Mire a levelek lehullanak, a maga pőreségében áll majd előttünk a kormányzat szándéka, döntően a lakosságra hárítani a gazdaság lassulásából adódó költségvetési intézkedések terheit.
A pénteken ismertetett 750 milliárdos „kiigazítás” legmarkánsabb eleme már egyértelműen az egyébként is pangó lakossági fogyasztást célozza az Európában példátlanul magas, 27 százalékos áfakulccsal. Az áfa-emeléssel elérhető 150 milliárdos bevételnövekedést a zsebünkből kotorja elő a kormány. De a főállású és társas vállalkozásoknál a minimálbér másfélszereséig fizetendő egészségbiztosítási járulék sem másutt csapódik majd le, mint a vállalkozásba kényszerített munkavállalóknál. A munkavállalói járulék is emelkedik 1 százalékponttal. Eszerint jövőre, ahhoz, hogy az adójóváírást és az 1% járulékemelést kompenzálja a minimálbér emelése, 92 ezer 500 forintra kellene növelni a mai 78 ezer forintos tételt. Vagyis két év alatt a munkáltatók bérköltsége több mint negyedével, 24 ezer forinttal nőne havonta. Mint közismert, éppen itt, az alacsony bérűeknél van a legnagyobb munkaerő-felesleg, ezért az elmúlt években állandóan itt akartuk a munkáltatói terheket mérsékelni. Röviden úgy nő majd 26%-kal két év alatt a munkáltató bérköltsége, hogy közben a minimálbéres egy fillérrel sem kap többet havonta.
Mindehhez képest a saját zsebében nem nagyon kotorászik a kormányzat, egy minimális központi létszámcsökkentési (5500 fő) tervet leszámítva, lényegében a soha és sehol számon kérhető „hatékonyságjavulással” operálnak.
Elemzők arra számítottak, hogy a gazdasági lassulás hatására a kormány hozzányúl a gazdagoknak előnyös, s a miniszterelnök szemében „szent tehénnek” számító, egykulcsos (16 százalékos) személyi jövedelemadóhoz. Ráadásul nem csak az újabb kulcs bevezetése jelentett volna mozgásteret, de még az egyetlen kulcs megtartása esetén is jelentős tartalék mutatkozott. Mégpedig az adójóváírás kivezetése és a szuperbruttó (jelenleg 27%-kal magasabb az adóalap a szuperbruttó miatt, ezt az eddigi tervek szerint jövőre lefelezték volna, azaz félszuperbruttó lett volna) megtartása esetén. Nos, a bejelentés szerint jövőre a kormány egyszerre kivezeti az adójóváírás rendszerét, egyúttal a szuperbruttót is eltünteti a rendszerből. Az előbbi 370 milliárddal csökkenti a kiadást, az utóbbi 380 milliárddal mérsékli a bevételeket. Látszólag költségvetési léptékkel „közel nulla” az egyenleg. Észre kell azonban venni, hogy az adójóváírás a szegényebbeknek volt fontos, míg a szuperbruttó pedig a gazdagabbakat sújtotta jobban. Így állhat elő az a helyzet, hogy bár úgymond „semmi sem változott”, mégis a bruttó 200 ezer forintnál kevesebbet keresők még rosszabbul járnak, mint eddig, az ennél többet keresők pedig a korábbinál is jobban.
A kisebb intézkedések körébe tartozik, hogy német mintára annak az autóvezetőnek, autótulajdonosnak kell fizetnie, aki sok balesetet okoz.
A cégautóadó esetében pedig 40 százalékos adóemelésre kerül sor – a környezetkárosítás mértékétől függően differenciáltan.
Az is kiderült pénteken, hogy immár a korábbinál reálisabb gazdasági pályával számol a Nemzetgazdasági Minisztérium. Eszerint 1,5 százalékos GDP-növekedésre épül a jövő évi költségvetés, s a kormány tartja magát a 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz. Így jövő év végére legalább 72 százalékra csökkenhet az államadósság, az infláció pedig 4,2 százalékos lehet.
A jövő évi másfél százalékos GDP-növekedési előrejelzés „eléggé reális” – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve: az ennél is lassabb dinamikára készülve 300 milliárd forintos tartalékot építettek a büdzsébe. Ez alapján úgy tűnik, továbbra is olyan forgatókönyvet tekint alappályának a kormány, amely jövőre 1-2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Észre kell azonban venni, hogy az elmúlt hónapokban drámai dinamikát mutat a magyar gazdasági kilátások romlása. Az osztrák Raiffeisen elemzői a legpesszimistábbak: a GDP 1 százalékos visszaesését prognosztizálják jövőre – alapesetben! A magyar export visszaesése és a hazai ipar nyári leállása azonban egyre valószínűbbé teszi egy pesszimista forgatókönyv megvalósulását. Ez esetben már nem csupán lassulással, hanem kifejezetten visszaeséssel kellene számolnunk. A GDP 5 százalékos csökkenése a jövő évben olyan egyre valószínűbb lehetőség, melynek még a költségvetési hatásai sem kerültek szóba, nem hogy a lehetséges kormányzati válaszok.
