Magyar ügyek

A tíz évre bizalmasnak minősített dokumentum összegzése így szól: „Dmitrij Firtasz, aki névlegesen tulajdonosa az EU-t földgázzal ellátó társaságnak, szoros személyes kapcsolatokat ápol Szemjon Mogiljeviccsel, az orosz maffiavezérrel. A két embernek közös ügyvédje van. A kulcsmondatok sárgával kiemelve”. (Firtaszt Ukrajna legbefolyásosabb oligarchái között tartják számon, Mogiljevicset pedig az orosz szervezett bűnözés, FBI által körözött egyik vezetőjeként, aki évekig élt Magyarországon.)

A terjedelmes, tíz évre titkosított jelentés részletesen elemzi Firtasz gázüzleteit és egy zárójeles mondatban utal rá, hogy „2002-ben egy magyar faluban alapították négy alkalmazottal az EurTransGas (ETG) társaságot, amely még abban az évben exkluzív jogokat biztosított türkmén gáz ukrajnai szállítására. Az ETG alapítójának Firtaszt nevezték meg.” Később a dokumentum az ukrán sajtóra hivatkozva említi meg, hogy „a korábbi magyar kulturális miniszter, Knopp András Firtaszék üzleti partnere lett, amikor az 1990-es években Firtasz időről időre Németországban élt. A jelentések szerint Knopp az EurTransGas ügyvezető igazgatója”. Az említett falu Csabdi. Lapunk megkérdezte Knopp Andrást, aki nem kívánt megjegyzést fűzni a tényszerű megállapításokhoz. Ugyanakkor egy másik ugyancsak a Guardian honlapján fellehető 2008. december 10-i távirat egy két nappal korábbi, a kijevi amerikai nagykövettel való találkozóról szól, amelyen Firtasz a jelentés szerint azt mondta volna, hogy Mogiljevics jóváhagyását kérte, hogy a beszálljon a gázüzletbe. Ezt a héten kiadott közleményben az érintettek cáfolták. A találkozón jelen volt Knopp András is, aki azt mondta a Vasárnapi Híreknek, hogy „ez fel sem merült”.

Másik négy közzétett dokumentum közül a legfontosabb azonban nem az amerikai külügy felé ment, hanem onnan jött: a budapesti amerikai nagykövetségnek 2009. június 16-án küldött utasításokat tartalmazta, Clinton aláírással. Arra szólítja fel a diplomatákat, hogy közéleti személyekről minden lehetséges életrajzi és biometrikus adatot szerezzenek be. Például munkahely, beosztás és munkaidő, kapcsolatlista – telefonszámok és e-mailcímek egyaránt –, az e-mailfiók és mobiltelefon adatai, bankszámla- és hitelkártyaszám. Számos területről kellett a diplomatáknak jelenteniük, beleértve az energiabiztonságot, gazdasági teljesítményt és fejlődést, a jogállamiságot és a korrupciót. Az amerikai külügyminisztérium külön is szorgalmazta a szélsőségekről, különösen a Magyar Gárdáról származó információkat, illetve különös hangsúlyt kapott a magyar-orosz viszony alakulásának ismerete. Nemzetközi jogi szakértők alapjában egyetértenek, hogy ez sérthette Magyarország szuverenitását, engedélyt kellett volna kérni a magyar kormánytól és az érintettektől az adatgyűjtésre. Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok budapesti nagykövete az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy nem áll módjában a nyilvánosságra került dokumentumok hitelességét kommentálni, nagyon sajnálja, ha olyan információk is napvilágra kerültek, amelyek bizalmas természetűek voltak. A diplomata elítélte a WikiLeaks tevékenységét, amellyel meglátása szerint Washington és Budapest, valamint a többi partner viszonyát akarták elrontani.

Összesen 732 magyar vonatkozású jelentés közzétételét ígérte a WikiLeaks. 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!