Lelakott bolygó - Szélsőséges időjárás szezonja: kiszáradnak az ivóvízkutak.
Változik a világ. Van az úgy, hogy mi, emberek változtatunk rajta anélkül, hogy tudnánk, mit miért teszünk, de be kell látni, vannak olyan dolgok földön s égen, ami tőlünk függetlenül zajlik – s amihez vagy alkalmazkodunk, vagy elfogadjuk, hogy mi, emberek is csupán egy fejezet vagyunk a Föld életében.
Hat ugrás, amely átalakította a világot
1. A tűz használata
Ez kizárólag az ember sajátja. Miért fontos a tűz használata a környezet átalakítása szempontjából? Azért, mert a tűz által elégő fa az első olyan erőforrás, ami nem csak a fizikai erőnkön alapul. Használatával az ember a túlélési esélyeit tudja növelni.
Hogy miként? Például a tűz elriasztja az emberre veszélyes ragadozókat. A tüzet használjuk a sütéshez, főzéshez is, ami által emészthetővé válik sok olyan étel, amit nyersen nem tudunk elfogyasztani. Az ember szervezetének legnagyobb energiafelhasználója, az agy mérete a tűz használatának kezdete óta egyötödével növekedett.
Nagyobb túlélési esély esetén gyorsabb a szaporodás is. Több embernek pedig több táplálékra van szüksége, vagyis jobban igénybe veszik a környezetüket. És hogy mióta? A tűz használatának közvetlen bizonyítékai 250 ezer évre nyúlnak vissza. Ekkor már bizonyosan megkezdődött a bioszféra ember általi átalakítása – amely napjainkban csúcsosodik ki.
2. A beszéd kialakulása
A környezet átalakításának fontos lépése a nyelv használata, hiszen általa hatékonyabbá vált a kommunikáció. Ez pedig a korábbinál sokkal eredményesebb vadászatot tett lehetővé. Kialakulásának ideje a kutatók között vita tárgya. Negyvenezer éve már bizonyosan beszélt az ember, mivel a kialakulása szorosan összekötődik a művészetek megjelenésével. Miért biztos ez? Azért, mert a művészet nem létezhet elvont gondolkodás nélkül, annak pedig feltétele a beszéd.
A vadászat is hatékonyabbá vált a beszéd által. Több táplálék jutott, ami által gyorsabban szaporodott az ember – s egyre több helyen jelent meg a Földön. Az állatok pedig nem tartottak az addig ismeretlen, két lábon járó jövevénytől, ami sok faj végzete lett. Ausztráliába bő ötvenezer éve ért az ember, és a nagytestű – ötven kiló fölötti – állatok 9/10-ét néhány ezer év alatt kiirtotta. Amerikába 13-15 ezer éve jutott el az ember, a nagytestű állatok háromnegyedének végzetére. Mire tehát elkezdődött a modern értelemben vett történelem, az ember már alaposan átalakította a környezetét.
3. A mezőgazdaság megjelenése
Pedig a nagy átalakítás csak ezt követően, a mezőgazdálkodással kezdődött. Az ember az úgynevezett Termékeny Félhold – a mai Törökország, Irak – területén bő 10 ezer évvel ezelőtt kezdett növényt termeszteni, amelyet hamarosan követett az állattenyésztés. Csak érdekesség: az ember által termesztett első növény a tök volt.
A mezőgazdaság kialakulását gyorsította egyes területek túlvadászása, a raktározás „felfedezése”, no és megint csak a túlnépesedés.
Az ember természetátalakító tevékenységét általában ez utóbbi rovására szoktuk írni, de ne felejtsük el, hogy egymást gerjesztő folyamatról van szó: az egyre több ember egyre hatékonyabb élelmiszer-előállításra kényszerül – a rendelkezésre álló ennivaló annyi embert tart életben, mint korábban soha.
A mezőgazdaság kialakulása elkerülhetetlen, hiszen ugyanakkora területen nagyságrenddel több élelmiszer termeszthető, mint gyűjtögethető. Az ember egyre nagyobb ütemben irtotta, égette fel az erdőket, törte fel a füves területeket. A természet sokfélesége vészesen zsugorodni kezdett, hiszen a fajoknak csupán a töredéke szaporítható és fogyasztható.
4. Az államok kialakulása
Innen kezdve különösen felgyorsultak az események. A földművelés letelepedett életformát kívánt, ami lehetővé tette a fölhalmozást, az pedig az egyenlőtlenség kialakulásához, a társadalom rétegzettségéhez vezetett. A felesleg megjelenése által már nem kellett mindenkinek az élelem megszerzésével foglalkoznia, kialakultak a foglalkozási ágak, vagyis megindulhatott a specializálódás. És persze a még nagyobb mértékű szaporodás, ami újabb és újabb területek mezőgazdasági igénybevételét tette szükségessé.
