A jövő évi növekedési kilátásokat lefelé igazítják az elemzők, míg a költségvetési hiány prognózisok felfelé mutatnak. Az Európai Uniótól nem várható a hiánycél lazítása, ezért ősszel elkerülhetetlennek látszik egy újabb megszorító csomag.
Ráadásul a devizapiaci fejlemények és a kormányzati kommunikációs hibák miatt immár a 230 forintos svájci frank is látótávolságba került. Mozgalmas hete volt a forintnak, melynek során a devizahitelesek szempontjából legérzékenyebb svájci frank kurzus elérte a soha korábban nem érintett, ezért történelminek mondható 220 forintos szintet. Ráadásul az újabb forintgyengülési hullámban a sokat emlegetett piaci hangulat mellett, ezúttal is szerepet játszott a kormányzati kommunikáció. Az alaphangot a Simor András jegybankelnök elleni újabb kormányzati támadás adta meg. A Nemzetközi Valutaalapban (IMF) a Magyarországot képviselő kormányzói posztot, úgymond a kormányzati struktúra átalakítása miatt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vette át. Érdekes módon ettől nem lett egységesebb az IMF-fel kapcsolatos minisztériumi kommunikáció. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ugyanis előbb a Bloomberg nemzetközi hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy folytatódnak a tárgyalások, s ezeken megállapodásra jutnak az IMF képviselőivel. Majd alig egy nap múlva közlemény tudatta: csak a szokásos évi megbeszélésekről van szó az IMF-fel. A kormányzói poszton történt váltás lejtőre küldte a forintot, majd a Bloomberg hír után forinterősödés kezdődött, míg a közlemény újabb devizagyengülési hullámot hozott. Három lehetséges magyarázata is van a kettős kommunikációnak – vélekedik Krékó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója. Szerinte nem lehet kizárni a minisztériumi hiba lehetőségét sem, valószínűbbnek tartja azonban, hogy a két közlemény a Fideszen, illetve a kormányon, sőt az NGM-en belüli konfliktusok kifejeződésére utal. Mint mondta, már az IMFtárgyalások megszakadása környékén és azóta is voltak olyan kormányzati, kormány közeli hangok – Szapáry György, Mellár Tamás –, melyek az IMF-fel való megegyezés mellett voksoltak, illetve, hogy hiba volt szakításig élezni a konfliktust. Okkal feltételezhető, hogy az NGM szakértői sem egységesek. A kutatási igazgató szerint látnivaló, hogy a modern médiaviszonyok között és a veszélyhelyzet miatt kiélezett befektetői figyelem mellett nem működik a Fidesz kettős – itthoni versus nemzetközi füleknek szóló – kommunikációja. Arról nem beszélve: könnyen kialakulhat egy olyan befektetői kép, mely szerint nincs hosszú távú gazdaságpolitika, csupán improvizál a kormányzat a nemzetközi piaci hangulat és a belföldi politikai kívánalmak függvényében. A héten közölte az MNB az új inflációs prognózisát, ami a francia és német gazdasági kilátások múlt heti módosítása után nem okozott igazi meglepetést. Ahogy Samu János, a Concorde elemzője fogalmazott: a jegybanki tanulmány két leglényegesebb momentuma abban ragadható meg, hogy az MNB szakértői a költségvetési hiányra vonatkozó előrejelzésüket felhúzták, a GDP-növekedés tekintetében pedig lejjebb tolták a várakozásukat. Ezzel a piaci várakozásokhoz igazodtak. Ugyanakkor a jövő évi inflációt és gazdasági növekedést illetően még mindig „optimista” a jegybank, amennyiben 3,5 százalékos átlagos inflációval kalkulál. A Concorde szerint számolni kell a nemzetközi konjunktúra esetleges romlásával, vagyis azzal, hogy a gazdasági növekedés jövőre nem éri el a korábban jelzett mértéket, s ez az alacsonyabb inflációban is kifejeződhet. Ezt a véleményt támasztja alá egyébként, hogy egy héttel ezelőtt mind Berlin, mind a Párizs visszavágta a hivatalos növekedési kilátásokat. A Concorde most még 2,7 százalékos jövő évi GDP-növekedéssel számol, de Samu János úgy fogalmazott: küszöbön áll a prognózis lefelé történő korrekciója. A Raiffeisen elemzője, Kovács Mátyás is arról számolt be, hogy bécsi elemzői központjuk csökkentette az európai növekedési kilátásokat, s ennek fényében szóba került, hogy a jövő évre vonatkozó magyarországi növekedési prognózist is visszább vegyék, de egyelőre maradtak a 2,5 százaléknál, mondván, már ez is elég pesszimista. A megkérdezett elemzők az ősz folyamán újabb megszorító intézkedésekre számítanak. Az OTP és a Raiffeisen által jövőre prognosztizált 4,4 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány még nem tartalmazza ezen intézkedések várható hatását. De ez most elkerülhetetlennek látszik, mert amint azt Kovács Mátyás elmondta: az EU aligha lazít a 2011-es 2,9 százalékos hiánycélon, különösen, ha a nyugdíjpénztárak befizetésének elszámolása ügyében várhatóan engedményt tesz.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
