Hogy pontosan mi történt Maduro venezuelai elnökkel augusztus negyedikén, annak kizárólag ő lehetne a megmondhatója. Nem túl valószínű azonban, hogy változtatni fog eddigi állításain, melyek szerint merényletet követtek el ellene, és ennek komoly következményei lesznek.
Akkor vegyük először azt, amit tudhatunk. Maduro elnök díszszemlén vett részt Caracasban, az Avenida Bolivaron, a venéz Nemzeti Gárda megalapításának 81. évfordulója alkalmából. Venezuela a világ talán legpocsékabb helyzetben lévő országa, Szíria és Észak-Korea után, de mindenképpen erős holtversenyben van velük, az infláció most csak 46 ezer százalék, de az év végére elérheti az egymillió százalékot, a nemzeti valuta, a bolivar végéből a napokban vágtak le öt nullát. Egy átlagbér körülbelül huszonhat forintot érne, ha el lehetne költeni, de nincs mire, és Maduro elnök épp készül betiltani a cserekereskedelmet.
Nyomor és parádék
Kérem, így néz ki egy virágzó állam, mely bizakodva tekint a jövőbe és katonai parádékat rendez. Ráadásul az ország a bolygó egyik legnagyobb olajtartalékán ül és éhezik. Hogy ezt hogyan tudták összehozni? Sokat köszönhetnek a néhai Chávez elnöknek ez ügyben, aki utópisztikus elképzelései alapján államosította az olajipart, elriasztotta a külföldi befektetőket, és gyakorlatilag az ország teljes potenciálját az olajiparra koncentrálta, mondván, hogy ami még kellhet nekik, megveszik külföldről. Ez igen szép elképzelés, csak Venezuelában valahogy úgy alakult, hogy minimálisra csökkent a termelékenység, alig csurran-cseppen a korábbi hozam harmada az olajkutakból, finomítókból, közben 2015-ben hatalmasat zuhant az olajár.
A helyzet hónapról hónapra romlik, az elmaradt beruházások és karbantartások miatt a termelés csökkenése gyorsul.
Jöhet a börtön
Nos, Maduro épp a beszédét tartotta a masírozó nemzeti gárdistáknak, mikor pukkanás hallatszott a pódiumon, mindenki az égre pillantott riadtan, ezután testőrei a színpadra rohantak, és kimenekítették. A hírek szerint terrortámadás zajlott az elnök ellen. Az elnök ezután a közszolgálati tévében beszélt a merényletről. Jorge Rodriguez kommunikációs miniszter pedig azt mondta, drónokra szerelt bombák léptek működésbe, ezeket akarták az elnök és a felsorakozott gárda felett felrobbantani. A katonák közül heten sérültek meg.
Maduro ezt követően ellentámadásba is lendült: bejelentette, hogy vannak gyanúsítottjaik, és néhányukat már elkapták. Nemcsak a venezuelai szélsőségeseket, hanem azok kolumbiai kapcsolatait, és magát a kolumbiai elnököt, Juan Manuel Santost is felelőssé tette a terrortámadásért.
Csak megjegyezzük, hogy időközben a nevük elhallgatását kérő tűzoltók azt mondták az AP hírügynökségnek, egyszerűen arról volt szó, hogy felrobbant egy gázpalack egy közeli apartmanban. Sőt az oltásról videó is kering a YouTube-on.
A merénylet verziója tehát nem túl valószínű, Kolumbiának pedig egyelőre sokkal több baja van azzal, hogy az odamenekülő venézeket valahogy ellássa, pont egy merénylet a legutolsó, amivel súlyosbítani akarnák a helyzetet. Ellenben, ha Maduro elnök előtt Erdogan példája lebeg, és hivatalossá válik a merénylet verzió, úgy le lehet csukni végre mindenkit, aki nem tetszik neki.
Mint égen a csillag
Az erdogani receptet valószínűsíti, hogy a különben nem túl hatékony venezuelai hatóságok már azonosítottak hat „terroristát és bérgyilkost”, és ha már benne voltak, letartóztattak 11 újságírót is.
Maduro hazug, zsarnoki és ráadásul csődbe jutott rendszerét – viszont sokat ronthat az amúgy is pokoli helyzeten.
Egyelőre ott tartunk, hogy Erdogannak van Gülenje, és most már Maduronak is van Santosa. Venezuelának és Törökországnak meg annyi baja, mint égen a csillag.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
