Az egyik legpusztítóbb betegséggel sok ezer évig küzdött az emberiség – ez is azt mutatja, hogy pár évtized egy vírus esetében nem elegendő a védekezés kialakítására.
Csaknem 70 ezer évvel ezelőtt kezdődött a himlő története. Bár azóta rengeteg változatban pusztított, legismertebb formája, a fekete himlő „csak” 3000 évvel ezelőtt indult kontinenseken is átívelő útjára Indiából vagy Egyiptomból.
Már az ókori Kínában is tudták, hogy védekezni ellene csak úgy lehet, ha az egészséges embereket mesterséges úton megfertőzik (ez a varioláció), így életük végéig védve vannak az újabb megbetegedéstől.
A tudás azonban útközben valahol elveszett – így vált minden idők egyik legpusztítóbb járványává a fekete himlő, amelynek végül hatásos ellenszerét csak 1798-ban Edward Jenner, angol orvos kísérletezte ki: ő jött rá arra, hogy a tehénhimlő általi mesterséges fertőzés (vakcinázás) olyan védettséget vált ki az emberből, amely hatékony az emberi himlővel szemben is. Elsőként egy kisfiún tesztelte a módszert.
Ám arra még csaknem két évszázadot kellett várni, hogy összehangolt támadás indulhasson a himlő ellen: a WHO 1967-ben rendelte el az egységes oltási kampányt. Ebben az évben egyébként mintegy 10 millióan fertőződtek meg fekete himlővel. Végül viszonylag gyorsan sikerült felszámolni a járványt (legalábbis ahhoz képest, mennyi ideig pusztított), 1979-ben a Földet himlőmentesnek nyilvánították, majd miután a határozathoz a World Health Assembly 1980-ban hozzájárulását adta, okafogyottá vált a himlő elleni védőoltás is – és talán épp ez lesz egyszer a probléma. Manapság ugyanis a szervezetünk már egyáltalán nincs felkészülve arra, hogy védekezzen a vírus ellen. Ami viszont bármikor előbukkanhat – ha nem egy kémcsőből, akkor egy régészeti leletből. 2011-ben New York-i építőmunkások ásták ki egy 19. században himlőben elhunyt nő maradványait, akkor viszont kiderült, a holttest már nem jelent veszélyt az élőkre. Más esetekben viszont volt már rá példa, hogy megfelelő körülmények (például fagy) esetén a vírusok képesek voltak hosszú évekig hibernálódni, a kutatók pedig sikerrel keltették életre őket.
„Eljött a világvége”
– így jellemezte a korabeli krónikás az egyiptomi Thébában nagyjából két évtizedig tomboló járványt, ami a történészek szerint még Róma hanyatlásáért is felelőssé tehető. A kutatók mésszel vastagon borított sírt találtak a területen, amelynek közelében óriási égetőkemencékre bukkantak: nagyjából így (fertőtlenítőszerrel és hamvasztással) próbáltak időszámításunk szerint 250 és 271 között védekezni a járvány ellen. Ebben a korban több halálos járvány is végigsöpört a Római Birodalmon, köztük a Ciprián-pestis, amely a feljegyzések szerint csak Róma városában naponta 5 ezer ember életét követelte, de a feltárt leletek szerint Egyiptomot sem kímélte. Maga a birodalom is meggyengült, nem függetlenül attól, hogy két császára (Hostilianus és II. Claudius Gothicus) sem élte túl a himlőt, így a járványok sora közvetett előzménye lehetett Róma bukásának.
1977. 09. 11.
– dokumentáltan ekkor fertőzött utoljára természetes úton (Szomáliában) a fekete himlő, azóta csak laboratóriumban létezik. 1978-ban egy kísérlet során, baleset miatt még egy angol kutató meghalt a betegségben.
A leghalálosabb járványok
Spanyolnátha: Mindössze két év alatt, 1918 és 1920 között, világszerte 50 millióan estek áldozatul a kórnak, amelyet így minden idők legpusztítóbb influenzajárványaként tartanak számon.
Malária: Évente több százmillió megbetegedés a mai napig – a váltóláz az 1600-as évek óta folyamatosan jelen van, és időről időre letaglózza az emberiséget. A szúnyog által terjesztett betegség évente mintegy 2 millió ember életét követeli napjainkban is.
Pestis: A történelem legnagyobb járványát a fekete halál okozta 1347 és 1353 között – DélnyugatÁzsiából indult, és egész Európában elterjedt, kisebb hullámai egészen az 1700-as évek végéig felütötték a fejüket. 75 millió áldozata volt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!