Tanácstalan szülők ezreinek okoz nem kis fejtörést: hit- és erkölcstanra vagy „sima” erkölcstanra járjon a gyermekük szeptembertől. Ma csak a bizonytalanság választható.

 
Képünk illusztráció (Németh András Péter felvétele)

„Ott volt egy hetven pluszos katolikus pap, aki úgy tűnt mintha stabilan be lenne rúgva. Vele volt egy fiatal, egérszerű nő, akiben annyi élet volt, mint egy partvisnyélben. Kifejtették, hogy a gyerekkel meg kell majd vitatni fontos erkölcsi kérdéseket, mint például az, hogy egy tizenkét hetes magzat már embere-e, és helyes-e az abortusz. Azt is elmondták, hogy Amerikában már akkora a hanyatlás, hogy a homoszexuálisok együttélését szentesítik. Megígérték, hogy elmondják majd a lányoknak, hogy mikor illő elveszíteni szüzességüket. Volt egy kissé feszengő evangélikus srác meg egy álmodozó református nő, és eljött egy villanyszerelő kinézetű ember a hitgyülisektől, aki finoman lepedofilozta a papokat, és közölte, náluk jobb helyen lesznek a gyerekek.” Egy blogbejegyzés szerint így zajlott a hittantanárok bemutatkozása egy budapesti iskolában. Egy másik helyen viszont nem volt kinek bemutatkozniuk, mert az iskola csak egy nappal korábban értesítette a szülőket az ismerkedési lehetőségről. Nem csoda hát, hogy a szülők jelentős része szíve szerint a tanár személyének ismeretében döntene. „Az iskolának biztosítania kell egy időpontot, amikor az egyházak képviselői tájékoztatást adhatnak a szülőknek arról, hogy hogyan és milyen tartalommal szervezik meg a hitoktatást. Beiratkozáskor a szülő még olyan egyház hit- és erkölcstan oktatása iránti igényét is jelezheti, amelyik a kijelölt időpontban nem tartott tájékoztatót” – válaszolta kérdésünkre Gloviczki Zoltán, oktatásért felelős államtitkár.

Nem mindegy hát, milyen is az a hitoktató, de az sem, van-e egyáltalán. Erdő Péter bíboros már decemberben, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ülése után is „nagyon komoly szervezési problémákról” beszélt a hittanoktatással kapcsolatban. Felemlítette, hogy felmenő rendszerben vezetik be a kötelező hittan- vagy etikaoktatást, s ha például az 1., 5. és 9. osztályokban ezt megteszik, akkor a többi évfolyamon egyelőre fakultatív marad ez a lehetőség. Közölte: országosan a tanulók 30 százaléka jár valamely felekezet hittanóráira, „és most is van rá lehetőség, hogy ne az iskolában, hanem egyházi épületben tartsák meg ezeket. Egy komplett hittancsoport pedig „a legritkább esetben kerül ki egyetlen osztályból”. Akkortájt jelent meg dr. Jakab Attila vallástörténész cikke a Népszavában. Szerinte az államilag elismert egyházak olyan mérgezett ajándékot kaptak az önmagát „kereszténynek” és „nemzetinek” nevező kormánytól, „amit sem kiköpni, sem lenyelni nem tudnak”. Jakab szerint azért, mert a katolikus egyház „még akkor sem tudná a feladatát ellátni, ha sekrestyéstől harangozóig minden megbízható emberét bevetné az oktatásba”.

Az egyházak mégis magabiztosak. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága kérdésünkre azt közölte lapunkkal, hogy az elmúlt években nagy számban szereztek hitoktatói képesítést a különböző felsőoktatási intézményeinkben, így megfelelő képesítésű személyből nincs hiány. Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatal oktatásügyi iroda vezetője szerint egyházuk csupán azokon a területeken nem lesz jelen minden általános iskolában, ahol a református közösség jelentős kisebbségben van (a Dunántúl egyes települései). Kákay István, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodaigazgatója úgy fogalmazott: az egyház híveinek és gyülekezeteinek sokszor szórványhelyzete miatt „részben felkészült” a hit- és erkölcstan oktatásának ellátására. „Reményeink szerint nem lesz fennakadás, tekintettel arra, hogy a már végzett judaisztika tanáraink mellett intenzív felkészítés folyik, ami legalább 50 oktatót jelent a már meglévőkön felül. Bár jelenleg még nem tudjuk, hogy a feladat mekkora lesz, de reméljük, hogy minél nagyobb és erre készülünk” – mondta Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója.