A forint gyengült, a pesti tőzsde mélyrepülésbe kezdett Matolcsy György szavaira. A piac ugyanis a régóta esedékes kiadáscsökkentést várná a kormánytól, ehhez képest az egyébként is gyenge növekedést veszélyeztető bevételi prést kapta. Ráadásul még messze lehet a megszorítások vége: elemzők szerint ez a 750 milliárd még mindig csak a háromnegyede annak, ami a kormány által vállalt hiánycél eléréshez szükséges lenne.
Ez lesz!
• Az általános áfakulcs 25 százalékról 27 százalékra nő
• Emelkedik a vállalkozók egészségbiztosítási járuléka
• Növekszik a munkavállalói járulék
• Nő a cégautóadó, bevezetik a baleseti adót
• Eltörlik az adójóváírást
• Kivezetik a szuperbruttó adóalapot
• 5500 fős leépítést terveznek a központi igazgatásban
• Kiadáscsökkentés helyett „hatékonyságjavítás”
Az áfa növelése miatt a benzin- és gázolajár literenként hat forinttal emelkedhet. Mivel a gázolajnál novembertől a jövedéki adó mértéke is emelkedik, ott így már összességében 22 forintos lehet majd literenként az áremelkedés mértéke.
(portfolio.hu)
MSZP: „Nadrágszíj-politikának”, a növekvő árak és a szegénység költségvetésének tartják a jövő évi büdzsét, ami Mesterházy Attila pártelnök szerint 2012-ben stagnáló munkanélküliséget vetít előre, és Matolcsy György bejelentésével a kormány elismerte, hogy gazdaságpolitikája megbukott. Mesterházy Attila azt mondta: az árak emelkedni, a bérek pedig csökkenni fognak jövőre. Az MSZP elnöke szerint ez azt jelenti, hogy az embereknek a rendszerváltás óta eltelt időszak „legbrutálisabb megszorításaira" kell felkészülniük.
Jobbik: Elfogadhatatlannak nevezték, hogy a „gazdagok kormánya ismét a kisemberekkel és a középosztállyal fizetteti meg a válság árát”.
LMP „Az igazságtalanság Magyarországon nagyobb fokozatra kapcsolt – reagált Vágó Gábor képviselő. A Fidesz Magyarországa az, aki több százezer forintot keres és jómódban él, a maradék több mint 9 millió ember pedig továbbra is csak „szívja a fogát”.
(Á. J.)
Jön a tandíj
A felsőoktatási törvény új koncepciójának modellszámítása szerint 53 ezerről 25 ezerre csökkenne az államilag támogatott hallgatók száma, nevük pedig megváltozik: „állami ösztöndíjasok” lesznek – írta a Népszabadság.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerint a Corvinus Egyetemen az 1760 államilag finanszírozott helyből csak 709-et hagynának meg, például a kertészeket és az élelmiszer-ipari szakembereket. Az ELTE jogász- és politológusképzésre már nem is vennének fel államilag finanszírozott hallgatót, a Miskolci Egyetem állami férőhelyei felét, az Óbudai Egyetem a harmadát veszítené el. Az új koncepció miatt valószínűleg sok száz oktató kerülhet utcára, intézmények szűnhetnek meg. A fizetési nehézségekkel küszködőknek megmaradna a diákhitel, amelyet csak a képzés befejezése után kellene törleszteni. Így tehát utólagos lenne a tandíjfizetés, de meghatároznák a költségtérítéses szakokon az elkérhető minimum és maximum összegét, amely biztosan több százezer forintot lenne félévente. Ám úgy tűnik, nem egységes még a tervezet, ugyanis a nemzetgazdasági tárca elképzelése más számokat tartalmaz.
Halász Gábor oktatási szakértő lapunknak azt mondta: ha csökken a térítés nélkül, ingyenes képzésben résztvevők száma, akkor az történik, amit már több mint tíz éve megjósoltak. „A korábbi rendszer fenntarthatatlan volt. Az eddig is létező tandíj emelkedni fog és többen fognak fizetni az oktatásért, ami nem meglepő, ám igazságosabb rendszerre lenne szükség. Így például a szociális szempontokat jobban figyelembe kellene venni és nem szabadna megengedni, hogy csak két véglet legyen: azaz egyesek nagyon sokat fizetnek, mások semennyit.