A folyamat úgy 5500 évvel ezelőtt az első államok megjelenéséhez vezetett, benne a városokkal. A városokat élelemmel kellett ellátni, ami azt jelentette, hogy a talaj erejét elszállították vidékről – és csak egy része került vissza. A következmény: a talajok azóta is tartó szegényedése. Ehhez járult még az öntözés, ami szintén szegényíti a talajt, hiszen számos elemét kimossa. Az eredmény legszembetűnőbben az egykori Mezopotámiában figyelhető meg: az ókorban virágzó terület ma sivatag.
Közben az ember felfedezte a maga számára a fémeket, aminek a bányászata faigényes, tehát további erdőirtásokhoz vezetett. Ráadásul a hatékonyabb természetátalakító eszközök, például a patkó és az eke is megjelentek. A talajt védő növénytakarót a földművelő ember az év nagy részében eltávolítja, ami által védtelenné válik a szél és a víz ellen.
Még több lett az élelem, még több az ember.
5. Az európai hódtások kora
A 15–16. századi hódításokkal megkezdődött a globalizáció. Egy-két tucat haszonállat és -növény uralja a Föld mezőgazdaságát, az élővilág pedig tovább szegényedik. Az élelem mennyisége növekedett, a Föld még több embert tudott eltartani, a folyamat máig egy gyorsuló spirálra emlékeztet. A világ különböző tájain megjelentek az idegenhonos növények, amelyekkel nem tartottak természetes ellenségeik, így szaporodásuk ellen az ember küzd – több-kevesebb elszánással és sikerrel. A bioszféra pedig egyre szegényedik.
6. Tudományos-technikai-energetikai forradalom
Ez a korszak az 1700-as években, az ipari forradalom idején kezdődött, s valamennyiünk előtt ismert, hiszen napjainkban is tart. A tudományt a technika szolgálatába állította az ember, aki a természet energiáit – kőszén, kőolaj, földgáz – soha korábban nem látott mértékben használja. A hatékonyság a fellegekben jár – az ember szaporodásának nincs gátja, a fajok kihalása rekordsebességű – a bioszféra átalakítása kezd totálissá válni. Reménykedhetünk, hogy az ember számára nem végzetessé.
ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA - HARDI PÉTER
Visszafordíthatatlan beavatkozás
A klímakutatók 2015-öt jelölték meg a globális furcsaságok évének, s mivel a klímaváltozás visszafordíthatatlan folyamat, bele kell törődnünk, hogy mindennapossá válhatnak az extrém időjárási változások. Pedig azt hihetnénk, hogy az ember megtanulta uralni környezetét – de ez nincs így. Már a 2000-es évek is olyan súlyos természeti csapásokat hoztak, melyek a teljes 20. századot lekörözték. Az EMDAT nemzetközi katasztrófa-adatbázis összegzése szerint Magyarországon például a 10 legsúlyosabb, halálos áldozatokat követelő természeti csapás közül 7 már az ezredforduló után következett be, kettő pedig 1999-re datálódik. Már nem a globális felmelegedés a legnagyobb gond – sokkal inkább baj, hogy szélsőségesen változnak a hőmérsékleti viszonyok, hirtelen támadnak egyre erősebb viharok, nagy mennyiségű csapadék hull ott, ahol erre nem is számítanánk, máshol végleg elfogy a víz. Ennek oka az, hogy nő az átlaghőmérséklet, és ha a rendszerben több energia csoportosul, könnyebben alakulhat ki szélsőséges időjárás.
Fel kell tehát készülnünk például arra, hogy a jövőben más fauna és flóra vesz majd körül minket. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) közleménye szerint az állatfajok 20-30 százalékának „fokozott” esélye van a kihalásra, ha a világ középhőmérséklete több mint 1,5-2,5 fokkal emelkedik. A hőség és a szárazság 20 százalékkal is csökkentheti a mezőgazdasági termelést. Az észak-európai tengerpartok mentén mediterrán klímával számolhatunk, ami viszont akár 70 százalékkal növelheti az ottani terméshozamokat. Cserébe a borszőlők elterjedési területe északabbra tolódik, több híres borvidéken (Franciaországban és Spanyolországban) jelentős gazdasági visszaesés várható.
A növekvő erejű viharok miatt az óceánokon akár a 40 méteres hullámok is keletkezhetnek (jelenleg a 20 méteres már óriási), megnehezítve ezzel a teherforgalmat és a turistahajók dolgát is. A felmelegedő levegő megváltoztatja a légáramlások viszonyrendszerét, így 2050-ben a repülőgépeknek már kétszer több időt kell majd légörvényekben tölteniük, mint most.
Az extrém időjárás kihat az emberi egészségre is. A meleg napok száma a következő évtizedekben megtriplázódhat, így a hőség 257 százalékkal több halálesetért lesz felelős.
