Angolul spórolósabb a kormány

Annyi bizonyos, a forintgyengülés és a sikertelen államkötvény-aukciók kényszerhelyzetbe hozták a kormányt. A befektetők menekülnek, a leminősítés a levegőben lóg. Vannak olyan vélemények, hogy az Orbán-kormány valamiféle titkos alkuval próbálja elkerülni a leminősítést.

Mindenkit meglepett a gazdasági tárca. Előbb Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ütött meg szokatlanul engedékeny hangot a bankokkal szemben. Eszerint egyelőre nem tervez újabb lépéseket a kormány a devizahitelesek megsegítésére, sőt, a további teendőket immár a Bankszövetséggel együtt dolgozzák ki. Arról már nem is szólva, hogy a kormány vizsgálja a bankadó esetleges csökkentését. Ennél is izgalmasabb azonban, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb, angol nyelven megjelent tájékoztató anyagából az derül ki, hogy a jövő évben 1400 milliárd forintos, a GDP 4,9 százalékát kitevő megszorító csomagot tervez a kormány.

Nem minősíthető pusztán kommunikációs fogásnak Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter megszokottnál engedékenyebb hangneme, de gazdaságpolitikai fordulatról is korai lenne még beszélni – vélekedett Samu János, a Concorde elemzője, aki szerint számos kérdést felvet az új típusú kormányzati kommunikáció. Az elemző szerint kérdéses, hogy miként folytatódik a lakossági devizahitelesek megmentése, ha a bankok terheit nem növelik, ugyanis az állami szerepvállalásra nincs valódi mozgástere a kormányzatnak. Ugyanakkor, ha a bankokkal szemben engedékenyebb, békülékenyebb hangot ütött is meg a nemzetgazdasági miniszter, észre kell venni, hogy továbbra is érvényben vannak a már korábban bejelentett intézkedések, köztük a bankadó is.

A jövő évi, a külföld felé immár 1400 milliárdosként kommunikált megszorító csomagról szólva pedig arra hívta fel a figyelmet a Concorde elemzője, hogy ebből jelenleg annyit lehet komolyan venni, ami már szerepel a költségvetési törvényjavaslatban. Nos, ez nem több mint 700 milliárd forint, ami a GDP 2-2,5 százalékára tehető. Ráadásul, észre kell venni, hogy még ennek egy része is erősen kérdőjeles. A javaslatok mögül nagyon hiányoznak azok az intézkedéscsomagok, amelyek például lebontanák részegységekre az intézményi kiadások csökkentésének számait. Ennek hiányában nem lehet tudni, hogy pontosan hol és miként is szorít majd saját nadrágszíján a központi apparátus.

A forintgyengülés is közrejátszhatott a bankokkal szembeni új hangvételben, s nem lenne meglepő, ha a korábbi látványos lépések után a kormány a jövőben valamivel szofisztikáltabb eszközökkel próbálná az elképzeléseit elfogadtatni a bankokkal. A halottak napi hosszú hétvégén azonban bizonyítást nyert, hogy komoly tétek forognak a devizapiacon a forint ellenében. A piac a héten ugyan valamelyest megnyugodott, de látni kell, hogy az euróval szembeni 300 forintos lélektani szint stabilan „támasztja” a magyar deviza árfolyamát, erősödésre alig van remény.

Ennek fényében könnyen kiderülhet, hogy csupán a piacok hűtésére szolgáló kormányzati marketing része a megszorító csomag duplájára dagasztása. A piacok irányába tett gesztusokra nagyon is rá van kényszerítve a kormányzat, hiszen a múlt csütörtökön érdeklődés hiányában már „le kellett fújni” egy diszkont kincstárjegy aukciót, s az e heti államkötvény eladások sem nevezhetőek sikeresnek. Ami arra utal, hogy egyre nagyobb nehézséget okoz az államadósság menedzselése.

Az ország leminősítésének veszélye sem múlt el, s jelenleg mindhárom nagy hitelminősítőnél csak egy hajszál választja el Magyarországot, az úgynevezett bóvli, vagyis befektetésre már nem ajánlott kategóriától. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnök-vezérigazgatója szerint nem önmagában a magyar gazdaság adatai miatt, hanem a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika okán fenyegeti leminősítés az országot. Mint mondta, hazánkat a görögök után a második legrosszabbként tartják számon az Európai Unióban. Nem véletlen, hogy a befektetők menekülnek Magyarországról, aki pedig még befektet nálunk, az olyan dolgokba teszi a pénzét, amit egy perc alatt ki tud vinni az országból. Hasonlóan reális veszélynek tartja a leminősítést Mellár Tamás közgazdász is, aki úgy véli: ha ez megtörténne, akkor még Kínához, vagy az IMF-hez fordulhatna segítségért a kormány.

A főként a német gazdaságnak beszállító exportorientált ipari termelés húzó erejében sem bízhat immár a kormány. Az Európai Központi Bank a héten éppen azért csökkentette váratlanul 25 bázisponttal az irányadó kamatot, hogy élénkítse a kontinens gazdaságait.

A konjunktúra-barométerek ugyanis Európa-szerte esőre állnak.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!