François Hollande francia elnök szombaton Maliba látogatott, ahol a francia csapatokkal találkozott, és megkezdte az egyeztetést a terület nyugat-afrikai közös alakulatnak történő átadásáról.
Mint mondta, az akció utolsó szakaszának célja az ország újraegyesítése a központi kormányzat irányításával. Hollande meglátogatta a timbuktui Ahmed Baba Centert is, melynek könyvtárában a menekülő iszlamista lázadók több mint kétezer, felbecsülhetetlen értékű kéziratot égettek el. A nyugat-afrikai iszlám egykori központjának tartott Timbuktut a héten szabadították fel a francia és mali hadseregek. A lakosok tíz hónapon keresztül éltek állandó félelemben, terror alatt: gyakoriak voltak a kézlevágások, a megkövezések. A térséget négyszázezren hagyták el ezalatt az idő alatt. A francia csapatok intervenciója január 11-én kezdődött, első fázisában légicsapásokat mértek az al-Kaidához köthető szélsőséges iszlamisták által elfoglalt területekre. A bombázások során a harcosok nagy része meghalt, egy részük pedig szétszóródott, feltételezhetően a Kidal környéki sivatagi hegyekbe. A nyolcezer fős közös afrikai haderő feladata a visszafoglalt északi területek biztosítása, valamint a lázadók Algéria határához történő kiszorítása lesz. A megszerzett régiók biztosítása komoly biztonságpolitikai feladat, mivel a szakértők többsége bosszúból indított támadásoktól tart a mali csapatok tuaregek és arabok ellen elkövetett kegyetlenkedései miatt. Az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága szerint január tíz óta több mint hétezer civil hagyta el otthonát és utazott a szomszédos országokba Észak-Maliból.
Ugyanakkor a hírek szerint Mali hadserege külön csapatot toborzott és fegyverzett fel az arab és tuareg lakosok meggyilkolására. Egyes források úgy tudják, tömeges lincselések, fosztogatások is történtek, a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet pedig megtorlásokról számolt be. Mali hadserege visszautasítja a vádakat, Franciaország pedig nem vállal felelősséget a támadásokért, mondván, azok a francia intervenció megkezdése előtt történtek. Szakértők egyébként a gyors nyugat-európai reagálást azzal magyarázzák, hogy így akarták elejét venni az al-Kaida-bázis kiépítésének Maliban. Ám vannak, akik már elkésettnek tartják az intervenciót, s elhúzódó sivatagi háborúra számítanak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!