Néhány órával azután, hogy Hosszú Katinka széttépte a Magyar Úszó Szövetségtől kapott 12 milliós csekkjét, és egy nappal azelőtt, hogy lemondott az úszók szövetségi kapitánya, a világ- és Európa-bajnok úszó a konditeremből üzent a világnak. Közösségi oldalán azt írta: „Ne engedd, hogy a félelmeid meghatározzák a jövődet!” Hosszú Katinka szemlátomást egyáltalán nem fél. Nincs is mitől. Ha a magyar olimpiai csapat egyetlen tagból állna Rióban, az ma minden bizonnyal ő lenne.

 
 
 

Mindent láttunk, mindent hallottunk, mégsem tudhatjuk, hogy pontosan mi zajlik előttünk. Hogy a Hosszú Katinka vs. Gyárfás Tamás és Kiss László csörte valójában arról szól-e, amiről az úszó szövetség elnöke állítja (pénzről), vagy arról, amit Katinka mond (a magyar úszás jövőjéről)? Vagy valami egészen másról? Nem is Magyarországon élnénk, ha nem indult volna be azonnal a lehetséges politikai összefüggések keresése. Vannak, akik biztosra veszik, hogy az egész mögött a Fidesz áll, mert kezd elege lenni Gyárfás stiklijeiből, de – elkerülendő a nagyobb botrányt – Katinkával akarja jobb belátásra (értsd lemondásra) bírni az elnököt. Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában is foglalkozott az üggyel. Azt mondta: a politikát távol kell tartani a sporttól. Kiss László lemondásával kapcsolatban megjegyezte: Hosszú Katinka és a szövetségi kapitány megromlott viszonya mára nemzeti ügy lett, ezért a kormány felajánlotta segítségét. Csak azt kérte, „árulják el, hogy miben tudnak segíteni, mert az számára nem derült ki”.

Mi itt és most nem foglalkoznánk a politikával, elvégre ez mégiscsak a lap sportrovata, és ki hallott már olyat, hogy politikusok avatkozzanak bele a sport ügyeibe?! (Khm…)

Akkor marad a pénz. Hosszú Katinka azon az ominózus szerdai sajtótájékoztatón egy 12 milliós csekket, pontosabban szerződést tépett össze. Ez szép összeg, egy átlag magyar melós két év alatt sem keres ennyit. Sőt! Egy átlag magyar úszó sem. (Abba nem mennénk bele, hogy egy átlag magyar labdarúgó az ő eredményeivel mennyit keres és főleg miért, mert ez mégiscsak egy sportrovat, korlátozott terjedelemmel.)

Katinka viszont rengeteget keres, és ezért rengeteget is dolgozik. Férjével, Shane Tusuppal olyan felkészülési szisztémát dolgoztak ki, amelynek egyik eleme, hogy a versenyek egyben edzések is, vagyis Katinka „edzés” közben is szépen gyűjtögetheti dollárezreket érő Világkupa-pontjait. A szövetség 12 milliója tehát, ha zsebpénznek nem is neveznénk, semmiképpen sem kenyérre kell.

Az úszó az ominózus széttépős sajtótájékoztatóján azt mondta, nem pénzt kér, hanem azt, hogy a szövetség végezze a munkáját. Alakítson ki olyan elméleti és technikai hátteret, sporttudományos bázissal, amely lehetővé teszi a magyar úszósport fejlődését, mert a jelenlegi körülmények között és azzal a felfogással, amit most a szövetségnél tapasztal, nem lehet előrelépni, de még a jelenlegi pozícióinkat megtartani sem. A kétségkívül látványos performanszra kiki vérmérséklete szerint reagált.

Gyárfás Tamás, az úszók elnöke például azt mondta: ez az egész a pénzről szól. Arról, hogy Katinka ennyi pénzért nem akar szerepelni a 2017-es úszó-világbajnokságot népszerűsítő filmben. „A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) annyi pénzt ad, mint soha, a kormány úgyszintén. Annyi szponzorunk van, hogy alig tudjuk feltenni a plakátokra. És akkor a saját fészkünkbe piszkítunk? Biztosan van nekünk is hibánk, de meg kellett volna beszélni egymással, ilyen demonstratív sajtótájékoztatóra pedig nincs szükség”, Katinka mindent megkapott, amit akart: külön öltözőt és víz alatti kamerát, akkor meg mi a baja? – értetlenkedett az elnök.

Az egykori vívóolimpikon Szabó Bence azt javasolta Katinkának, „nem mint a MOB főtitkára, hanem tapasztalt olimpikonként, hogy az olimpia évében kizárólag a saját felkészülésére, a saját formájára figyeljen. Az úszószövetségnek a kritikája, az, hogy mit hogy kéne csinálni, ráér az olimpia után.” Szabó egyébként emlékeztette Hosszú Katinkát Sidi Péter esetére, aki „a londoni olimpia előtt esélyes versenyző volt, de komoly harcot folytatott a szövetség ellen, és végül nem sikerült olimpiai érmet nyernie”. Lefordítanánk magyarra: az úszó ússzon, és legyen hálás pártunknak és kormányunknak a bőkezű támogatásért.

