Utolsó alkalommal élhettünk a szabad vasárnap/vásárnap lehetőségével. Hónapok óta zajlik a hét utolsó napjáról szóló huzavona, és bármennyire is fogy az idő, még mindig rengeteg a tisztázatlan kérdés. Egy a lényeg: március 15-től életbe lép a boltok vasárnapi nyitva tartását korlátozó törvény.

 
 
 

Nem csak a vásárlásról szól…

Az utolsó vasárnapok forgatagában elmerülve úgy tűnt, hogy valójában sem a vásárlók, sem maguk az üzletek eladói, tulajdonosai nincsenek tisztában azzal, mit veszítenek majd, ha vasárnaponként zárva lesznek az boltok.

Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy maguk a vásárlók hogyan oldják majd meg, ha át kell tenniük a nagybevásárlást egy másik napra. Többségük ezen még nem gondolkodott, bár néhányan azért jelezték: nem csak vásárolni járnak ám például a hipermarketekbe, de ott meg is ebédelnek (családostul!), ami jóval olcsóbb tud így lenni, mint ha otthon főznének. Mások azt sérelmezték, hogy így ügyeiket (posta, gyógyszertár) is máshol-máskor kell intézniük, pedig erre is kiváló terep volt a bevásárlóközpont. És még egy fontos szempont: a felmérések szerint a magyarok harmadát érintheti érzékenyen a vasárnapi zárva tartás, ennyien vásárolnak intenzíven a hét utolsó napján.

Ők kénytelenek lesznek az általában drágább, kisebb üzletekben vásárolni, melyek forgalma mintegy 100 milliárd forinttal nőhet emiatt az idén. Cserébe viszont a vásárlók kapnak kevesebbet a pénzükért…

Erikával vasárnap délután futottunk össze egy sportszerboltban, ő azért rohant, mert a gyerek elfelejtett szólni, hogy másnapra kell neki egy új tornaruha. Legközelebb hamarabb kell, hogy eszébe jusson. Ugyanígy kell előre gondolkodnia majd Bálintnak és a feleségének, akik a lakásfelújítást hétvégeken végzik, amikor ráérnek, de vasárnapra kifogytak a tapétaragasztóból.

A jövő héttől már várniuk kell egy egész hetet, ha valami elfogy a nagy felújításban. És akkor az ingyenes játszóházakról még nem is beszéltünk, ahová Edina viszi a gyereket, miközben a bútorbolt kiállítóterében sétálva piheni ki az egész hetet. Mint ahogy arról sem, hogy a bevásárlóközpontban tollászkodnak esténként a buliba igyekvő lányok…

Nincsenek könnyebb helyzetben maguk az üzletek sem. Volt olyan hipermarket, ahol az eladó azt panaszolta, azt sem tudják, ha szombaton jön a vasárnapi vásárlók zöme, hogy biztosítanak nekik elég nyitott kasszát, elég parkolóhelyet, de félő, hogy még kosárból is lesz hiány – az első néhány hétvégén „őrültek házára” számítanak. A kisboltok viszont, amelyek nyitva lehetnek, még tippelni sem mernek, hogy hogyan lesz a vasárnap. Miből mennyit rendeljenek, jönnek-e a vevők és mit akarnak majd venni? – teljes a tanácstalanság.

De amúgy is leginkább a káosz a jó szó arra, ami jelenleg folyik. Hetek óta gyűlnek a kivételek, aztán a kiskapukat kijátszó boltok elleni szankciók. Tisztán látni egy héttel a törvény életbe lépése előtt még mindig lehetetlen: pénteken például már azzal rukkolt elő a Magyar Nemzet: a kormány utólag enyhíthet majd a törvényen a gyakorlati tapasztalatok alapján, hogy azokat hozzáigazítsa az igényekhez. Csak az a kérdés, hogy mégis, kinek az igényeihez?

Ki kíváncsi a véleményünkre?

Hatástanulmányokra hivatkozott előzetesen a kormány – egyet sem láttunk belőlük. A máskor oly népszerű nemzeti konzultációról szó se esett, de egy valamire való közvélemény-kutatás sem készült a vasárnapi boltbezárásokról. Az ellenzéki pártok ugyan gyűjtöttek aláírásokat, de csak egyetlen olyan – ráadásul civil! – kezdeményezés akadt, amelyből már előzetesen kiderült: igenis van a társadalomnak igénye arra, hogy elmondja a véleményét az ügyben.

A 33 éves Balla Péter egy energiacég vállalati szabályozásával foglalkozik, és mivel legtöbbször vasárnap végzi a bevásárlást, felháborodott azon, hogy felülről akarnak a szokásaiba belenyúlni. „Zokon vettem, hogy beleszólnak az életembe, ezért egyik reggel azzal az ötlettel ébredtem, hogy elvégzem a kormány helyett a munkát, azaz kiderítem, hogy viszonyulnak az emberek a vasárnapi boltbezárásokhoz.”

