Új külsőt kap az ötezer és a kétezer forintos magyar bankjegy, de a rajta szereplő portrék nem változnak. A bankjegytörténelem azt mutatja, hogy – ha csak nem királyi sarjakról, nemzeti nagyságokról van szó – a nőknek és gyerekeknek kevés esélyük van pénzre kerülni. Kolumbusz Kristóf nem csak az arcát, a nevét is adta a pénzhez.
Lecseréli az ötezer és a kétezer forintos bankjegyeket a Magyar Nemzeti Bank, ezzel újabb fordulójához érkezik a „nemzeti pénzcsere” – 2014-ben a tízezres, egy évvel később a húszezer forintost frissítették fel. Az új bankókon maradnak a régi portrék és képek, ám a színük változik, és – hamisítás szempontjából – sokkal biztonságosabbak lesznek a korábbiaknál. Az ötezres sárgás színűre változik, mert a szakértők szerint az embereknek az a legfontosabb, hogy könnyen megkülönböztethessék a különböző címleteket. A hamisítás megelőzését új hologramfólia, rejtett kép, szinte csak nagyítóval látható mikroírás, valamint színváltós és irizáló nyomatok segítik.
A forint anyaga viszont marad papír (vagyis gyapot), miközben a világon egyre több országban már műanyagra nyomják a bankókat. Legutóbb szeptemberben Nagy-Britanniában debütáltak az új, polimeralapú ötfontosok, amit hamarosan követnek a tízfontosok is. A fő érvek a műanyag bankjegyek mellett az – azon túl, hogy így akár a mosógépet és a centrifugálást is túlélik –, hogy a különleges nyomdatechnológia miatt gyakorlatilag lehetetlen hamisítani őket, valamint tartósak és nem szakadnak.
Emellett tisztábbak is: sokkal kevesebb baktérium telepszik meg rajtuk, mint a papírpénzeken. Sok helyen a papír és a műanyag kombinációjára esküsznek, így az USA-dollár és az euró is a kettő kombinációjával készül. De polimeralapú bankókkal lehet fizetni Romániában, Ausztráliában, Izraelben, Kanadában, Új-Zélandon, Vietnamban, és olyan egzotikus helyeken is, mint Trinidad és Tobago vagy éppen Pápua Új-Guinea.
Nőt a pénzre!
Ha a pénz anyaga különösebben nem is érdekli az embereket, van valami, amit már sokan várnának: kerüljön végre nő magyar bankjegyre. Erről azonban egyelőre szó sincs, pedig már évekkel ezelőtt egy Facebookon szerveződött csoport azt követelte, hogy valamelyik címleten szerepeljen végre egy fontos női figura a magyar történelemből. (Erről korábbi cikkünk a Vasárnapi Hírek 2013/1. számában olvasható: "Női bankók" – a szerk.) A hamvába holt kezdeményezés ötlete román szomszédainktól származik, ahol civilek tizenkét olyan hölgyet neveztek meg, akit szívesen látnának a lejen. Az erőfeszítések nem értek célt – egyelőre szó sincs róla, hogy a már ismert férfi történelmi személyiségek mellé egy nő is felkerüljön valamelyik bankjegyre. Szerbiában viszont egy festőnő (Nadežda Petrović) portréja látható a 200 dináros bankjegyen, az ukránoknál pedig szintén nő (Leszja Ukrajinka írónő) látható a 200 hrivnyás papírpénzen. Magyarországon legkorábban csak egy új címlet vagy az euró bevezetése esetén várható, hogy női portré szerepeljen a bankjegyen – amire jelenleg kevés az esély.
Pedig ezt tényleg sokan szeretnék: 2012-ben egy blogon indítottak szavazást arról, kinek az arcmását látnák szívesen a pénztárcájukban a magyarok. A legtöbb szavazatot Zrínyi Ilona kapta, jócskán lemaradva követi őt Szilágyi Erzsébet, Sissi, Szent Erzsébet és Szent Margit, majd Mária Terézia, Ráskay Lea kódexmásoló domonkos rendi apáca, Péter Rózsa matematikus, valamint Dienes Valéria, az első magyar női egyetemi tanár. Korábban az Osztrák–Magyar Monarchia papírpénzein voltak nők, de ezek stilizált, eszményített alakok voltak. Valós figurák közül egyedül Mária Terézia szerepelt magyar területen használt pénzeken.
