Páros interjúnak indult, de Fodor Márk végül egyedül maradt érveivel. Pedig ideje lenne végre komolyan beszélni róla: tényleg kell nekünk olimpia?
– Idén májusban hozták létre az Olimpiát? Ne. Facebook-csoportot, és mostanra 1500 követőjük lett. Mi a célja a mozgalomnak? Valóban azt szeretnék elérni, hogy Budapest ne rendezzen olimpiát 2024-ben? Miért?
– Végső soron igen, szeretnénk elérni, hogy ne legyen olimpia Budapesten. De már annak is örülnénk, ha valódi párbeszéd lenne a kérdésről. Fontos volna, hogy a nagy olimpiát támogató hangzavarban elhangozzanak az érvek az olimpia ellen is. Hogy az emberek, akikről az egésznek szólnia kellene, pontosan tudják azt is, milyen kockázatokkal jár ez. Erről kellene szólnia a társadalmi párbeszédnek.
– Az olimpiával kapcsolatban számos mítosz, városi legenda él – attól kezdve, hogy sosem nyereséges, egészen odáig, hogy romba dönti a gazdaságot. Egyben mindenki egyetért: részt venni egy olimpián óriási élmény. Gondolom, rendezőként még nagyobb.
– Tény, hogy aki járt már olimpián, annak az olimpia óriási élmény. A támogatók általában ezzel érvelnek, hogy olyan érzelmi többletet ad, ami megfizethetetlen. Ez tény, de még nem hallottam olyan érvet, ami bizonyítaná, hogy az olimpia annyit ér, amennyibe kerül. Az olimpia egy nagyon drága luxuscikk. Egy háromhetes ünnep, amelynek konkrét hatásairól nincsenek megbízható számok. Annyit tudunk, hogy sokba kerül, sokkal többe, mint amennyit mondanak. Az olimpia megrendezését pártolók szívesen tesznek közzé olyan tanulmányokat, amelyek szerint az olimpia lehet nyereséges. De nagyjából minden ilyen tanulmányra jut két ellenkező vélemény is, csak az kisebb publicitást kap. Nálunk például szinte semmit. Annyit tudunk, hogy volt város, amelyik 30 évre eladósodott az olimpia miatt.
– Gondolom, a szülővárosára, Montrealra gondol.
– Igen. Montreal kormányzati pénzügyi segítség nélkül rendezett olimpiát, 1976-ban. Az akkori polgármester azt mondta: annak, hogy egy olimpia veszteséges legyen, akkora az esélye, mint hogy egy férfi gyereket szüljön… Utána minden montreali polgár 30 évig fizette az úgynevezett olimpiai adót az ingatlanja után.
– Tényleg: mennyibe kerül egy olimpia? Rengeteg számot hallani. 1000 milliárd? 3000 milliárd?
– Ezt senki nem tudja előre megmondani. Rendszerint mindenhol alábecsülték a rendezés költségeit, a leggyakoribb, hogy a végén a duplájába, háromszorosába került. Andrew Zimbalist nemzetközi hírű közgazdász nemrégiben a Time magazinban azt írta, hogy manapság egy nyári olimpia 15 és 20 milliárd dollárba (kb. 4200 és 5600 milliárd forint) kerül. „Egy kis szerencsével a rendezés termelhet 4 és fél milliárd dollárnyi (kb. 1265 milliárd forint) bevételt – így legalább egy 5 és 10 milliárd dollár (kb. 1400 és 2800 milliárd forint) közötti hiányt termelve”.
– Ez lényegesen magasabb összeg, mint amiről a magyar kormány beszél.
– Idehaza eddig három különböző megvalósíthatósági tanulmány készült, ez összesen körülbelül 3000 oldal. Azt vettük észre, hogy az első két tanulmány után a kormány az olimpia áráról beszélt, az összes infrastrukturális beruházással együtt. Az utolsó tanulmány már csak a sportlétesítményekkel és a közvetlen rendezés költségeivel számol, így valóban úgy tűnik, mintha hirtelen olcsóbb lenne az olimpia.
– Pedig a leggyakoribb érv az olimpia rendezése mellett az a rengeteg infrastrukturális beruházás, amit az olimpia miatt indítanak el. Ez nem elég?
– Egy olimpia kapcsán rengeteg stadiont, sportcsarnokot, pályát építenek. Ezek egy részét a verseny végén vagy vissza kell bontani, ami rengeteg pénzbe kerül, vagy fenn kell tartani, ami szintén költséges. Nagyon kevés a közvetlen, fenntartható beruházás egy olimpia után.
– Utak, vasutak, szállodák épülnek.
– A kérdés, hogy ha ezekre az utakra, vasutakra, szállodákra valóban szükség van, miért nem építik meg őket olimpia nélkül? Másrészt az olimpiát –Budapest rendezné, amely az ország legfejlettebb régiója. Ez természetes, de azt már kevesen tudják, hogy ezt a fejlesztést mindannyian fizetjük: a borsodi, a szabolcsi, a nógrádi és a baranyai emberek is. Ők mit profitálnak egy budapesti olimpiából?
– A pályázat szerint a budapestin kívül a Balatonnál, Szegeden, Debrecenben is lesznek helyszínek. Vagyis ezeket a régiókat is fejlesztik.
