Napokkal a „kényszeres” búcsú előtt is tanácstalanul áll tízezernél is több tanár, orvos, szociális dolgozó: senkinek sem világos, mi a kormány szándéka a nyugdíjkort betöltött munkatársakkal. Valamennyi érintett ágazat szereplői szerint egy egyszerű lépéssel orvosolni lehetne helyzetet.
Az egészségügyben és a szociális területen már ketyeg a bomba: a nyugdíjkorú orvosoknak, egészségügyi és szociális területen dolgozóknak már elkezdődött az a 15 nap, amíg kérvényezhetik továbbfoglalkoztatásukat. Ezután a munkáltatónak 3 napja van, hogy jelezze, ha „köszöni, nem tart igényt” a törvény szerint kiöregedett kollégára, illetve 8 napja arra, hogy eldöntse, nem tud megválni tőle. Ez a meglehetősen méltatlan eljárás gyakorlatilag valamennyi érintett ágazat minden szereplőjénél kiverte a biztosítékot. Pénteken a teljes közszféra kiállt a törvény ellen, ultimátumot adtak a kormánynak, miközben az orvosi kamara éles hangú levélben kért „kegyelmet” az egészségügyben dolgozóknak. A hét végi Országos Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanács ülésén valamennyi érdekképviselet „elutálta” az új szabályozást és annak visszavonását, illetve módosítását kérte. Kónya Gusztávné, a szociális dolgozók érdekvédelmi vezetője szerint az egész csak arra volt jó, hogy teljes bizonytalanságot teremtsen a dolgozók körében.
„Bele sem mentünk a részletek megvitatásába, annyira méltatlan ez az egész. Közben a kormány képviselői folyamatosan azt hangoztatták, hogy meg kell szüntetni a kettős juttatást, ami teljes nonszensz. Itt nyugdíjról, illetve kemény munkával megkeresett, ráadásul sokszor, főleg a szociális területen lényegében éhbérről van szó. Ezért ragaszkodunk a 20 százalékos béremeléshez, ha ez nem megy, akkor 2013. szeptemberben, majd decemberben személyenként 50-50 ezer forintos keresetkiegészítést kérünk a közszférában dolgozóknak. Ez számításaik szerint mintegy 60 milliárd forintba kerülne, részbeni visszapótlásaként annak a 400 milliárd forintnak, amit a juttatásainkból 2010 óta kivontak” – mondja az ágazati érdekvédő. Most a kormány két hetet kapott arra, hogy érdemben adjon válaszokat és vonja vissza a kényszernyugdíjazásról szóló törvényt. Ha ezt február elején nem látják az érdekvédők, sztrájkbizottságot alakítanak és hatékonyabb eszközökkel gyakorolnak nyomást.
Rácz Jenő kórházszövetségi elnök szerint a legegyszerűbb az lenne, ha a december 29-én megjelent kormányhatározatot végre kiegészítenék az egészségügyre vonatkozó mentességgel, mert így egyetlen csapással megoldódna a mostani áldatlan állapot. A kötelező nyugdíjazásban érintettek egy része már most is azt mondja, hogy ezt a megalázó macerát nem fogja végigcsinálni, nem fog magáról ajánlást írni több évtizedes szakmai munka után, és inkább nyugdíjba vonul. Vannak, akik szerint egyszerűen tévedésből maradt ki a „mentesség” a törvény szövegéből, amit a törvény megalkotói nem mernek belátni. Ám minél több intézkedést, utasítást hoznak a határozat szellemében, annál több problémát generálnak.
Megkérdeztünk egy személyesen érintett orvost is, valójában hogyan éli meg, és mit gondol arról: a kormány úgy véli, jobb, ha a kórházában elköszönnek tőle. Dr. Wertner János, a Semmelweis Egyetem sebészeti klinikájának egyik „alapköve”. Hogy mit kezd az örökmozgó, mindig tenni akaró, huszonévesek munkabírását meghazudtoló, ámbár már nyugdíjas korú sebész az új helyzettel? „Egyelőre várok és harcolok. Teljességgel alkotmányellenesnek tartom a döntést, persze, ha az kell, aláírom a kérelmet, mert tudom, hogy szükség van a munkámra, ahogy nekem is ez az életem” – mondja Wertner doktor.
Egyszerre két jogszabály is foglalkozik a nyugdíjas munkavállalókkal. Az első változás értelmében minden közszférában dolgozónak, akinek eddig egyszerre járt a két juttatás, választania kell, hogy nyugdíjat vagy bért kapjon. A változtatás január elsején lépett hatályba, de az érintetteknek április 30-ig kell jelezniük döntésüket a nyugdíjfolyósítónak. Július elsejétől, ha valaki a munkát választotta, felfüggesztik nyugdíja folyósítását, amíg dolgozik, ha pedig a nyugdíját, akkor nem dolgozhat tovább. A második fontos változás: a kormány gyakorlatilag arra utasította a hatásköre alá tartozó intézményeket, hogy rúgjanak ki mindenkit, aki elmúlt 62 éves (betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt), és rendelkeznek az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges legalább húsz év szolgálati idővel. Így ez gyakorlatilag tömeges leépítés a közszférában.
Még mindig nem tudni, hány pedagógust érint majd a kényszernyugdíjazás – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (KLIK) megtudtuk, január végére fogják pontosan tudni, hány nyugdíjas korú dolgozik az iskolákban. Korábban Galló Istvánné a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt nyilatkozta lapunknak, biztosan több ezer dolgozóról van szó, akik főleg a művészeti, matematika, és természettudományos tárgyakat oktatnak. Három pedagógus-szakszervezet kedden írt alá megállapodást a minisztériummal, ebben szerepel egy olyan passzus, mely szerint június 30-ig senkit nem küldenek el az ágazatból, addig pedig kormányrendeletben szabályozzák a részleteket, egyelőre csak a felsőoktatási intézményekben oktatói, tanári vagy tudományos kutatói munkakörben dolgozók képeznek kivételt a kényszernyugdíjazás alól.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!