Hasít ugyan a magyar gazdaság, de a növekedés hónapjai szakértők szerint meg vannak számlálva. Az unió pénzügyi keretei egyre szorosabbak az unortodox kormány számára. Kívül tágasabb? Az ország lakossága szerint nem. A kormány válasza zavaros.
A kabinet a héten néhány nap alatt kivégezte a lakás-takarékpénztári (ltp) megtakarítás rendszerét, az ágazatnak szinte jajkiáltásra sem volt ideje. A kormány kapkodásának oka nem világos.
„Biztos, hogy nem elegáns, és biztos, hogy nem európai húzás: ilyet úriemberek Európában nem csinálnak” – így kommentálta a VH kérdésére az ltp-támogatás megszüntetését Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója. Szerinte ez egy nem tökéletes, de jól működő rendszer volt, amit egyik napról a másikra likvidáltak. A lépést valamiféle pánik motiválhatta, hogy csinálni kell a költségvetésnek pár tízmilliárdos megszorítást. Ez azonban nem egy komolyan vehető költségvetési tétel. A közgazdász inkább azt érzi: ez a termék olyan volt, mint a magánnyugdíjpénztár, amelyet – valószínűleg azért, mert elég önálló tevékenységként létezett – nagyon utált a kormány. „Ráadásul ez a lépés politikailag is rosszul jöhet a Fidesznek, mert az ltp-konstrukció inkább a kisemberek megtakarítása volt, sokan csinálták. Pont azokat verték szájba, akiket a legkevésbé kellett volna. Az pedig mese habbal, hogy luxusberuházásokat építettek belőle, csináljon valaki 1,5 millióból uszodát…”
Vészjósló világ
Mást se hallani a kabinet háza tájáról, mint a gazdaság állapotáról szóló győzelmi jelentéseket. A gazdaság az unió átlaga feletti mértékben, 4,1 százalékkal nőtt tavaly, az idei első és második negyedévben a negyedik és ötödik legjobb növekedést produkálta, az államadósság 71,3 – az Eximbank adósságával 73,3 – százalékra mérséklődött, a fogyasztás 4,7 százalékkal bővült, a foglalkoztatottak száma 4,4 millió fölé nőtt, kiosztottak (borzalmas Brüsszel, mondjuk mi) 2571 milliárd forint uniós költségvetési támogatást. Ezek Varga Mihály pénzügyminiszter szavai.
A kedvező pálya okai: az uniós források és az alacsony kamat látványosan felpörgették a beruházásokat, a beruházási dömping felpörgette a foglalkoztatottságot, nőttek a bérek, s mindez megtolta a fogyasztást. Egyetlen szépséghibája mindennek, hogy mintegy 60 százalékban az állam a megrendelő, ennek minden kedvező és kedvezőtlen vetületével. A közbeszerzések átláthatatlansága és a korrupció éhes vámszedője e ténynek.
A Republikon Intézet e heti konferenciáján elhangzottak szerint a magyar gazdaságnak még pár jó éve van, a sprinter 2020 után elfáradhat. A GDP-növekedés egyik motorja, a foglalkoztatottság bővülése pár éven belül kifullad, több lesz a munkaerőpiacról kilépő, mint a belépő. Jelentős teher a hatékonyság és a versenyképesség deficitje, valamint a képzett munkaerő hiánya. Nemcsak a mennyisége, hanem a minősége sem megfelelő. A küszöbönálló és homályos kimenetelű Brexit, Donald Trump kereskedelmi háborúja Kínával és a német autók behozatalára tervezett, a magyar autóipar számára kellemetlen hatást ígérő vám is negatív hatású lehet.
Megint egy eljárás
A 444.hu írt róla a héten, hogy az Európai Unió aggódik a magyar gazdasági folyamatok miatt. Fura, gondolhatjuk, hiszen a nem teljesen alap nélküli sikerről szóló propagandát hallva „ennél jobban” nem is lehetnénk. Pedig de. Lehetnénk. A magyar kormánynak e hétre kellett összeszednie, miként akar spórolni, mivel 1 százalékkal kellene csökkenteni az idei strukturális hiányt. A maastrichti kritériumok szerint az államháztartás hiányának 3 százalék alatt kell maradnia (ekkora kiadásra nincs bevétel a költségvetésben, ez idén 1400 milliárd forint, amin már augusztusban túl voltunk). A túlzottdeficit-eljárás egyébként 2013-ban kilenc év után szűnt meg (banki, energetikai és telekommunikáció különadókkal), azóta ez a szám jó.
Ám a válság óta van egy új EU-s eljárás – ezt Romániával és Magyarországgal szemben indították el eddig –, ami a felelőtlenül költekező, de még nem eladósodott országok fegyelmezésére irányul. A spórolásra felszólító ajánlás a Tanácstól, a tagállamok pénzügyminisztereitől érkezett.
„Magyarország jó néhány éve nem tartja be a javasolt kitételt, nem kicsit, hanem nagyon” – mondja Vértes András. Lényegében túlfűtött gazdaságot hoz létre a kormány, a potenciális magyar 2,5 százalékos éves GDP-növekedést feltornásszák 4 százalék köré. Ahelyett, hogy költségvetési megtakarításokat tenne, adókedvezményeket és kiadást jelentő költekezést csinál a kormány. Ez kockázatokat jelent akkor, amikor megfordul a széljárás, és amikor nem lesz ilyen szép globális növekedés. Ami egyébként már nem is olyan szép, bár a hatásai ennek Európában még kevésbé látszanak.
Szemfényvesztő csillogás
„Van egy kockázatot növelő magyar gazdaságpolitika, az EU ezt jól láthatóan már nagyon nem szereti, de sokat nem tud ezzel tenni, minthogy erre felhívja a figyelmet. De azért közvetve ez is befolyásolja a piacot, és Magyarország kockázatossága megnövekszik ezáltal” – rögzíti a tényt a közgazdász.
Vértes András beszélt az MNB által tízszeresére növelt aranytartalékról is, ami szerinte szemfényvesztés, néphülyítés. „Az arany normális körülmények között a legpocsékabb befektetés, mert semmilyen kamathozama nincs. Persze ha a világban nagy válság van, akkor a befektetők az aranyba menekülnek. De ha valóban baj van, akkor ez a 31,5 tonna arany az első nap első órájában eltűnik…”
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM, NÉPSZAVA
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