Csakhogy Hosszú Katinka nem erről beszélt. Inkább – ahogy kollégám, Kálnoki Kis Attila, egykori öttusa Európa-bajnok írja – „Hosszú Katinka két sajtótájékoztatójával és kommünikéivel azt jelezte, hahó, ez itt a 21. század, miközben nemcsak a Magyar Úszó Szövetség, hanem szinte az egész magyar sport a 20.-ban, Mutyiországban ragadt. Ezzel szemben, ahonnan az edző-férj-menedzser, Shane Tusup érkezett, ott már elég régóta dívik a profizmus, és értéke van mindennek.”

Még nyáron történt, hogy Győrben rendezték meg az úszók országos bajnokságát. Hosszú Katinka a 100 hát után szólt, hogy nem indulna több versenyszámban, mert nincsenek meg a feltételek a tisztességes regenerálódáshoz.

„Ez számunkra egy nagyon nehéz döntés volt, mivel imádok Magyarországon és magyar közönség előtt versenyezni, de a hosszú távú céljaink érdekében ez volt a legokosabb döntés. Mivel nincs megfelelő bemelegítőmedence, ez komoly sérülésveszéllyel járhat” – írta közösségi oldalán. Az ob természetesen folytatódott Katinka nélkül, az úszók csendben tették a dolgukat. Egyedül Hornyák Viktor, a Széles Sándor nevével fémjelzett hajdúsági tanoda edzője állt ki mellette.

„Helytelen, de sajnos a hazai versenyzők ezt megszokták, a Komjádi uszodában, ahol régen a versenyek voltak, ott ki is kellett menni az uszodából a versenyzőknek a levezetéshez. Úgy gondolom, nem mertek megszólalni. Katinka más téma, ő független a hazai viszonyoktól. Van mellette egy amerikai edző, aki tudja, hogy hogyan néz ki a felkészülés. És lehetnek adott esetben szponzorok, akikkel megállapodnak, hogy Katinkának ott kell lennie a vb-n. Nem kockáztathat azzal, hogy ilyen körülmények között versenyez. Tegyük fel, megsérül, és a szponzor rákérdez, tudta-e, hogy megsérülhet. Nem kell félreérteni: Katinka idejön Amerikából nem kis költséggel, mert ő magyar állampolgár, magyar úszónő, a hazáját akarja reprezentálni. A hazai versenyzőknek viszont az induláson múlhat a támogatás, nem vállalják fel a konfliktust” – mondta egy interjúban az edző.

Csak csendben jegyezzük meg: van az országban számos olyan uszoda, ahol rendelkezésre állt volna az említett levezető medence, de hát Győr fontos város, ott polgármester a MOB elnöke, innen indult el a külügyminiszter és bizonyára az uszoda is szép a maga módján.

Azt azért eddig is sejtettük, hogy a profizmus mást jelent idehaza és mást a világ olyan távoli vidékein, mint Németország vagy az Egyesült Államok. A németeknél például az olimpikonok felkészülését egy független alapítvány segíti, és ez honorálja a nemzeti színekben nyert érmeket. A Német Sportsegély Alapítvány négyezer sportoló felkészítését támogatja, és az aranyéremért kb. 4,5 millió forintnak megfelelő összeget oszt ki. Amerikában az Olimpiai Bizottság (USOC) 1984 óta díjazza az ország ötkarikás érmeseit, egyébként a miénknél szintén alacsonyabb összeggel (kb. 4,2 millió forinttal). A sportolók felkészülését a várható eredmények függvényében legfeljebb évi 36 ezer dollárral (10 millió forinttal) segítik, de életjáradékot – ahogy a németek, úgy az amerikai sportolók sem kapnak.

A valóban világklasszis sportolók azonban mindkét országban személyi szponzoroktól kapnak nem kevés támogatást. A világ valaha volt legeredményesebb úszója, Michael Phelps például évente legalább 10-15 egymillió dollárnál is magasabb összegű szerződést köthetett olyan világcégekkel, mint az Omega, a Speedo, a Subway, a Visa vagy éppen a Mazda. Abban a néhány hónapban pedig, amikor éppen eltiltását töltötte marihuána-fogyasztás miatt 1,6 millió dollárt kapott előlegként önéletrajzi könyvére.

Nálunk az állam az Olimpiai Bizottságon keresztül csorgatja a pénzt az élsportolók felkészülésére. Ennek a pénznek egy része a bizottságtól a szakszövetségekhez, onnan a klubokhoz kerül. Ebből lesz (vagy nem lesz) plusz medence, öltöző, masszőr. Persze nem árt, ha az illető szakszövetség vagy klub jól fekszik az éppen regnáló kormánynál. A versenyzőknek is jut pénz: a Gerevich Alapítványon keresztül havonta 50–500 ezer forint, amit a megélhetésük mellett akár a felkészülésre is fordíthatnak. (Amikor Hosszú Katinka itthon készül, neki is jár ez a pénz.) Olimpiai aranyért 20 millió forint jár (pontosabban adható), és sportolók aktív pályafutásuk befejezése után életjáradékot kapnak, ugyancsak az államtól. Vagyis olimpikonnak lenni igencsak megéri. Még úgy is, ha közben csendben kell maradni.

