kiigazodni, ezért a szavazás előtt csak az látszik biztosnak: a pártok eszköztárát jelentősen korlátozzák.
A választás napját 70-90 nappal előbb tűzi ki az államfő, de a kampány (plakátragasztás, szórólapozás, politikai hirdetés) csak a szavazást megelőző 50. napon kezdődik – a voksolás előtt 15 nappal zárul viszont a választási regisztrációs időszak, vagyis összesen 35 nap marad a pártok számára arra, hogy a feliratkozásra buzdítsanak. A fideszes többség által választott Nemzeti Választási Bizottság akár 4,6 millió forintra is bírságolhatja a szabályokat megszegő sajtótermékeket. A kampány definíciója ugyanakkor meglehetősen tágra sikeredett: „kampánytevékenység a kampányeszközök (plakát, szórólap, személyes megkeresés, gyűlés, politikai reklám) felhasználása és minden egyéb tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából”. Az jól látszik, hogy a kormánytöbbség nem erőlteti a regisztrációt: a múlt héten elvetették azt az ötletet, hogy a jegyzők tájékoztassák az állampolgárokat, az egyik friss módosító szerint pedig a Nemzeti Választási Irodának sem kell a feliratkozási időszak kezdete előtt, 2013 augusztusában levelet küldenie minden választásra jogosultnak – a szövegben csak annyi maradt, hogy a „megfelelő időben és módon” tájékoztatni kell a választókat –, bármit is jelentsen ez. A Fidesz a kampánytól is megkímélné a választópolgárt: a hivatalos, 50 (illetve a szavazás napja előtt két nappal a választási gyűlést és a köztévés-rádiós hirdetéseket tiltó kampánycsend miatt lényegében 48) napos kampányban betiltják az országos kereskedelmi és a helyi csatornákon, valamint az interneten megjelentetett politikai reklámokat – ezeket csak a közszolgálati média teheti közzé az országos listát állító pártok esetében. A jó hír, hogy ingyen, viszont a 48 nap alatt naponta 12,5 perc jut az összes pártra 4 tévé- és 3 rádiócsatornán. (A kormány hirdetései ebbe természetesen nem számítanak bele.) A nyomtatott sajtóban szigorú szabályokhoz kötnék a hirdetéseket: a lapoknak előre bejelentett tarifák szerint kell eladniuk felületüket a pártoknak. Így a semmi által nem korlátozott plakátolás lesz az első számú kampányeszköz – a pártok a jelentős részben éppen Simicska Lajos kezében lévő közterületi reklámcégeknek perkálhatnak, ha hirdetni akarnak. A szórólapozást és a személyes korteskedést még a kampánycsend idejére sem tiltják be.
A kormányoldal a közvetlen politikai kampányt (az aktivisták az utcán vagy otthonukban szólítják meg a választót) preferálja: ennek eszközeként továbbra is lehetővé teszik, hogy a pártok és jelöltek (egyhavi minimálbérnek megfelelő összegért) megvásárolják a regisztrált választók listáját. A törvényjavaslat azonban lehetővé teszi, hogy a választók a feliratkozáskor megtilthassák a pártoknak, hogy bármilyen módon megkeressék őket. A pártok saját adatbázisára vonatkozó szabályokat nem részletezte a Kubatov-listát vezető Fidesz képviselőinek javaslata – és akkor még nem beszéltünk az adatvédelmi szempontból meglehetősen aggályosan kezelt nemzeti konzultációs kérdőívekről.
„Nyoma sincs annak a cinikus profizmusnak a választási eljárási törvényjavaslatban és az ahhoz benyújtott módosítókban, mint amelyet a választójogi törvényben produkált a Fidesz – lásd a választókerületek Fidesz-szavazókra szabását, az ellenzéki összefogás ellehetetlenítését. Azért a cinizmusból jó sok maradt: a kapkodó, időnként egymásnak ellentmondó fideszes módosító indítványok iránya azért így is világos: a kampány nyilvánosságát szűkítő, a nemzetközi jog szempontjából megfoghatatlan, a Fidesz vélt érdekeit kiszolgáló ötletek érkeznek az Országgyűlés elé” – nyilatkozta lapunknak Szigetvári Viktor. A kampányszakértő, egyben a bejegyzés alatt álló Haza és Haladás Egyesület alelnöke szerint ugyanakkor az a világ vicce, hogy a legfontosabb elem, a kampányfinanszírozás nem jelenik meg sem az eredeti, sem a módosító javaslatokban. „Nyilvánvalóan abban érdekelt a Fidesz, hogy az ellenfél felkészülését a lehető legjobban megnehezítsék, ezért várnak még a kérdés rendezésével” – vélekedett Szigetvári, cinikusnak nevezve a kormányzó párt hozzáállását. Ugyanakkor érthetetlennek tart egy sor apróságot, amelyek szerinte részben figyelmetlenségből, részben dilettantizmusból erednek. Példaként említette, hogy a pártoknak két embert kell delegálniuk a szavazatszámláló bizottságokba (amelyek eddig is gyorsan végeztek munkájukkal), hogy a szavazólap érvényességét igazoló pecsétet csak a bal felső sarokba lehet nyomni, illetve hogy a jegyző személyesen keres fel minden regisztrálni akaró állampolgárt (ezt a napokban a mozgáskorlátozottakra, idősekre és a betegekre redukálták – nekik kérniük kell a „szolgáltatást”). A kampányban kis túlzással mindent betiltani akaró korlátozásból viszont szerinte káosz lehet, ráadásul a Fideszre is visszaüthet: „ha tényleg betiltják a legtöbb hirdetést, kivéve a kormányzati hirdetéseket, attól még a fagyi visszanyalhat” – fogalmazott Szigetvári.
Áder János aláírta a választási regisztrációról szóló második alaptörvény-módosítást, így immár hivatalos: a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók személyesen vagy elektronikus úton, az internetes ügyfélkapun, a határon túl élő állampolgárok pedig levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a parlamenti választást megelőző tizenötödik napig. Így egy esetleges későbbi alkotmánybírósági eljárást is ki lehet játszani: ami része az alaptörvénynek, az nem lehet azzal ellentétes. A névjegyzéket minden országgyűlési választás előtt meg kell majd újítani. A kormánypártok választási eljárási törvényjavaslata a Magyarországon élőknek is lehetőséget adna a levélben történő regisztrációra – igaz, csak két hétig, a választást megelőző év szeptemberében –, de a módosított alkotmányban ez nem szerepel.
-
Elhalasztaná a polgármester-képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok életbe léptetését a Fidesz: a 2014. tavaszán megválasztott országgyűlési képviselőknek csak akkor kell választaniuk két posztjuk között, ha később ismét polgármesterré választják őket. Ez a milliós pluszjövedelem mellett azért is kedvező a mostani tisztséghalmozóknak, mert így akkor sem esnek két szék között a pad alá, ha nem nyernek az önkormányzati választáson.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!