Öt közvélemény-kutató céget keresett meg, a kormány közeli Századvég és Nézőpont válaszra sem méltatta, azonban az Ipsos, a Medián és a Tárki vállalta a feladatot, összesen nagyjából 350 ezer forintért. A számla kiegyenlítését közösségi finanszírozás formájában képzelte rendezni, ezért indított egy netes oldalt, s bárki bármekkora összeggel támogathatta a projektet. Tíz nap alatt 221 adakozó 410 ezer forintot utalt, tehát több pénz gyűlt össze, mint amennyibe a kutatások kerülnek. Az Ipsos felmérése március végén készül, a Mediáné és a Tárkié áprilisban. Az adatok nyilvánosak lesznek. „Sejtem, hogy a többség elutasítja a vasárnapi bezárást, de azt nem gondolom, hogy a kormány meghátrálna. De a döntéshozóknak is elküldöm az eredményt” – tette hozzá Balla Péter.

A Demokratikus Koalíció már januárban elkezdte az aláírásgyűjtést, hogy a boltok vasárnapi nyitva tartásáról népszavazás lehessen. Márciusig 90 ezer aláírást gyűjtöttek országszerte. Hogy folytatják-e, arról jövő héten döntenek.

Az MSZP országszerte több mint 160 helyszínen próbálta kideríteni a polgárok véleményét. Összesen 33 500 választ kaptak februáig. Az derült ki belőlük, hogy a válaszadók 75 százalékát érinti rosszul, ha bezárnak a boltok vasárnap, és a többség szerint a kormány a saját haverjainak akar kedvezni. A párt március végén kezd tiltakozásba.

Bajban a lappiac

A héten jött a hír: a Vasárnapi Blikk ezentúl a hét hatodik napján jelenik majd meg (lapunk, a Vasárnapi Hírek szombaton és vasárnap is kapható lesz). Ám a váltás a Blikk szerkesztőségében leépítést eredményezett, nyolc újságírótól váltak meg.

Nem lesznek könnyű helyzetben a lappiac többi szereplői sem – erre viszont már tavaly novemberben felhívta a kormány figyelmét a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE). Reprezentatív kutatásuk alapján úgy találták, hogy a vasárnap megjelenő napilapokat súlyosan érinti majd, hogy nem lesz hol árusítani őket. Elsősorban ugyanis a hiper- és szupermarketekben, diszkontokban, bevásárlóközpontokban vásárolják ezeket a termékeket (a vasárnapi vásárlók több mint fele ezeken a helyeken veszi meg kedvenc lapját). Épp ezért az újságolvasók 64 százaléka nagyon hátrányosnak érzi a vasárnapi zárva tartást, 22 százalékuk így le is mondana arról, hogy megvegye az olvasnivalót, és csak 30 százalékuk indulna felfedezőútra, hogy találjon nyitva lévő árusítóhelyet. Ha azonban a közelben nem lesz ilyen, nagy valószínűséggel ők is lemondanak majd a vasárnapi újságolvasásról.

 

Összeállította:
Diószegi-Horváth Nóra, Krausz Viktória, Rácz I. Péter

Változások jönnek
Korábban nyitnak és később zárnak be a boltok országszerte, főként csütörtökön, pénteken és szombaton vásárolhatunk majd tovább. Összegyűjtöttük, ki hogy reagált a zárva tartási törvényre:

- Aldi: hosszabb nyitva tartás

- Auchan: hosszabb nyitva tartás, a dolgozók emiatt biztosan nem kapnak béremelést, 19 áruházat és 16 töltőállomást üzemeltetnek

- Baumax: kivonult Magyarországról, Möbelix van helyette, hosszabb nyitva tartás

- Family Frost: alvállalkozókkal próbál vasárnap is árusítani

- Ikea: hosszabb nyitva tartás, hét közbeni akciókat terveznek

- Lidl: hosszabb nyitva tartás

- Metro: nagykereskedésként is üzemel, mégsem nyithat ki vasárnap

- Praktiker: hosszabb nyitva tartás

- Spar: hosszabb nyitva tartás, benzinkutak melletti franchise-okban nyitnak új üzleteket

- Tesco: több száz munkatársat elbocsátottak és több mint egy tucat boltjukat bezárták, benzinkutakkal és online árusítással próbálkoznak

- Bevásárlóközpontok: többségük országszerte kinyit vasárnap, amelyikben nincs mozi, az még mérlegel, hogy megéri-e