– Ha tüzetesen olvassuk a pályázatot, kiderül, hogy valódi infrastrukturális fejlesztés a ferihegyi gyorsforgalmi út VIP-sávja és a Budapest és Balaton közti autópálya kiszélesítése lenne, ami szintén elsősorban a Budapestről a Balatonra autózók életét könnyítené meg hosszú távon. Debrecenben már áll a stadion, a szegedi evezőspálya is készen van.
– Szükség van egyáltalán ön szerint olimpiára?
– Olimpiára szükség van, de az egész koncepciót újra kellene gondolni. Egyetlen városban lehetetlen fenntartható módon létrehozni egy ekkora eseményt. Sokan gondolják így: Boston és Hamburg is visszalépett az eddigi riválisaink közül, és Róma új polgármestere, Virginia Raggi is azzal kampányolt, hogy ellenzi az olimpia megrendezését, de legalábbis népszavazást szeretne kiírni a kérdésben. És ő is a pénzzel érvelt.
– Azzal is szoktak érvelni, hogy egy olimpiának mindig óriási a marketingértéke. Az ország mindenképpen rengeteget profitál pusztán abból, hogy a neve és az olimpia együtt forog.
– Erre sincsenek egyértelmű adatok. A magyar megvalósíthatósági tanulmányban is benne van, hogy biztos, hosszú távú hatása a turizmusra előzetesen nem kimutatható.
– A most véget ért labdarúgó Európa-bajnokság után szívesen hangoztatják, hogy lám, a sportsikerek egybekovácsolják a nemzetet. Mi kovácsolhatná jobban egybe, mint egy sikeres olimpiarendezés?
– Ezt nem tudom, nem vagyok kovácsolási szakértő. De azért azt tudom, hogy sok nemzetet kovácsoltak már egybe más módokon is. Ha már 3000 milliárdot költünk valamire, azt lehetne, mondjuk, az oktatásra. Amire amúgy nagyjából ugyanennyit költünk egy évben. Ha már kovácsolunk, akkor kovácsoljunk hosszú távra. Mint például az észtek, akik elhatározták, hogy ők lesznek a legdigitálisabb ország a világon, és így is lett. Ma náluk a legmagasabb az internetfelhasználók aránya, gyakorlatilag mindent digitálisan intéznek, és ott vannak a világ legkreatívabb számítógépes programozói között. Inkább erre költsünk, mint egy háromhetes bulira.
– A Kúria kimondta, hogy nem lehet népszavazást tartani az olimpia rendezéséről, mert arról a Főváros képviselő-testülete már döntött. Ha viszont így van, akkor önök mit szeretnének elérni a kampányukkal?
– Elsősorban azt, hogy ne legyen olimpia Budapesten 2024-ben. Mivel ez egy háromfázisú pályázat, és a következő fázis most októberben esedékes, szeretnénk, ha ezt már nem adnánk be
– Erre kevés az esély.
– Ha nem is jönne össze, mindenképpen szeretnénk elérni, hogy elinduljon egy párbeszéd az olimpiát támogatók és ellenzők között. Bízunk abban, hogy ha az embereknek elegendő információjuk lesz, nem fogják támogatni a rendezést, és arra már a kormánynak is oda kell figyelnie.
Fodor Márk
az Olimpiát? Ne. Facebook-csoport egyik alapítója. 41 éves, biológus. Montrealban született, ezért kanadai-magyar kettős állampolgár. 1998 óta él Magyarországon. Jelenleg egy civil szervezet munkatársa. Rendszeresen sportol, főleg kerékpározik. Fociban a magyar válogatottnak, jégkorongban a kanadaiaknak szurkol.
A 2015-ben meghirdetett Magyar Olimpia Társadalmi Párbeszéd programja kapcsán szerettük volna egy asztalhoz ültetni a rendezést támogató és ellenző mozgalom képviselőit. A megbeszélt találkozóra azonban – az előzetes megállapodás ellenére – csak az Olimpiát? Ne. mozgalom képviselője, Fodor Márk jött el. A Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) kommunikációs munkatársa szerkesztőségünkkel azt közölte, hogy az ilyesfajta „élő” beszélgetéseknek csak a televízióban vagy a rádióban látja értelmét. Természetesen, ha kérdésünk van, azt írásban feltehetjük.
A kormány közeli Nézőpont Intézet tavaly augusztusi felmérése szerint a budapesti olimpiának összességében is csak 49 százalékos a támogatottsága. A megkérdezettek 41 százaléka ellenzi a rendezést. A Medián néhány hónappal később, novemberben végzett vizsgálata azt mutatta, hogy a támogatók aránya az összes megkérdezett között már csak 41 százalék, az ellenzőké pedig 53. Az olimpia ügye iránt igazán elkötelezettek aránya – akik pénzzel is készek támogatni a hazai olimpia megrendezését – mindössze 25 százalék. A kormánypárti szavazók több mint kétötöde (43 százalék), a jobbikosok csaknem egyharmada (29 százalék) kész anyagi áldozatra, a többi ellenzéki párt támogatói és a nem szavazók körében kisebb ez az arány (12 és 16 százalék).
Egy olimpia kétféle utóélete. A Budapesttel összehasonlíthatatlan helyzetben lévő kínai fővárosban, Pekingben sem sikerült minden létesítményt hasznosítani. Bár az uszodából vízi élménypark lett, sok épület azóta is kihasználatlanul rohad. A 2024-es Nyári Olimpiai Játékok házigazdájáról egyébként 2017 őszén, a NOB limai kongresszusán döntenek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
