Európa attól hangos, mekkora kára lesz a gazdálkodóknak az orosz embargó miatt. Leginkább a lengyelek hangját hallani – 300 millió euróra becsülik a várható bevételkiesést, ahogy a hollandok is –, de az osztrák (úgy 100 millió eurós) kár miatt a „sógorok” is hangosan protestálnak – immár 240 milliónyi kárpótlásért!

 
Gabonaraktárban

Mi, magyarok, hivatalosan csak annyit tudunk a lassan egy hónapja élő orosz mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cikkekre vonatkozó embargó magyar hatásáról, hogy nagyjából 80 millió euró, azaz úgy 25 milliárd forint értékű magyar kivitel elé állít gátat. Ezt az agrártárca – szinte elbagatellizálva – nem meghatározó mértékű kárnak fogta fel. Legalábbis eddigi közleményeikből ez szűrhető le. Navracsics Tibor külügyi és külgazdasági miniszter ugyanakkor súlyosnak minősítette egyik Twitterbejegyzésében – ami viszont nem tekinthető hivatalos álláspontnak.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden még arról nyilatkozott, hogy szükség lenne a magyar–orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság összehívására, majd csütörtökön Szijjártó Péter, a bizottság magyar társelnöke kezdeményezte a bizottság társelnökeinek találkozóját. A szokásjog szerint a következő találkozó Moszkvában lenne, az ülést a házigazda, az orosz fél hívja össze. De miről is lehetne tárgyalni? Külön alkut akarunk kötni az oroszokkal az uniós és orosz embargók kijátszására? Megéri-e 25 milliárd forint értékű magyar export azt a rossz hiszemű feltételezést, hogy a magyarok Brüsszelt megkerülve állapodnak meg Moszkvával? Vagy netán működésbe lép az Orbán–Putyin pénzügyi és atompaktum a most letiltott magyar alma- és hússzállítmányok ügyében is?

Karel De Gucht, az Európai Unió kereskedelmi biztosa számolt be arról, hogy szeptember 5-én Brüsszelben összeülnek a tárcavezetők, és agrárminiszteri értekezleten döntik el, ki hogyan és mennyi plusztámogatást kap. Az, hogy a magyar kormány mit akar elérni az EU-s tárgyalásokon, még nem derült ki. Navracsics Tibor mindenesetre komoly kárenyhítés feltétlen szükségességéről beszélt, és hasonlóan nyilatkozott az agrártárca is az utóbbi napokban. Brüsszel eddig egy 400, majd egy 125 millió eurós kompenzációs forrást – összesen csaknem 160 milliárd forintot – emlegetett, és ebből arra lehet következtetni, hogy nem az összes – elméleti – kárt akarják kifizetni egy még nem ismert metodika szerint.

De ne feledjük, ezek még nem igazi károk! A fent említett összegek az utóbbi években az EU-tagországokból Oroszországnak eladott mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek értékét jelenítik meg, és egyáltalán nem biztos, hogy a kialakult helyzet miatt más piacokon – még ha nyomottabb áron is – nem lehet e tételeket értékesíteni. Vagyis most mindenki új piacot keres termékeinek, akár az EU-n belül is. A belső piacon felesleg, túlkínálat alakulhat ki, ami nyomott árakat jelent.

Mindez nekünk, magyaroknak sokkal nagyobb kárt okozhat, mint a közvetlen exporttilalom! Magyarország 2014 első öt hónapjában mindössze 29,6 milliárd forint értékben szállított az oroszoknak az embargó által érintett termékekből, miközben az egész magyarországi export – minden terméket ideszámítva – 10 725 milliárd forint volt. Az oroszoknak szánt, embargós kivitel az összes magyar exportnak nem éri el a 0,3 százalékát. Egy teljes évet tekintve, 2013 egészére vonatkozó adatok szerint tavaly mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cikkekből összesen 78,45 milliárd forintnyit exportáltunk az orosz piacra, ami az egész éves magyar összesített export 0,324 százaléka volt csupán. Vagyis az ország külkereskedelmi mérlegét nem rondítja el a putyini döntés.

Így leginkább a már említett uniós belpiaci túlkínálat csap le ránk, bár erről az agrártárca nem igazán tért ki eddigi nyilatkozataiban. Az embargó előtti időszakban is ez okozott gondot a tej, a tojás, a baromfi, egyes zöldségek és gyümölcsök, a borok piacán. Saját boltjainkban, feldolgozóinkban vertek meg minket a lengyelek, németek, dánok, szlovákok. Így az orosz embargó a szakértők által vártnál is nagyobb gondot jelenthet a magyar agrárium számára, mely termékei mintegy 80 százalékát az Európai Unión belül értékesíti. Arról nem is beszélve, hogy a nehezen megszerzett orosz kapcsolatok egy év alatt elveszhetnek, így 2015 augusztusa után sem biztos, hogy a korábbi szinten sikerül vevőre találni a keleti országban.

Vagyis az embargó hatása nem egy, hanem több évre elhúzódó nehézséget okozhat. Az 1998. évi orosz pénzügyi és gazdasági válság legalább négy évre tette taccsra a magyar agráriumot, amely a rendszerváltás utáni sokk után végre kezdte kiépíteni új orosz kapcsolatait.

29,6 milliárd forint a Magyar élelmiszer-gazdasági export Oroszországba 2014. január–május között. Forrás: KSH

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!