Leveszik a terhet

Egyre dagad a Ryanair fapados légitársaság körüli botrány, miután múlt vasárnap, immár másodszor nem fértek fel a Budapest–Las Palmas járatra az utasok csomagjai az érvényben lévő súlykorlátok miatt. A gép azért sem léphette át a súlyhatárt, mert a 3669 kilométerre fekvő célállomás Gran Canaria szigetén az Index.hu által megkérdezett szakemberek szerint az adott repülőtípus „hatótávolságának a szélén van”. Arról nem is beszélve, hogy üzemagyagot kell tartalékolni arra az esetre, ha valamiért máshol kellene leszállnia a repülőgépnek, amelyet – ha átlépi a megengedett súlyhatárt – kizárólag a csomagok lepakolásával lehet könnyebbé tenni.

Rendszerszintű gondok

Nyilvánvaló, hogy első a biztonság, de ez nem vigasztalja a nyaralókat, akiknek napokat kellett eltölteniük a bőröndjeik nélkül (a Ryanair hét közben kiszállította a csomagokat), így a legtöbben arra panaszkodnak: a társaság tönkretette a nyaralásukat. Sokan azonban úgy döntöttek, hogy neki sem vágnak az útnak a holmijuk nélkül, inkább leszálltak a gépről, mások az utolsó pillanatban a gép mellett igyekeztek kivenni a bőröndjeikből a feltétlenül szükséges dolgokat.

A légitársaság ez esetben „pakolási nehézségekre” hivatkozott, de az a tény, hogy egy héttel korábban sem tudták az utasok csomagjait feltenni a gépre (akik akkor csak Las Palmason értesültek erről), rendszerszintű problémákat jelez. A Ryanairnek a jelek szerint nincsen akkora gépe, amivel a nyári időszakban a Kanári-szigetekre sok holmival induló családokat el tudná szállítani, legalábbis csomagokkal együtt. Mindez azonban nem magyarázza, hogy a héten egy újabb járatuk esetében fordult elő ugyanez a probléma: hétfőn a Dublinba közlekedő gép utasainak is itthon maradtak a csomagjai, és erről csupán a leszállás után értesültek. (A most kirobbant poggyászügy fő oka az, hogy a Ryanairnek csupán egyféle gépe van, így akkor sem tud nagyobbat üzembe állítani, ha időközben kiderül, hogy a tervezettnél több poggyász lesz.)

Hiábavaló vizsgálat?

A légitársaság balszerencséjére a Kanári-szigetekre tartó gépen utazott Kubatov Gábor fideszes képviselő is, vélhetően ettől nem függetlenül a légitársaság sorozatos, a poggyászkezeléssel kapcsolatos incidensei miatt Budapest Főváros Kormányhivatala azonnali, átfogó vizsgálatot kezdeményezett a Ryanair ellen.

„Michael O’Learynek (a Ryanair vezérigazgatójának) ettől nem lesznek álmatlan éjszakái” – kommentálta a lépést egy, a repülésben dolgozó informátorunk, hozzátéve, hogy a magyar hatóságnak természetesen joga van bármit vizsgálni, ami az ország területén történik, de a légitársaságok üzleti gyakorlata uniós szabályozási kérdés. „Aki pedig fapados légitársaságot választ, az nyugodtan készüljön fel az ilyen esetekre, és legyen biztos benne, hogy ha kétszer előfordult, akkor harmadszor is elő fog fordulni.”

Az ügyben sokan a szabályozás szigorítását várják, és a fapados légitársaságok profitorientált, kevéssé ügyfélbarát szemléletét emlegetik. Ugyanakkor a megalapozott utaspanaszok számában a fapadosok sem szerepelnek rosszabbul, mint a hagyományos légitársaságok.