Az igazán nagy pénzt – személyi szponzorok híján vagy a mellett – a Világkupa-sorozatban való részvétel és az ott elért győzelem jelenti. Hosszú Katinka 2012 óta mindig megnyerte a Világkupát. 2012-ben 169 500 dollárt, 2013-ban 365 000 dollárt, míg 2014-ben 390 000 dollárt gyűjtött.

 

A zsenikkel másképp kell bánni

„A magyar úszásban mindig van tíz-tizenkét zseni. Ebből általában kevesebb az edző, mint a versenyző. A szövetségnek tudnia kell, hogy a zsenik önpusztító emberek, az átlagosnál sokkal alacsonyabb az alkalmazkodási képességük.
Ha ezt nem tudja valaki vezetői szinten kezelni, akkor baj van.” Ruza József, az Úszó Szövetség egykori főtitkára szerint a szövetség ott hibázott, hogy nem ismerte fel időben azt a szemléletet, ami Hosszú Katinka edzője és férje, Shane Tusup hozott a sportágba. Tusup, aki minden eddigi edzésmódszertant tagad, nagyjából olyan helyzetben van, mint Széchy Tamás volt a pályája kezdetén – állítja Ruza. „Tamásra is minden ráfogtak, annyi emberi aljasságot tapasztaltam mellette, hogy az elképzelhetetlen. Shane ugyanúgy zseni, mint Széchy.” Tusup legnagyobb újítása – és ez világviszonylatban is egyedülálló –, hogy képes megoldani a gyakorlatban az akklimatizálódást. Katinka ettől lesz mindig formabiztos. Shane Tusup emellett úgy tekint az úszásra mint iparágra. Úgy alakította át Katinka versenyzői életútját, hogy abban fontos állomást jelentenek a pénzt hozó világkupa-futamok. „Shane az ökölvíváshoz és a labdarúgáshoz hasonló bevételképes iparággá akarja változtatni az úszást. Ahogy annak idején Nebiolo tette az atlétikával” – mondja Ruza, aki úgy véli, ebben szíve szerint Gyárfás is partner lenne, de a szövetség nem képes lépést tartani velük.
„Végre nem tőlünk ment el egy tehetség, hanem hozzánk jött, csak nem vagyunk képesek mit kezdeni vele” – utalt az egykori főtitkár arra, hogy Shane Tusup és Hosszú Katinka az olimpiai felkészülést idehaza kezdték el. „A szövetségnek volt másfél éve arra, hogy a Shane példáján átalakítsa a felkészülési rendszert, rendeljen hozzá embereket és feltételeket. Ezt nem csinálták meg. Hogy miért? Ahogy Széchyt sem bírták, Tusupot se szívelik.” Pedig őt nem eltaszítani kellene, hanem bevonni a hazai úszóedző képzésbe. Kiss László lemondását azért is komoly hibának tartja, mert Kiss nagyon fontos szereplője a magyar úszásnak. „Annak idején Széchy és Kiss Laci sem ettek egymás tenyeréből, de arra volt az elnök vagy a főtitkár, hogy megbékítse őket egymással.”
Ruza szerint a szövetségen óriási nyomás van, három évvel hamarabb kell világbajnokságot rendeznünk, mint ahogy terveztük, és a vezetők képtelenek egyszerre erre és a szakmai kérdésekre is koncentrálni.
Az egykori főtitkár szerint Kiss László vissza fogja vonni a lemondását, és az olimpiára helyre fog állni az egység a szövetségen belül.

(Ruza József, a Magyar Úszó Szövetség főtitkára volt évtizedeken keresztül. Ő felelt a szövetség pénzügyeiért. Posztjáról 2011-ben kellett távoznia, miután a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szabálytalanságokat tárt fel az egy évvel korábban Budapesten rendezett Európa-bajnoksággal kapcsolatban.)


Katka régóta tapasztalható problémákat említ, viszont ő olyan pozícióban van, hogy adnak a szavára. Ha én mondanám, akkor leintenének, hogy hagyjál már a hülyeségeiddel, Joe. Nem tudták elhinni, hogy nálunk nincs semmiféle stáb. Nincsenek mellettünk sportmasszőrök, terapeuták és biomechanikusok, akik elemzik a dolgokat. És ez a nyolcvanas években volt! Ha az amerikaiak elmennek a vb-re, akkor 40 úszó mellett 40 segítő dolgozik. Ezzel szemben mi kimegyünk 25 versenyzővel és tíz edzővel. Már a mi időnkben csodálkoztak ezen, most pedig már fantasztikumnak tűnik.
(Szabó József egykori olimpiai és világbajnok úszó)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!