„A görög nép ügye az egész haladó emberiség ügye” felkiáltással alakult meg Magyarországon a Segítséget a Görög Népnek Országos Bizottság 1947 decemberében. Nos, hogy a haladó emberiség ma magáénak érzi a görögök aktuális válságát, az erősen kérdéses, de nekünk, magyaroknak, úgy, ahogy vagyunk, nagyon is sok közünk van a görögökhöz, úgy, ahogy vannak.
Európa 25 országában végeztek 2008-ban kutatást European Social Survey (ESS) címmel. Az elemzők akkor arra voltak kíváncsiak, milyen értékek mentén él, cselekszik az ember, az adott társadalom milyen elvárásokkal, igényekkel viszonyul a rendszerhez, az államhoz, és mennyire képes tenni azért, hogy egy-egy helyzeten változtasson.
Kissé elkeserítő módon a kutatás több pontján is a sereghajtók közt végzett Magyarország. Azért nem mindenhol, mert az utolsó helyekért zajló versenyben több ízben meg kellett küzdenünk a görögökkel, akik időnként lenyomtak minket. Ezek közül két témakört (már csak aktualitásuk miatt is) érdemes kiemelni.
Etatizmus – a fogalom arra mutat rá, hogy ki mit vár el az államtól annak érdekében, hogy csökkenjenek a társadalmi egyenlőtlenségek. Az etatista ember elsősorban az államtól várja tehát, hogy tegyen az egyenlőtlenségek ellen, nem kifejezetten hisz abban, hogy a különbségek a tehetség és szorgalom meglététől vagy hiányától függenek. Magyarán azt várja, hogy kormánya oldja meg helyette a problémákat. Magyarország – annyira talán nem is meglepő módon – a 25 vizsgált ország közül a leginkább etatista. Közvetlenül Görögország után: a hellének majdnem annyira vágynak az állami gondoskodásra, mint mi. A legkevésbé etatista Dánia népe, ők az állam helyett inkább saját kezükben szeretik tudni sorsukat.
Tolerancia – a kutatók vizsgálták, hogy a társadalom mennyire elfogadó, befogadó az olyan csoportokkal szemben, mint például a homoszexuális férfiak és nők, vagy éppen a bevándorlók. Ebben a kérdésben a görögök „nyertek”, ők a legkevésbé toleráns ország a vizsgált 25-ből, Magyarország a 24. helyen végzett. A legtoleránsabb ország egyébként Svédország, közvetlenül mögötte Svájc, majd Norvégia következik.
Még ennél is érdekesebb az a 2010-es tanulmány, amelyben az ESS adataira támaszkodva Csepeli György és Prazsák Gergő összegezte és csoportokba rendezte az egyes országok társadalmát aszerint, hogy hogyan viszonyulnak környezetükhöz, a társadalmi berendezkedéshez, az államhoz. Cselekvő, lázadó és szenvedő: ez lett a három kategória.
Cselekvő ember az, aki a szabadság légkörében nőtt fel, élete középpontjában mégsem pusztán önmaga, hanem az önmagán túli célok állnak, melyek megvalósításában látja az élet értelmét.
Szenvedő, akit nem érdekel mások véleménye, nem hisz az esélyegyenlőségben, nem segít a környezetében élőknek. Nincs benne tolerancia másokkal szemben, nem is kedveli az idegeneket, főként azokat nem, akik szegényebbek is nála. Elutasítja az új dolgok keresését, fél a változatosságtól. Az államtól várja, hogy kikényszerítse a jövedelmi különbségek leszorítását, a munkavállalás biztonságát. A lázadó köztes típus. Semmiben sem hisz, mindenben kételkedik, arra csapódik, ahol többen vannak. Viszonylag könnyű kitalálni, hogy a magyar néplélek mely csoportba húz. Tízből hat a szenvedő, három a lázadó, s mindössze egy ember tartozik a cselekvő kategóriába. Nálunk pedig csak a görögök passzívabbak – nyolcvan százalékuk szenved, s csupán 10 cselekszik.
Mindez pedig sokat megmagyaráz mindabból, ami jelenleg mind Görögországban, mind Magyarországon folyik.
Dobogós helyen.
Törökországban a megkérdezettek 71 százaléka vallott antiszemita nézeteket, ezzel az ország élen végzett a kirekesztés ellen küzdő amerikai civil szervezet, az Anti Defamation League 19 országban elvégzett felmérésén. Közvetlenül utánuk viszont Görögország következik 67 százalékkal, a harmadik helyen pedig Magyarország áll, ahol a lakosság 40 százaléka antiszemita beállítottságú.
Általánosságban erősödött az antiszemitizmus Olaszországban, Romániában és Hollandiában, míg csökkent Franciaországban és Belgiumban, a két országban, ahol az elmúlt évben több támadás ért zsidókat, Németországban pedig 27 százalékról 16 százalékra szorult vissza az elmúlt évben az antiszemiták aránya – állapította meg a szervezet.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