Futhatunk a pénz után

„Az utasok közül kevesen tudják, hogy egy 2004-es EU-direktíva értelmében kártérítésre jogosultak, ha 3 óránál többet késik a gép – ilyenkor nem az indulási, hanem az érkezési időpont számít. Ha valakinek a gépe csak 1,5 órával indul később, de emiatt lekési az átszállást, és jóval később érkezik a célállomásra, szintén jogosult a kártérítésre. Emellett a járattörlések – amely miatt a legtöbb panaszos fordul hozzánk –, valamint az úgynevezett visszautasított beszállás esetén is fizetnie kellene a légitársaságnak. Utóbbi gyakorlatilag a túlfoglalást jelenti, amikor a légitársaságok több jegyet adnak el, mint ahány hely van a gépen, ezért nem engedik felszállni az utast” – mondja a kifejezetten ezeknek a problémáknak a kezelésére alakult Flight Refund nevű cég ügyvezetője, Bolyó Anikó. Mindez csak akkor igaz, ha ezek az incidensek a légitársaság hibájából történnek, a vis maior esetekben, mint az időjárási viszonyok vagy az előre bejelentett sztrájk, az utasoknak csak a bosszankodás marad. (Bár a társaságoknak ezeknek az esetekben is gondoskodniuk kell az utas ellátásáról, például szállást, étkezést, transzfert kell biztosítaniuk számukra.) Viszont a műszaki vagy szervezési hibák esetében a jegy árától és a légitársaság típusától teljesen függetlenül jár a kártérítés: 1500 kilométer alatt 250 eurót, 1500 és 3500 kilométer között 400, afölött pedig 600 eurót kaphatnak az utasok.

„Az a tapasztalatunk, hogy Kelet-Európában az emberek egyáltalán nincsenek tisztában a jogaikkal, az utasjogról pedig általában még nem is hallottak. A reptereken ugyan kint vannak tájékoztató anyagok, de ezt az emberek nem nagyon olvasgatják, és nagyon ritkán fordul elő, hogy a légitársaságok maguktól felajánlják a kártérítést. Ha az utas tisztában van a helyzettel, maga is belekezdhet a hosszadalmas jogi ügymenetbe a légitársaságokkal, de sokan fordulnak a Flight Refundhoz, amely sikerdíj ellenében átveszi az ügyet, és elindítja a jogi folyamatot, amennyiben valóban megalapozott a panasz. De még így is az EUban pórul járt utasok mindössze 1-2 százaléka él ezzel a jogával, és a helyzet Magyarországon sem jobb.” Bolyó Anikó szerint ugyanakkor a Kanári-szigeteken napokig mindenféle holmi nélkül veszteglő utasok valószínűleg csak a felmerült költségeik megtérítésére számíthatnak. Hiába jár ugyanis egy nemzetközi egyezmény alapján körülbelül 1200 euró kártérítés az elveszett csomagok után, ezt a „minősítést” csak 20 nap után kaphatja meg egy kallódó bőrönd.

A Ryanair utasainak bőröndjei pedig mostanában nem elvesznek, csak éppen több száz, akár több ezer kilométerre vannak tulajdonosaiktól.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a poggyászok késése esetén is járhat az utasoknak kártérítés, ha legkésőbb a poggyász kiszállítása után 3 héten belül írásban bejelentik az igényüket. Az Euronewsnak a FEOSZ szóvivője, Kispál Edit elismerte: nagyon rosszak a tapasztalataik, a nem vagyoni kárt és a bosszúságot nehéz bizonyítani, és a légitársaságok általában kis összegeket ítélnek meg ezekben az esetekben. A fő gond, hogy a legtöbben nem is tudnak panaszt tenni, mert nincs telefonos magyar nyelvű ügyfélszolgálat, magyarországi fióktelep, vagy legalább egy kézbesítési cím, ahova fordulhatnának.

Éppen ezért úgy módosítanák a fogyasztóvédelmi törvényt, hogy kötelező legyen a személyes ügyfélszolgálat vagy telefonon öt percen belül élő hang válaszoljon a kérdésekre.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!