Klíma és vírus
Babéziózis: a maláriaszerű betegség melegebb környezetben jobban terjed Kolera: a baktérium a meleg vizekben él, így a jövőben nagy problémát okozhat Lyme-kór: a felmelegedés hatására egyre több rovar terjesztheti a betegséget Pestis: az esőzés és a hőmérséklet változása a rágcsálókon élősködő, betegséget hordozó bolhák életterét növelheti Sárgaláz: a klímaváltozással a betegséget terjesztő moszkitók új helyeken is megjelenhetnek
Először a víz fogy el – az olaj háborúja után jön a víz háborúja
Elvándorlás fenyeget
Egyre többen válnak hontalanná természeti csapások miatt. 1970-ben számuk még 5 millió körül mozgott, 2008 és 2013 között már 27 millió volt az éves átlag, a legsúlyosabb évben, 2010-ben pedig 42 millió ember. A helyzet pedig tovább romlik, az Északi- és Déli-sark jégtakarójának olvadása ugyanis 100 év alatt akár 58 centiméterrel növelheti meg a tengerszintet. Becslések szerint a század közepére 200 millió embernek kerül veszélybe az otthona a tengerek vízszintjének emelkedése, az áradások és az egyre intenzívebb aszályok miatt.
Kiribati, az aprócska csendes-óceáni szigetállam már most felkészült: 2000 négyzetméternyi biztonságos, a jövőben is vízszint felett maradó területet vásárolt magának a Fidzsi-szigeteken, ahová a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve már a következő generációnak jó eséllyel át is kell majd költöznie.
Az emelkedő vízszint ihatatlanná teszi a part közeli víztározó rétegek vizét is. És a vízhiányt Kínában, Ausztráliában, Európában és Amerika egyes részein az emelkedő hőmérséklet is növelheti, további 300 millió ember életét nehezítve meg.
Ioane Teitiota a világ első klímamenekültje. Története másfél évvel ezelőtt kezdődött, a kiribati lakos családjával azért kért menedékjogot, mert otthonát veszélyezteti az emelkedő vízszint. Kérését első körben az új-zélandi hatóságok elutasították, mert – mint mondták – nincs közvetlen fenyegetettségnek kitéve.
És amegoldások (?)
Az ember ma már képes esőt fakasztani, máshol elűzheti a csapadékot. A kulcsszó a geomódosítás, vagyis az időjárás befolyásolása. Kína 2013-ban már ötvenmilliárd tonna csapadékot idézett elő, az aszály kompenzálására és a búzatermés garantálására.
Az ázsiai nagyhatalom a felhőmagvasítás elnevezésű módszerrel kényszeríti a felhőket arra, hogy esőt hullassanak: rakéták és repülőgépek fedélzetéről ezüst-jodiddal, folyékony nitrogénnel vagy fagyasztott szén-dioxiddal bombázzák az eget, és a felhőkből kicsapódik a nedvesség. A módszert a 2008-as pekingi olimpia és a 2010-es sanghaji világkiállítás alatt is alkalmazták.
Az időjárás azonban fegyvernek sem utolsó. A The New York Times szerint az amerikai hadsereg már a vietnami háború idején 21 millió dollárt költött arra, hogy a létrehozott felhőkből esőt csiholjanak, s így tegyék járhatatlanul mocsarassá a Ho Si Minh-ösvényt, melyen a vietnami csapatok utánpótlásai érkeztek.
Békésebb vizeken
Az élelmiszer-problémákra már keresik a kutatók a megoldást. Nemrég például egy nemzetközi agrárkutatási szervezet, a CGIAR harminc klímabiztos babfajtát nemesített, melyek ellenállnak az extrém időjárásnak is. A bab a fejlődő országokban több mint 400 millió ember legfőbb fehérjeforrása. A kutatók még génmódosítási eljárásokat sem alkalmaztak, a babfajtákat hagyományos keresztezéssel nemesítették.
Lebukott a tagadó
A klímaváltozást az emberi tevékenység okozza, ebben a kutatók szinte kivétel nélkül egyetértenek. Az elméletnek vannak tagadói is, közülük a leghíresebb dr. Wei-Hock Soon, a Harvard-Smithsonian Center kutatója, aki szerint a felmelegedés elsődleges oka (leegyszerűsítve) nem az emberi tevékenység, hanem az, hogy a Nap erősebben süt. Csakhogy alig két hónapja kiderült: a tudós mintegy 1,2 millió dollárt fogadott el különféle olaj- és szénipari cégektől kutatásai finanszírozására. A cégek profiljukból fakadóan érdekeltek a klímaváltozás okainak szépítésében, így viszont Soon elmélete is minimum megkérdőjeleződik.
JÓ TUDNI
A természeti katasztrófák csökkentésének is van világnapja: október második szerdáját az ENSZ jelölte ki még 1987-ben, hogy ráirányítsák a figyelmet a katasztrófák okaira.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!