Elsöprő történelem
Pedig a legtöbb bankjegyen szereplő történelmi személyiség listáját jelenleg egy nő vezeti, aki nem meglepő módon II. Erzsébet angol királynő, akinek már nyolcéves kori portréja is helyet kapott bankjegyen. Hivatalos fizetőeszközökön szerepel hazája mellett Kanadában, Új-Zélandon és Ausztráliában, de korábban jamaicai, mauritiusi, kajmán-szigeteki, gibraltári pénzekre is rányomták, összesen több mint 20 ország bankjegyeit díszítette a portréja. A történelmi rangsor „második helyezettje” Kolumbusz Kristóf: jelenleg kilenc ország pénzén szerepel, de több helyen magát a pénzt is a konkvisztádorról nevezték el. Így korábban El Salvadorban, Costa Ricában pedig még ma is colón a használt valuta. Érdekes, hogy az egyetlen nem királyi származású nő, akinek sikerült felkerülnie több ország bankóira is, az Marie Curie, aki az euró bevezetése előtt az 500 frankoson szerepelt a férjével, és még jelenleg is az ő portréja díszíti a lengyel 20 ezer złotyt. A világ minden országában vita kíséri, ki érdemes arra, hogy a fizetőeszközökre kerüljön, ez alól csupán az autokratikus országok jelentenek kivételt, ahol egyszerűen az aktuális diktátort vagy uralkodót nyomják a pénzekre.
Az Európai Unió területén a mi 20 ezer forintosunk a legnagyobb bankjegycímlet. A világon valaha kiadott legnagyobb címletű bankó is magyar, ez az 1946-ban kiadott százmillió bilpengős volt, ami 100 kvadrillió pengőnek felelt meg, ez 10 a huszonhatodikon. A bankjegynek valódi értéke már forgalomba hozatalakor sem volt, az iszonyatos infláció miatt – arra bezzeg egy fejkendős nő portréját nyomták.
Káoszhoz és pánikhoz vezetett a múlt héten Indiában, hogy a kormány a korrupció elleni harc jegyében bevonta a két legelterjedtebb bankjegycímletet a forgalomból. Narendra Modi kormányfő a lakosság felkészítése és szélesebb körű tájékoztatás nélkül múlt héten bevonatta az összes ötszáz és ezerrúpiás bankjegyet, mivel ez a két legnagyobb címlet az országban, így ezekben bonyolódik az illegális üzletek nagy hányada, és az eltitkolt vagyonok nagy része is ilyen bankók formájában pihen. A biztonsági szempontból elavult bankjegyek bevonásával tulajdonképpen elő akarták csalogatni a lapuló fekete vagyont. Az indiaiaknak december 30-ig kellett volna átváltaniuk a pénzüket más címletekre, közben a kormány bevezeti a biztonságilag már fejlett új ötszázast, valamint egy kétezres bankjegyet. A szakértők által gazdaságpolitikai ballépésnek tartott akcióval gyakorlatilag használhatatlanná tették az ország készpénzvagyonának 86 százalékát. Olyan ez, mintha Magyarországon egy csapásra eltörölnék az öt- és tízezrest. Az intézkedés pánikot váltott ki az indiaiak körében, a bankautomaták előtti tülekedésnek halálos áldozatai is vannak, de voltak, akik öngyilkosok lettek, mert azt hitték, vagyonuk egyszerűen köddé válik így. A káosz oka, hogy az automaták szinte azonnal kifogytak, ezért a hatóságok korlátozták a naponta felvehető pénz mennyiségét, márpedig az országban a tranzakciók nagy része készpénzben zajlik, így most gyakorlatilag leállt a gazdaság. A földtulajdonosok nem tudják kifizetni a napszámosokat, a boltok bezártak, a kamionosok leálltak, mert nincs miből benzint venni, több mint 300 millió indiainak okmánya sincs, amivel igazolhatná magát, és beválthatná a pénzét. A „fehérítési akció” borítékolhatóan kudarcra van ítélve, a nagy vagyonokat ugyanis inkább nemesfémben, ingatlanban tartják, ráadásul Indiában az emberek mindössze egy százaléka fizet jövedelemadót.
Létezik egy hely, ahol biztosan nem rakhatjuk a bukszánkba a fizetőeszközt, mert megmozdítani is nehéz őket. A Mikronéziai Szövetségi Államokhoz tartozó Yap szigetén az őslakosok nagy kőtömbökkel fizetnek egymásnak. Az akár többméteres átmérőjű, középen lyukas kövek értékét a méretük mellett az határozza meg, hogy mennyire kalandos, nehéz úton jutottak el Yapra, a legtöbbet ugyanis más szigetekről, hajókkal szállították oda. 
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!