De vajon nem sérülnek-e annak a gyermeknek a jogai, akit szülei például buddhista hittanra járatnának, de iskolájában erre nincs lehetőség? Aáry Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa szerint nem. A hit- és erkölcstant választók a jelentkezési lapra a Magyarországon bejegyzett egyházak közül bármelyik, számukra szimpatikus vallási felekezetet beírhatják. Az iskola az igényeket továbbítja az adott egyházak felé, amelyek vagy figyelembe veszik az igényeket, és biztosítanak oktatót, vagy sem. Ez utóbbi esetben a gyermeknek erkölcstan órára kell járnia. „Nem az iskola felelőssége, hogy a választott egyház eleget tesz-e a felkérésnek” – fűzte hozzá a biztos.

Az oktatási biztos által említett jelentkezési lap is borzolja a szülők kedélyeit. Joggal. Népszámláláson kívül most először készül országos regiszter vallási alapon, ráadásul nem is felnőttekről, hanem hat- és tízéves gyerekekről. Az iskola pontosan tudni fogja, melyik gyermek mely felekezethez tartozik, és kik azok, akik az erkölcstant választották. De vajon tudomást szerezhet erről a személyes magánügyről más is? Az oktatási államtitkárság úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a szülő választásáról az intézmény és az érintett egyház értesül, és ők fogják kezelni ezt az adatot, amelyet kizárólag a hit- és erkölcstanoktatás megszervezésével kapcsolatban használhatnak fel. Az iskola már a Klebelsberg Iskolafenntartó Központnak is csak az egyes csoportok létszámát jelenti, a neveket nem. A naplóban, törzslapokon, bizonyítványokban minden tanuló esetében az „erkölcstan/hit- és erkölcstan” megnevezést kell alkalmazni, a felekezet pedig sehol nem lesz azonosítható. Ez persze sokakat nem nyugtat meg, a diákok ugyanis pontosan tudni fogják ki melyik órára jár, a szülők csak remélik, hogy az iskolai közösségekben nem váj árkokat a vallási és világnézeti különbség, ami a felnőttek világát már jó ideje fertőzi mifelénk.

Akik a hitoktatás helyett az erkölcstant választják, szintén a bizonytalanba menetelnek. A tankönyvek egyelőre engedélyeztetési eljárás alatt állnak, sok iskolában pedig még nem tudni, ki fogja tanítani a tantárgyat. Alsó tagozatban a tanítók minden további követelmény nélkül taníthatják, míg felső tagozaton szakos (etika, filozófia stb.) pedagógus, akikből egyelőre hiány van. Ezt az államtitkárság a tanárok 60 órás átképzésével oldja meg, azt mondják, szeptemberre elegen lesznek. A képzésre információink szerint főleg a történelem- és magyartanárokat várták. Néhány tanár arról számolt be, a továbbképzésen tapasztalhatóak voltak ideológiai túlkapások. Az egyelőre még nem olvasható tankönyvet az a Bánhegyi Ferenc írta, akinek korábbi tankönyveivel kapcsolatban szakmai kifogások merültek fel. Információink szerint egyik hon- és népismeret könyvét vissza kellett vonni, mert politikai, etnikai és vallási alapon megkérdőjelezhető mondatok voltak benne a zsidókról, romákról és az idősekről is. Egy korábbi általános iskolai történelemkönyvéről így fogalmazott a felkért lektor: a tankönyvben olyan szövegrészek szerepelnek, amelyek „a tanulókkal politikailag elfogult történelemszemléletet akarnak megismertetni… a szerző – szemmel láthatóan – a mai közéletben jobboldalinak, konzervatívnak nevezett nézeteket vall, melyeket nem azért tettem szóvá, mert én mindennek jó részével amúgy nem értek egyet. Hanem azért, mert a publicisztikai stílusú történelemértékeléseknek (legyenek bármilyen elfogultságúak) tankönyvek hasábjain nincs helyük.”

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!