Átmenetekre lenne szükség, akár több kategóriára is, amelyekbe a szociális helyzettől függően kerülhetnének a diákok. Nem úgynevezett ingyenes képzésre lenne szükség, hanem a képzés árának a szociális helyzettől és tanulmányi eredményességtől függő visszatérítésére. Az, amit most önköltséges térítésnek nevezünk, éppúgy tandíj, mint az, amit korábban a költségtérítéses képzésért kellett fizetni” – tette hozzá Halász Gábor. Hiller István szerint a költségtérítéses képzés tulajdonképpen önköltségessé válik és ez nem jelent mást, mint a tandíj bevezetését. A volt oktatási miniszter példaként említette, hogy Debreceni Egyetem Általános Orvosi Karán egy szemeszter 3,1 millió forintba kerül majd azoknak, akik nem jutnak be az államilag finanszírozott szűk keretbe.
(K. V.)
Ingatlanadó érkezik?
Az áfaemelés árt a gazdaságnak, csökken a reálkereset, kevesebb pénze lesz az embereknek, így kevesebbet is tudnak majd vásárolni, ami drasztikusan veszélyezteti a munkahelyeket – jelentette ki 2009-ben Varga Mihály. A Fidesz alelnökének akkori véleménye szerint Magyarország teljesen rossz irányba megy az áfa- és adóemeléssel. Hasonló fideszes nyilatkozatok egész sorát lehet megtalálni korábban elítélt, ma pedig megtett kormányzati intézkedések kapcsán, pedig az igazság az, hogy Matolcsy György már három éve készült az áfaemelésre. 2008 augusztusában az általa vezetett közgazdászcsapat áfaemelést és a vagyoni típusú adók arányának növelését, így például az ingatlanadó bevezetését is javasolta, cserébe a munkáltatók terheinek csökkentéséért. Ha ebből az ígéretből indulunk ki, akkor az ingatlanadó bevezetése csak idő kérdése. Matolcsy tavaly májusban, nemzetgazdasági miniszteri kinevezése előtti meghallgatásán mindezt megerősítve, egy kérdésére azt válaszolta, hogy „a jövedelmeket terhelő adók csökkentése, illetve a fogyasztást és a forgalmat terhelő adók növelése révén lehet javítani a versenyképességet, ez az új kormány hároméves adócsökkentési programjának lényege”.
Egyvalamin azonban nagyvonalúan átsiklott pénteki bejelentésében Matolcsy: az általa évek óta szinte mindenhatóként emlegetett gazdasági növekedésről, amelyre a kormány egész gazdaságpolitikáját alapozta. „2011-ben és 2012-ben átütő reformokra kerül sor, amelyek eredményeképpen felzárkózik a gazdaság, szélesedik a középosztály, gyarapodik a népesség és javul az életminőség” – vizionálta Matolcsy.
Utolsó pillanatban
A bejelentés előtti napon került csak be a kormány elé az áfa és több más adó megemeléséről szóló javaslat, amelyet pénteken jelentett be Matolcsy – értesült az origo.hu. A portál szerint Orbán Viktor azzal érvelt a bevezetés mellett, hogy az áfát nem lehet elkerülni, „bemész a boltba, és megfizeted”, így tervezhetőbb a bevétel is, továbbá a miniszterelnök nem sok kis apró lépést akart, hanem nagy, szimbolikus vágásokat. A kormánypárti képviselőket sem tájékoztatták, mielőtt a gazdasági miniszter „bedobta” az áfa 2, a munkavállalói járulék 1 százalékos emelését, a cégautóadó növelését és baleseti adó bevezetését. Ezeket azzal indokolták, hogy így tudják megteremteni azokat a bevételeket, amelyek szükségesek a tervezett költségvetési egyensúly tartásához a romló gazdasági környezetben.
Mit nevezünk megszorításnak?
Mindannyian tudjuk, hogy ezek a lépések az eltitkolt jövedelmekre vonatkoznak, így mindez nem megszorítás – mondta Matolcsy a költségvetés ismertetésekor. A miniszter kifejtette: a megszorítás „az inkább az, amikor valami már a helyén van, de húzunk rajta még egyet. Itt viszont nincs semmi rendben". A kormány nem megszorít, mert nem a lakosságra terhelt újabb adókat – ezt nyilatkozta csütörtökön az új kormányszóvivő, Giró-Szász András. Pénteken aztán ott állt Matolcsy György mellett, amikor bejelentették: 27 százalékra emelik az általános áfakulcsot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
