Valamivel kevesebb utas és sokkal kevesebb fuvarszervező cég: várhatóan ez lesz a következménye a taxik kötelező besárgulásának és az egységes tarifának.
A taxisok egyik budapesti törzshelyére belépve rögtön kemény politikai vitákba futunk bele, szinte minden asztalnál a rendelet a téma. Miközben szóba kerülnek aktuálpolitikai kérdések, a mondatok mindig visszakanyarodnak a pluszterhekre, amelyeket minden sofőr igencsak megérez a pénztárcáján. Pártállástól függetlenül egymás szavába vágva sorolják kifogásaikat: egyikük a rendelet létjogosultságát is vitatja, mások szerint soha nem lesz itt rend, mert az egész iparágat a korrupció működteti. Az ezzel kapcsolatos történeteik egész estét betöltő programnak is beillenének – mi pedig pereskedhetnénk évekig. Maradjunk hát annyiban, hogy a problémákat a taxisok egészen a rendszerváltásig visszamenően sorolni tudják: az elmúlt 30 évben elkezdődött a piac felosztása, egyre több fuvarszervező társaság jött létre, az egyre olcsóbb tarifák miatt viszont sokan csődbe is mentek. A túlkínálat okozta a piac torzulását, ebben ért egyet a kiskocsma összes vendége, még ha más szavakkal mondják is. A Gazdasági Versenyhivatalnak és a Fővárosi Önkormányzatnak két évébe tellett, míg közösen megalkották vitatémánkat, a taxirendeletet.
Babóti Ferenc több mint 30 éve van a szakmában, most a Taxi Plusz fuvarszervező kötelékébe tartozik. Azt mondja, Tarlós István főpolgármester olyannyira hallgatni akart mindenkire, hogy végül rossz megoldás született. A rendelet egyik legfontosabb eleme a hatóságilag rögzített fix ár, amely egyrészt jó az utasnak, mert kiszámíthatóvá teszi a fuvar árát és a számlán tudja ellenőrizni, hogy valóban a megtett kilométer után fizetett-e. Másrészt viszont a sofőrök véleménye már nem egységes abban, hogy vajon jól lett-e „belőve” a kilométerenkénti 280 forintos tarifa, amivel egyébként az európai árak középmezőnyébe kerültünk. A kiskocsmában megkérdezett taxisok azt mondják, ennél alacsonyabb árért nem is éri meg taxizni. Más véleményen van azonban Babóti Ferenc, aki túl magasnak tartja az árat, az ő tapasztalatai szerint cégüknél 30-50 százalékkal csökkent a fuvarszám. Pont a Taxi Plusz volt az egyik, amely korábban 175-184 forintos kilométerenkénti áron is dolgozott. Babóti nem csodálkozik azon, hogy a szakmában „mérgesek” azért, mert a társaság túlságosan lenyomta az árakat, de azt mondta, annyi fuvarjuk volt, hogy így is megérte csinálni. Most azonban a buliból hazainduló vékony pénztárcájú fiatalok, az értelmiségiek és az orvoshoz igyekvő nyugdíjasok már nem engedhetik meg maguknak a kényelmes utazás luxusát. A nagyobb múltú, sok céges szerződéssel rendelkező bejáratott fuvarszervezők nem feltétlenül jártak rosszabbul, megerősíti ezt Metál Zoltán, a Taxiszövetség elnöke is, aki szerint a nagy cégeknél akár több is lehet a fuvar, ugyanis a fix ár mellett az utasok már a kényelmesebb autókat keresik. Mivel az árban már nem tudnak versenyezni, átalakul a piac, a kisebb cégeket a megszűnés fenyegeti. Az eddigi 18-20 társaságból jelenleg 11 működik, és várhatóan ennél is kevesebb marad fél vagy egy év múlva.
A fix tarifához azonban számtalan olyan kritérium is társul, amely komoly terheket ró a taxisokra, ezek váltják ki a legnagyobb indulatokat. Az arculatváltás legszembetűnőbb eleme az egységes szín – a taxiskocsma népe szerint tevehúgysárga –, amelyet fújással vagy fóliázással lehet elérni. Legtöbben a fóliázást választották, amelynek ára 200 ezer forint is lehet. Ugyanakkor a biztosításaik nem fedezik a fólia sérülését, így ha megkarcolódik, és cserélni kell, újabb súlyos tízezrekbe kerül nekik. Ráadásul, ha később el akarják adni az autójukat, a matrica alatt aligha marad sértetlen a fényezés.
Jelenleg 1200-1400 sárga taxi fut a főváros útjain, a többi mintegy 4000 autónak jövő augusztusig kell besárgulni, ha folytatni akarják a fuvarozást. A sofőrök nagy részét a GPS alapú csendes címkiadási rendszer is bosszantja, amelyet tabletekkel oldottak meg a cégek. Amellett, hogy a gépek és a jogtiszta szoftver árát is rájuk terhelik a fuvarszervező cégek, sokan nem értenek a rendszerhez, a „bénázás” akár balesetveszélyes is lehet.
A drosztengedélyek kiadása mostantól a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hatásköre, ők ellenőrzik azt is, hogy a taxik megfelelnek-e a felállított kritériumrendszernek. Persze erre a pesti éjszaka egyik taxis nagyágyúja csak annyit mondott: az ellenőr vagy megvehető, vagy megverhető. Mindenesetre, a légkondi, a kártyalehúzó, a téli gumi és az egységes arculati elemek valóban az utasok érdekeit szolgálják, de várhatóan szintén megtizedeli a szakmát a 2015. júniusi határidő is, utána nem kaphat engedélyt 10 évesnél idősebb autó. Metál Zoltán szerint ekkor biztosan sokan kiesnek majd a sofőrök közül, mert nem lesz pénzük autót cserélni. Egy új ágazat fog kialakulni: befektetőktől lehet majd bérbe venni a taxizásra alkalmas autót.
A ferihegyi Liszt Ferenc reptér speciális taxiállomásként üzemel, egyetlen szerződött partnere van, a Fő Taxi, a többi cég autója is behajthat ugyan, de csak, amíg az utas ki- vagy beszáll. A reptéri transzfer, amely a szakemberek szerint eddig irreálisan olcsó volt (a Belvárosból kb. 4800 forint), most kb. 7000-be kerül. A reptér környékén, Vecsésig 10-15 olyan parkolási cég működik, amelyek naponta 700-20 00 forintért – a reptéri parkolónál esetenként 50 százalékkal olcsóbban – őrzött parkolóban tárolják az autót, amíg a tulaj külföldön van. Az árban benne van, hogy a cég saját autójával kiviszi a reptérre az utast, majd érte is megy.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