HORVÁT SZEMMEL
„Álltam a benzinkútnál, körülöttem legalább három helyi család vitatkozott. Elfogyott a tej, emiatt volt óriási a perpatvar” – mesélte egy Horvátországba gyakran járó ismerős, milyen is volt, amikor korlátozták a boltok vasárnapi nyitva tartását. A korlátozás egyébként a katolikus egyház felé tett politikai gesztus volt. 2009 első napján lépett életbe a törvény – a 2008-as gazdasági válság amúgy is megterhelő hatására ráépülve –, ami nehéz helyzetbe hozta a vállalkozókat, ráadásul a horvátok a nagy felzúdulás után viszonylag gyorsan alkalmazkodtak a helyzethez. Így, mire a korlátozás fél év után elkezdett felpuhulni, többségük már online vásárolt.
Innen viszont nem volt visszaút, hiába semmisítette meg az Alkotmánybíróság a törvényt: a megváltozott vásárlási szokásokhoz immár ragaszkodó helyieknek eszük ágában sem volt visszatérni a bolti vásárláshoz, így a kereskedelmi szektorban visszaállíthatatlanul megbomlott az egyensúly. Egyes becslések szerint 15 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz képest. De legalább újra lehetett tejet kapni vasárnaponként is.

 

FRANCIA SZEMMEL
„De hát a vasárnap a pihenésé!” – méltatlankodik a francia ismerős. Bár a hazai sajtó széles körben hivatkozik arra a hírre, miszerint Franciaországban éppen mostanság lazítanak a vasárnapi nyitva tartási szabályokon, a híradások nem egészen pontosak. Ott inkább a kormány és az ellenzék közti erőpróba miatt került középpontba a téma. Ezentúl egy dolgozó 9 helyett 12 vasárnap fogható munkára, valamint a turisztikai csomópontokon vasárnap korlátozás nélkül lehet nyitva tartani. Franciaországban ugyanis vasárnap eddig is nyitva lehettek az üzletek – csak éppen nem nyitottak ki! Ahogy a nagyvárosok turisták látogatta részein kívül ezután sem fognak, mivel nem éri meg nekik.
Ugyanis a franciák nem kívánnak vasárnap bevásárlószatyrokkal rohangászni, arra ott a szombat. A kereskedelem fellendítése érdekében tett jogi lépés tehát szinte kizáróan a turistaövezeteket érinti. „Nálunk még a füvet is csak délig lehet nyírni” – teszi hozzá az ismerős. Nem hiába mondta múlt héten egy, a magyar bezárásokon csodálkozó francia gazdasági szakember: „A vasárnapi zárva tartás gazdag embereknek való”.

 

Így jutottunk el 2015 márciusának közepéig:
2007. Július 2.
Semjén Zsolt KDNP-pártelnök meghirdeti a Szabad Vasárnap mozgalmat; a Fidesz is aláírta a „Szabad Vasárnap Chartá”-t;
2008.
Semjén két alkalommal is
törvényjavaslatot nyújt be
e tárgyban;
2009.
Semjén Zsolt és Harrach Péter (KDNP-frakcióvezető) ismét módosítanának: a vasárnapi nyitva tartás tilalma a 280 négyzetméternél nagyobb üzletekre vonatkozna;
2010.
„Adjuk vissza a vasárnapot az embereknek” – szól a KDNP felhívása;
2011. február 14.
– KDNP-s törvényjavaslat a vasárnapi munkavégzés beszüntetéséről;
2011. május 31.
– Orbán Viktor „nem tartja szerencsésnek a vasárnapi zárva tartás ötletét”;
2014. november 3.
– Harrach Péter napirend előtti felszólalásában javasolja a boltok vasárnapi zárva tartást;
2014. november 4.
– Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint nem bölcs dolog korlátozni;
2014. november 6.
– a KNDP törvénymódosító javaslatot nyújt be a vasárnapi zárva tartásról. – Harrach szerint a kormány megtárgyalta és támogatja a javaslatot;
2014, november 7.
– Orbán Viktor kereskedelempolitikai egyeztetést ígér az érintettekkel a döntés előtt;
2014. december 12.
– Orbán Viktor: „a vasárnapi munkára kötelezés vagy szorítás régi sérelem, és ez most orvosoljuk”;
2014. DECEMBER 16.
119 igen, 40 nem szavazattal, 25 tartózkodás ellenében az Országgyűlés megszavazta a vasárnapi zárva tartást.
2015. január 12.
– a TESCO bejelenti: február 4-én 13 áruházukat zárják be, ez több mint 500 munkatársat érint;
2015. január 21.
– „Nem lesznek elbocsátások a vasárnapi bezárások miatt”, nyilatkozta Varga Mihály.
2015. március 15.
ÉLETBE LÉP A TÖRVÉNY

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!